Political Capital
Százas nagyságrendben csúsznak át a Facebook szűrőjén a digitális polgári körökbe toborzó hirdetések

89 választókerületben összesen 56 ezren csatlakoztak a területileg szerveződő digitális polgári körökhöz
Ez a választópolgárok 0,7 százaléka. A zebrás és a drogellenes DPK-k mellett elindult egy országos hálózat kiépítése is – mutatjuk, hol a legaktívabbak a csoporttagok, akiknek a fő feladatot jelenleg az október 23-i mozgósítás adja.

A Fidesznek fájhat a legjobban, hogy ősztől a Meta és a Google is leáll a politikai hirdetésekkel
Ha át is csúsznak majd politikai reklámok a techcégek amúgy sem túl jól működő szűrőin, kampányt építeni erre nem lehet. Márpedig a Fidesz eddig nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően sokat hirdetett. Új stratégia jön?

Miért pont a magyarok fogékonyak ennyire a dezinformációra?
Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben. Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás? Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában.

Nemhogy fékezte volna, inkább nagyot kaszált a Meta a magyar választási dezinformáción
A választási kampányban legalább 160 millió forintot költöttek hamis vagy félrevezető információk hirdetésére a Facebookon. A cég képviselőit a szarajevói Global Fact konferencián szembesítettük a választási projektünk eredményeivel.
A deepfake-özön elmaradt, de a dezinformáció így is beárnyékolta az idei EP-választásokat
Itt követhető élőben a választási kampányt vizsgáló projektünk záróeseménye
Átlépte az 1 milliárdos határt a Fidesz, a Megafon és a CÖF idei facebookos reklámköltése
Kik költik a legtöbbet politikai hirdetésekre?
Év eleje óta több mint 110 millió forintot hirdetett el a Megafon

Nem létező objektív valóság, nemzeti konzultáció és a magyar NAFO – Ilyen volt a Lakmusz decembere
2023 utolsó hónapjában foglalkoztunk még a Pallywood narratívával, a szuverenitásvédelmi törvénnyel, és összeszedtük az év legnépszerűbb, félrevezető narratíváit is.

A kutatókat is meglepte, milyen sok magyar gondolja, hogy nem létezik objektív valóság
Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez – akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában.
Gázai háború, kamuprofilok és Gődényék Covid-filmje – Ilyen volt a Lakmusz októbere
Dühít, nyomaszt, megrémít? Épp ez a célja a háborús dezinformációnak