Krekó Péter: A kormányoldal központosított kommunikációja és az abszolút filmszínházazás is hozzájárult a kiásott játékpénz-konteók megszületéséhez

2026. november 20. 11:07


Az összeesküvés-elméletek ugyanakkor a demokratikus közélet természetes velejárói is a kutató szerint, aki a közmédiában beszélt a Seszták-ügyben lefoglalt milliárdokról elterjedt vad elméletekről.

A konspirációs gondolkodást magyarázó általános tényezők és a Tisza-kormány kommunikációs stílusa együtt magyarázhatják, miért röppent fel a közösségi médiában összeesküvéselméletek sora a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Seszták-ügyben végrehajtott akciója nyomán. Erről beszélt a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában szerdán Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója, aki Tömegparanoia címmel könyvet is írt az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiájáról.

Hétfőn írtunk részletesen arról, hogy az NVVH 6,5 millárdos készpénzfogásának valódiságát sokan sokféleképpen igyekeztek kétségbe vonni a közösségi médiában.

Csak két példa:

  • volt, aki az akcióról közzétett képeket a mesterséges intelligencia segítségével elemezte és tényként kezelte az AI egyik hallucinációját egy régebbi ausztrál kokainfogásról.
  • Volt, aki egy 150 eurósnak nézett 50 eurós bankjegy alapján terjesztette, hogy az NVVH felvételein valójában játékpénzt látunk.
Középen a 150 eurósnak nézett bankjegyek és a „hibás ásványvizes" képkivágás, amelyre az akció megrendezettségének elméletét alapozták. Grafika: Dezső Annamari

A Kossuth Rádiónak adott interjújában Krekó Péter megnevezett néhány általános faktort, ami táptalajt szolgáltat az fentiekhez hasonló összeesküvés-elméletek terjedéséhez.

1. Váratlanság

Szokatlan, atipikus, nagy médiafigyelemmel kísért események, mint amilyen a mostani is volt, automatikusan kihívják magukkal szemben a vad magyarázatokat.

Erre általános példa a 9/11-es terrortámadás vagy akár a holdraszállás, de a természeti katasztrófák is ide sorolhatók. Ha nem tudjuk megmagyarázni, mi történik, akkor az információhiány elfogadása helyett kitöltjük az űrt a meglévő sémáinkkal és tudásunkkal.

2. Ellenzéki, kritikus attitűd

A kutatások szerint általánosságban az ellenzéki szavazók inkább hajlamosak összeesküvés-elméleteket gyártani. Jellemzőbb rájuk, hogy általánosan kételkednek mindenben, így a hivatalos kommunikációban is. Márpedig az NVVH hétvégi akciója, lévén, hogy egy fideszes exminiszter korrupciós ügyéről szól, az ellenzékbe szorult Fidesz közösségét érintheti érzékenyen.

Az ilyen összeesküvés-elméleteknek pszichológiai és politikai haszna is van a számukra: a konteók rendszerint másokra, a másik politikai oldalra hárítják a felmerülő politikai felelősséget, és feloldják a kellemetlen érzéseket, amit a hír keltett. Arról nem is beszélve, hogy egyértelmű jó és rossz oldalra osztják a szemben álló feleket, így leegyszerűsítik és azonnal befogadhatóvá teszik a valóságot – magyarázta Krekó.

(Ezért gyakori az is, hogy összeesküvés-elméleteket felülről hangosítják fel politikusok vagy kormányok.)

3. Filmszerűség

A hatásos vizuális dokumentáció, a sorozatokból és filmekből ismerős jelenetek önmagukban bekapcsolják a gyanakvást.

4. Információhiány

Ha egy eseményről nincs azonnal pontos információnk, akkor az információhiányt hajlamosak vagyunk azonnal kitölteni valamivel, akár abszurd magyarázatokkal is. Márpedig a hétvégén előkerült készpénzzel kapcsolatban még azt sem állapították meg hivatalosan, hogy kié volt.

Visszaüt az abszolút filmszínházazás

A kutató két további faktort emelt ki, amelyek ebben a konkrét helyzetben növelték a konteók kialakulásának lehetőségét.

Az egyik ilyen a kormányoldal központosított kommunikációja, amellyel nagy fokú kontrollt akar gyakorolni a napi események értelmezése felett.

A másik az, hogy a Tisza-kormány és Magyar Péter kommunikációja érezhetően képi eszközökkel igyekszik megragadni a választók fantáziáját. Magyar visszatérően beszél „abszolút filmszínházról”, fordulatos-izgalmas Netflix-politizálásról, amire egyértelműen rájátszik a kormányoldal. Ennek is következménye az, hogy lesznek olyanok, akik valóban színháznak fogják látni a politikai eseményeket – magyarázta a kutató.

Krekó ugyanakkor hozzátette, hogy a konteós gondolkodás inkább egy hangos kisebbségre jellemző, mintsem a társadalmi többségre. Az összeesküvés-elméletek és egy bizonyos fokú bizalmatlanság az állammal és az intézményeivel szemben ráadásul a jól működő demokratikus közélet velejárói is, amelyekkel egyszerűen együtt kell élnünk.



A szerzőről

Pálos Máté

Pálos Máté

Az ELTE BTK-n végzett, szerkesztett folyóiratot, írt kritikákat. 2014 óta teljes állásban újságíró. Dolgozott a régi Origónál, a Magyar Narancs hetilapnál és a G7.hu gazdasági portálnál. 2024-ben csatlakozott a Lakmuszhoz, 2025 márciusa óta szerkeszt is.

Kövess minket!

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!