Bóka János EU-ügyi miniszter azzal javította ki a tiszás politikust, hogy a vécé falán feltüntetett 1,8 milliárdos támogatás egy nagyobb projekt összköltsége. Kiderítettük, hogy a helyzet ennél is bonyolultabb, mert az épületnek nincs is köze a táblán jelzett uniós pályázathoz.

Magyarország legdrágább vizesblokkját vélte megtalálni „Nagykálló egyik külső kerületében” Orbán Anita, a Tisza Párt külügyi vezetője. A politikus március 18-án egy rövid Facebook-videóval jelentkezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros mellől, egy erdőszéli helyszínről, egy egyszerű fabódé előtt állva, amelyre az uniós forrás felhasználását jelző ismerős táblát függesztették:

„Köszönjük a magyar állam és az Európai Unió támogatását.”

Ez alapján állította a tiszás politikus a videóban, hogy 1,8 milliárd forintot számoltak el EU-s forrásból Nagykállón a táblán jelzett pályázat keretében a mögötte látható fából készült mellékhelyiségre. Sőt, még le is vezette, hogy ha az épület felhúzásának valós költségére 1,8 millió forintot számolunk, akkor egy ezerszeresen túlárazott beruházást láthatunk a háttérben. Azt is állította, hogy a projekt költsége menet közben emelkedhetett meg, mert a táblán eredetileg 1,4 milliárd forintos támogatásról írtak, amit később egy 1,8 milliárdot feltüntető matricával ragasztottak át.

A videó publikálása óta több sajtóorgánum és a kommentelők is utána néztek a táblán szereplő pályázatnak, és azzal javították ki Orbán Anitát, hogy félrevezetően egy nagyobb uniós pályázati projekt egyik elemét mutatta be úgy, mintha a teljes összeget a nagykállói vizesblokkra költötték volna el. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszte is ezt vetette a tiszás politikus szemére.

Akkor mégis hogyan került rá a tábla? Nézzük sorban a részleteket!

A tervezett beruházás

Első lépésként beazonosítottuk, hogy pontosan hol található az az épület, amelyet Orbán Anita stábja levideózott. A videóban látható drónfelvételek alapján sikerült a Google Earth műholdfelvételein megtalálni a területet, főképp a tisztás alakja, a környező fák fajtája, a tisztáson látható nyomok egyezősége, és a tisztás jobb oldalán, az erdőszélen látható másik épület alapján.

Ez Nagykálló Harangod nevű része, ezen belül is a harangodi kilátó környéke. A Google Earthben megtalálható korábbi, 2022 márciusában készült műholdfelvételen pedig elmosódva, de látszik a fabódé épülete, rajta vélhetően a fehér óriásplakáttal.

Az Orbán Anita videóján látható tábláról leolvasható, hogy „A Nyírség turisztikai kínálatának integrált fejlesztése – örökségturisztikai és aktív turisztikai hálózatok, termékcsomagok fejlesztése a Nyírségben” című, TOP-1.2.1-15-581-2016-00015 azonosítószámú projekt táblája lóg a mellékhelyiség falán.

Erre a számra rákeresve a Google-ben számunkra egy közbeszerzési határozat alapján derült ki, hogy a projektnek volt egy „Nagykálló-Harangod turisztikai fejlesztése” című része, amelyre eredetileg 99 millió forintot terveztek közbeszerzési eljárás keretében elkölteni. Ezen kívül még 13 eleme volt a projektnek, több más környékbeli településen terveztek fejleszéseket: például Vállajon egy sváb tájház kialakítását, Baktalórántházán egy kastély fejlesztését, és római katolikus, református és görög katolikus templomok felújítását. Az eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokat a szabályoknak megfelelően az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben ezen az oldalon gyűjtötték.

Az itt megtalálható dokumentumokból kiderül, hogy mit terveztek építeni közel 100 millió forintból Nagykálló-Harangod területére a 2017-ben indult és 2023 végével záródó projektben.

Egy olyan „szociális blokkot”, amely a Harangodon rendszeresen megrendezett népművészeti tábor, a TÉKA tábor és más rendezvények látogatóit szolgálja ki. A leírtak szerint az épületnek a pályázat keretében csak egy részét akarták felhúzni, a tervezett négy szárnyból kettőt, összesen 199 négyzetméteres alapterületen.

Más dokumentumokból látszik is ennek a tervezett épületnek az alaprajza, és kiderül, hogy a szociális blokk kifejezés női és férfi mosdókat, zuhanyzókat és baba-mama szobát takar.

Meg is találtuk a ‘80-as évek végén létesült harangodi népművészeti tábor többi épületét is tervező Ekler Dezső építész irodájának erre az épületre (még 2009-ben) elkészült látványterveit.

Máshogy alakult

Első ránézésre is szembetűnő ugyanakkor, hogy a látványtervek egyáltalán nem hasonlítanak ahhoz az egyszerű épülethez, amit Orbán Anita a videójában bemutatott.

Ugyanez történt egyébként az említett közbeszerzési hatósági határozat alapján több másik, szám szerint nyolc projektelemmel.

De akkor milyen épületre, és pontosan miért tették ki az 1,8 milliárdos pályázatra utaló táblát a harangodi tábornál?

Erről megkérdeztük a pályázatot megnyerő konzorcium vezetőjét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökséget (SZSZBMFÜ). Válaszlevelükből kiderül, hogy a Széchenyi 2020 fejlesztési program szabályai alapján a pályázatok nyerteseinek a szerződéskötést követő 30 napon belül kötelező kihelyezni ilyen tájékoztató táblákat a beruházások tervezett helyszínére. Ők viszont nem akartak „újabb betonlapot tenni a földbe egy önállóan álló táblához”, ezért arra az épületre, az Orbán Anita videójában látható vizesblokkra erősítették a táblát, amelynek a funkcióját átvette volna a pályázat keretében megépülő épület, a csak látványterveken létező szociális blokk.

A pályázat megvalósítása aztán máshogy alakult: a 15 konzorciumi partner közül a sikertelen közbeszerzési eljárások miatt 6 időközben kilépett a konzorciumból, köztük a harangodi fejlesztésben érintett Urbs Novum Nagykállói Területfejlesztési Nonprofit Kft., a nagykállói önkormányzat cége is.

Az SZSZBMFÜ állításait megerősítette Nagykálló polgármestere, Juhász Zoltán is, aki telefonon azt is közölte: az Orbán Anita videóján látható épületről azóta már leszedette az ott felejtett táblát. Kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy a videón látható, a népművészeti tábort kiszolgáló vizesblokk pontosan mikor, milyen forrásból épült és mennyibe került, de állítása szerint „legalább 15 éve” a helyszínen van.

Kérdésünkre az SZSZBMFÜ arra is reagált, hogy milyen okból ragasztották át az eredeti, 1,4 milliárdos összeget 1,8 milliárd forintra a táblán. Azt írták, a lefolytatott közbeszerzési eljárások alapján ennyivel növekedtek a projekt költségei, a megítélt plusz források alapján a megnövekedett keretösszeget pedig lehetőség van matricás átragasztással jelezni. Az SZSZBMFÜ hangsúlyozta, hogy a végül sikertelenül zárult közbeszerzési eljárások után a kilépő konzorciumi partnerek „maradéktalanul visszafizették a támogatás rájuk eső részét”, így csökkent a támogatás összege.

(Címlapi kép forrása: Orbán Anita/Facebook)