Miután megkaptuk az adatokat a Nemzeti Választási Irodától, most először tudjuk összehasonlítani a négy évvel ezelőtti levélszavazói névjegyzéket az ideivel.

Március 18-ig regisztrálhattak a levélben szavazók névjegyzékére azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Dobrev Klára, a határon túli magyarok választójogának elvételével kampányoló DK elnöke egy videós nyilatkozatban reagált arra, hogy közeleg a határidő.

„Közel 500 ezer olyan szavazó regisztrált, aki soha nem élt Magyarországon, soha nem adózott Magyarországon, nem viseli a döntése következményét, és mégis szavazhat a választásokon. Ez nagyjából kétszer annyi, mint ahányan aztán tényleg szavaztak négy évvel ezelőtt; és idén, ahogy látom, a Fidesz mindent elkövet és mindent megmozgat annak érdekében, hogy ezek a szavazatok be is jöjjenek”

– mondta Dobrev.

Ahogy korábbi cikkünkben is bemutattuk, Dobrev adatai számszerűleg nagyjából helyesek: a 2022-es választáson 267 834 érvényes levélszavazatot adtak le, míg idén március 25-én 497 645 fő szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében.

Ha nem almát hasonlítunk össze a körtével, akkor az emelkedés jóval kevésbé drasztikus, mint ahogy Dobrev beállította: nagyjából 40 ezer fővel, kevesebb mint 10 százalékkal bővült a levélszavazói névjegyzék az előző választás óta.

Érdemes hozzátenni, hogy a közel félmillió ember nem kifejezetten a mostani választás előtt regisztrált a levélszavazásra, mivel a regisztráció alapesetben 10 évre szól, és nem kell minden választás előtt megújítani.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes külföldi országokban mennyivel lettek többen a levélszavazásra jogosultak 2022 óta.

Erre a nyilvános adatok alapján eddig nem volt lehetőség, mert a Nemzeti Választási Iroda (NVI) jelenleg ugyan a Political Capital és a TASZ fellépésének eredményeként közzéteszi a névjegyzéket a választók lakóhelye szerinti bontásban, 2022-ben még nem ez volt a helyzet. Akkor csak egy úgynevezett értesítési cím szerinti bontást közöltek, de mivel sokan e-mailben kérik az értesítést, ezeket az adatokat nem lehet összevetni a lakóhely szerinti adatokkal.

Most viszont az NVI elküldte a Lakmusznak a levélben szavazók névjegyzékének 2022. április 3-i állapotát lakóhely szerinti bontásban, így elvégezhettük az összehasonlítást. (Az adatokat innen lehet letölteni.)

Ez alapján elmondhatjuk, hogy a nem egészen 10 százalékos bővülés kevesebb mint fele köthető a Magyarországgal szomszédos országokhoz, köztük a legtöbb levélszavazónak otthont adó Romániához és Szerbiához.

Nézzük a számokat!

Az NVI 2022. április 3-i adatokat tartalmazó táblázata szerint a négy évvel ezelőtti választás napján 455 940-en voltak a levélben szavazók névjegyzékében. Ez minimálisan, 189 fővel eltér attól, ami a 2022-es választás eredményét megállapító jegyzőkönyvben szerepel. Az eltérés okára cikkünk megjelenéséig nem adott magyarázatot a választási iroda, mindenesetre a továbbiakban a fissen küldött adatokat használjuk, vagyis 455 940 fős névjegyzékkel számolunk.

A négy évvel ezelőtti adatokat a névjegyzék 2026. március 25-i állapotával hasonlítottuk össze. Aznap 497 645 fő szerepelt a névjegyzékben (ez a választásig valamelyest még csökkenhet, mert az NVI törli azokat, akik meghalnak, Magyarországra költöznek vagy lejár a regisztrációjuk).

A növekmény így egészen pontosan 41 705 fő vagy 9,1 százalék.

Messze Romániában lakik a legtöbb levélszavazó a friss adatok alapján, és ez így volt négy éve is, a romániai regisztráltak száma 300 999 főről 311 357 főre emelkedett.

A több mint 10 ezer fős növekménnyel abszolút értékben itt bővült a leginkább a levélszavazók köre négy év alatt. Azonban Magyarországgal nem szomszédos országokban is láthatunk jelentős emelkedést, például Németországban, Nagy-Britanniában, az USA-ban, Svájcban és Hollandiában.

Szlovákia, Ukrajna és Ausztria tiltja a kettős állampolgárságot, ezért erről a három országról az NVI csak összesített adatokat közöl. A két választás között a három országban összesen 3 525 fővel lett több levélszavazó, Szerbiában pedig 2 279 fővel.

A táblázatban szerepel egy „Magyarország” nevű sor is, ami az NVI definíciója szerint azokat a Magyarországon élő magyar állampolgárokat takarja, akiknek nincs lakcímük. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint ebbe a csoportba tartoznak azok a hajléktalanok, akiknek települési szintű lakcímkártyájuk sincsen, illetve azok a választók, akiknek valamilyen okból akár átmenetileg megszűnt a lakcímük.

A 41 705 fős növekedésből összességében 16 388 főnyi plusz tudható be a Magyarországgal szomszédos országoknak (Romániának, Szerbiának, Szlovéniának, Horvátországnak és a kettős állampolgárságot tiltó három országnak).

A Magyarországon élő, de lakcímet nem létesítő szavazók száma 1 942 fővel emelkedett, az összes többi országban együtt pedig 24 367-tel lett több levélszavazó 2022-höz képest.

A Political Capital egyébként 2025. május 6. óta követi, hogyan változik az egyes országokban a levélszavazásra regisztráltak száma. Az aloldalukról kiderül, hogy 2025 májusában még csak 287 416 levélszavazó volt Romániában. Vagyis a 2022-es választás után először nagyjából 14 ezerrel zsugorodott a romániai levélszavazók köre (vélhetően azért, mert sokaknak járt le a 10 éves regisztrációja), majd 2025 májusa után körülbelül 24 ezerrel bővült, így jön ki az összesen alig 10 ezer fős többlet 2022 óta.

Hasonló mintázat látszódik a kettős állampolgárságot tiltó országoknál (Szlovákiánál, Ukrajnánál és Ausztriánál). A három országból a 2022-es választáson 36 449 levélszavazó volt, 2025 májusában 31 803, 2026. március 25-én pedig 39 974. A levélszavazás szempontjából fontos nyugati országokban viszont nem volt hasonló visszaesés 2022 és 2025 között.

A nagyobbik része a világ többi országából, elsősorban a nyugati kivándorlási célországokból jött össze.

László Róbert szerint közöttük szép számmal lehetnek olyanok, akik az utóbbi időben (akár a Fidesz-kormányzás alatt) vándoroltak ki, és megszüntették a magyarországi lakcímüket.

(Címlapi kép: Soós Lajos/MTI)