Ki mit hazudott a kampányban? Ezekkel a cikkekkel fuss neki az ünnepi hétvégének

2026. április 3. 07:32


Összegyűjtöttük, milyen valótlanságokat állítottak a mandátumokért versengő pártok, miközben a szavazatszerzésen dolgoztak.

A választási kampány utolsó teljes hétvégéje egybeesik a húsvét, vagy a zsidó vallásban a pészah ünnepi időszakával. Ne legyen kétségünk, hogy a finom ételek mellett a politika is terítékre kerül majd a családi összejöveteleken.

A Lakmusznál a hivatalos kampányidőszak február 21-i kezdeténél jóval régebb óta követjük, milyen üzenetekkel igyekeznek maguk mellé állítani és április 12-én az urnákhoz vinni minél több szavazót a parlamentbe jutásért és a kormányzásért versengő pártok.

Hogy segítsünk a tények talajára terelni az ünnepi hosszú hétvége nem éppen higgadtnak ígérkező politikai vitáit, munícióként összeszedtünk egy válogatást az elmúlt időszakban született tényellenőrzéseinkből.

Ukrajna, migráció, kormányzati sikerek

A kormányon maradásért küzdő Fidesz kampányát mostanra a háború és az „ukrán fenyegetés” témája uralja. Ezekben a témákban született a legtöbb Fideszt ellenőrző cikkünk a kampányidőszakban.

Plakátok a budapesti Sasadi úton
Fotó: Németh Dániel/444

Orbán Viktor és a Fidesz azt üzeni a választóknak, hogy csak a Fidesz kormányon maradása garantálja, hogy Magyarország kimarad a háborúból, a Tisza „ukránbarát” kormányzást folytatna, és az EU fősodrához csatlakozva belesodorná Magyarországot az orosz-ukrán konfliktusba.

Ennek a narratívának az erősítése érdekében számos álhír terjesztése belefért egyes kormánypárti politikusoknak.

A kampányban a Fidesz azt a gondosan épített üzenetet is gyakran támogatta meg dezinformációval, hogy Ukrajna fenyegeti Magyarországot.

Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valóban fenyegetően üzent egy sajtótájékoztatón az Ukrajnának szánt uniós támogatást blokkoló Orbánnak, a kormánypárt egy politikai befolyással nem rendelkező, nyugalmazott extábornok megvágott interjúja alapján kezdte terjeszteni, hogy az ukránok már Orbán gyerekeit és unokáit fenyegetik. Bár erről az esetről laptársunk, a 444 írt, a Lakmuszon mi is több olyan esetről írtunk, amikor ukrán szélsőségesek magyarellenes nyilatkozatait állami szintű ukrán fenyegetésnek igyeztek beállítani a kormányoldalon, vagy egyszerűen félreértelmeztek az ukrán médiában elhangzó kijelentéseket.

A háborús és ukránellenes üzenetek mellett egészen háttérbe szorultak, de azért megjelentek a Fidesz hagyományos témái, például a migráció, a családpolitika vagy a kormányzati sikerpropaganda is. Megírtuk például

  • hogyan túlozza el rendre Orbán, milyen kötelezettségeket ró Magyarországra a menedékkérők jelentette terhek uniós szétosztására létrehozott migrációs paktum,
  • hogy közbiztonság terén kevésbé vagyunk kiemelkedőek az Európai Unióban, mint ahogy azt a Magyarországot Európa legbiztonságosabb országának nevező fideszes politikusok állítják,
  • hogy Szijjártó Péter úgy tett, mintha az EU-bajnok magyar infláció egyben a hazai élelmiszeripar növekedését is jelentené,
  • hogy miért óriási nagyotmondás, hogy a kormány családtámogatási politikája nélkül 200 ezerrel kevesebb gyermek lenne Magyarországon
  • vagy hogy Orbán Viktor úgy beszél immár 1,1 millió új munkahelyről, hogy a KSH adatai alapján még az eddig hangoztatott egymillió sem jött létre.

Életszínvonal, egészségügy, kivándorlás

A Tisza kampányát ellenzéki párttól nem meglepően az elmúlt 16 év Fidesz-kormányzásának kritikája dominálta. Kifejezetten sokat foglalkoztak gazdasági kérdésekkel, illetve a magyarok életszínvonalát érintő témákkal.

Fotó: MICHAL FLUDRA/NurPhoto via AFP

Magyar Péter a növekvő adóterheket tette felelőssé a 2010 óta bekövetkezett üzemanyag-drágulásért, de bemutattuk, hogy ebben nincs teljesen igaza. Ahogy abban sem, hogy Magyarország az EU legszegényebb országa lenne, mert jelenleg csak a második legszegényebb az egy főre eső fogyasztás alapján. (Szőrszálhasogatásnak tűnhet, de a Tisza elnöke visszatérően tévesen hivatkozik erre a statisztikára.)

A kivándorlással Kapitány István, a Tisza gazdaságpolitikusa foglalkozott politikusként adott egyik első interjújában, és rögtön meglehetősen igazságtalanul hasonlította össze a lengyel és a magyar adatokat. A Tiszához szintén a kampányban igazolt Orbán Anita pedig az uniós támogatásokkal való visszaéléssel szeretett volna foglalkozni, de mellényúlt, és csak egy kint felejtett táblát talált meg egy nagykállói mellékhelyiség oldalán.

A politikusok nyilatkozataiban megjelenő kampánytémák a Tisza Párt februárban kiadott hivatalos programjában és a párt kampánykiadványaiban is visszaköszönnek. Ezeket átnézve a következőket találtuk:

Egymást támadó nagypártok

Bár a tényellenőrzés módszereivel a politikusok személyét érő támadásokkal nem mindig tudunk mit kezdeni, volt azért néhány eset, amikor kísérletet tettünk erre.

Fotó: FREDERICK FLORIN/AFP

A Fidesz azzal támadta Magyar Pétert, hogy EP-képviselő létére alig jár be az Európai Parlamentbe, mire Magyar hazugságnak nevezte a statisztikát, és azzal támadt vissza, hogy a fideszes Deutsch Tamás jelenléti mutatói még rosszabbak. Azt találtuk, hogy Magyar az egész EP-ben a második legkevésbé aktív politikus, és ha a szavazásokon való részvételi arányát nézzük, aktivitásban bőven megelőzi őt Deutsch Tamás.

Egy másik esetben Nagy Márton versenyszférában eltöltött idejét vette elő Magyar Péter, mikor a Tisza friss igazolását, a Shelltől érkező Kapitány Istvánt mutatta be, de enyhén alulbecsülte Nagy piaci tapasztalatait.

Az egyetlen terület, ahol a Fidesz hajlandó volt valódi vitába szállni a Tiszával, az egészségügy volt. Takács Péter egészségügyi államtitkár és Kulja András, a Tisza egészségügyi szakpolitikusa még a kampány felpörgése előtt, tavaly júniusban vettek részt nyilvános vitán. Ha a kórházi várólisták, a műtők klímafelszereltsége vagy a magánegészségügy jönne fel a családi vitákban, ezeket a cikkeket ajánljuk a képbe kerüléshez.

Egyéb pártok

A legnagyobb támogatottsággal rendelkező Fidesz és Tisza mellett a Demokratikus Koalíció üzeneteivel is többször foglalkoztunk a kampányban. A DK egyik fő témája a határon túli magyarok szavazati joga volt, és ebben terjesztettek is hamis információt, amikor a választási szabályokat teljesen félreértelmezve azt állították, hogy új határon túli levélszavazók tömegeire lehet számítani az április 12-i választásokon. Valójában kevesebb mint 10 százalékkal, 41 ezerrel lettek többen idén ebben a névjegyzékben, és köztük is lehetnek olyanok, akik Magyarországról vándoroltak ki, és megszüntették az itteni lakcímüket.

Levélszavazatok feldolgozása 2022-ben.
Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVA

Februárban Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk politikusa azt írta Facebook-oldalán, hogy az EP-képviselők többsége szerint nem igaz, hogy „csak biológiai nők tudnak teherbe esni”. Valójában csak arról volt szó, hogy az Európai Parlament többsége leszavazta, hogy ezt az állítást beleírják egy nők helyzetével foglalkozó állásfoglalásba. Korábban viszont bekerült egy abortuszról szóló szövegbe.

Címlapi grafika: Neuberger Eszter

Felhasznált kép forrása: AFP

A szerzőről

Neuberger Eszter

Neuberger Eszter

A lap indulása óta a Lakmusz újságírója, 2023-tól szerkesztője. Korábban a HVG, az Abcug, majd a 444 szerkesztőségében dolgozott. A tényellenőrző munka mellett leginkább a médiatudatosság fejlesztésének lehetőségei érdeklik az álhíreknek, dezinformációnak leginkább kitett társadalmi csoportok körében.

Kövess minket!

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!