A miniszterelnök azt mondta a parlamentben, hogy 2010 óta Magyarországon nőtt a legkevésbé a gazdaság egész Közép-Európában. Az adatok ezt nem igazolják, bár Románia például látványosabb növekedést produkált.

Azzal vádolja a fideszes Szűcs Gábor Magyar Pétert, hogy hazudott a gazdasági adatokról.

Szűcs egy parlamenti felszólalásában, amit június 8-án a Facebookon is közzétett, azt mondta, hogy a miniszterelnök két héttel ezelőtti állítása, ami szerint 2010 óta egész Közép-Európában Magyarországon nőtt a legkevésbé a gazdaság, csak akkor igaz, „ha Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot és Szlovéniát nem soroljuk Közép-Európához”. Szerinte az IMF és az Eurostat adatai alapján a magyarnál csak a lengyel GDP nőtt nagyobb arányban.

Ellenőriztük az adatokat, és arra jutottunk, hogy Magyar Péter valóban erősen túlzó kijelentést tett. A 2010 és 2025 közötti összesített gazdasági növekedés ugyanis Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban és Szlovéniában valóban alacsonyabb volt, mint Magyarországon.

Szűcs Gábornak az az állítása viszont, hogy a magyarnál egyedül a lengyel GDP nőtt jobban, csak akkor igaz, ha Közép-Európát nagyon szűken határozzuk meg. Régiós versenytársaink közül Lengyelország mellett Romániában, Bulgáriában és a három balti államban is nagyobb volt a 2010 óta mért GDP-növekedés, mint nálunk.

GDP-rangsor

Magyar Péter az országgyűlés május 27-i ülésén a fideszes Bencsik János felszólalására reagálva valóban azt mondta, hogy „2010 óta Magyarországon nőtt a legkevésbé a gazdaság egész Közép-Európában”.

Ez az Eurostat adatai alapján nem igaz.

Az éves növekedési adatok összeszorzásával kapott összesített GDP-növekedés 2010 és 2025 között Magyarországon 40,88 százalékos volt, aminél Horvátország (38,95 százalék), Szlovákia (37,41 százalék), Szlovénia (34,38 százalék) és Csehország (31,08 százalék) is alacsonyabb növekedést produkált. (A részletes számítás ebben a táblázatban található.)

Ha Közép-Európát tág értelemben vesszük, és Magyarország minden régiós versenytársát bevonjuk az összehasonlításba, akkor a Szűcs Gábor által említett Lengyelország (66,07 százalék) mellett Litvániában (69,13 százalék) és Romániában (54,4 százalék) is jelentősen gyorsabban nőtt a gazdaság, mint nálunk. A bolgár, a lett és az észt gazdaság ugyanakkor csak minimálisan produkált nagyobb növekedést a magyarnál 15 év alatt.

Ugyanezt a rangsort adják a Szűcs által szintén említett IMF adatai. Az ezekből számolt összesített gazdasági növekedés néhány ország esetében pár tizedszázalékkal eltér az Eurostat eredményétől, de az összkép nem változik. (Az IMF adatain alapuló részletes számítás itt található.)

Vásárlóerő-paritáson

Mivel az uniós országok gazdasági fejlődésének összehasonlításakor az EU-s kohéziós politika kiemelten támaszkodik az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP mutatóra, ez alapján is megnéztük, igaz-e Magyar Péter állítása.

Arra jutottunk, hogy nem igaz: 2010 és 2025 között Csehország, Szlovénia és Szlovákia is lassabban közeledett az EU átlagához, mint Magyarország.

Az egy főre jutó, az árkülönbségek kiküszöbölése miatt egy fiktív valutában, PPS-ben számolt GDP-adatot az uniós átlag százalékában szokás megadni.

Az Eurostat adatsora szerint Magyarország 2010-ben az EU-s átlag 65,4 százalékán állt, és 2025-re az átlag 76,1 százalékáig jutott. 15 év alatt Észtország, Lengyelország, Litvánia, Horvátország és Románia is lehagyott minket ebben a mutatóban, Szlovákiát ellenben mi előztük meg.

Összesen 10,7 százalékponttal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz, ami gyorsabb közeledés, mint a szlovák, a szlovén és a cseh, a többi közép-európai országétól viszont elmarad. (Érdemes hozzátenni, hogy Csehország és Szlovénia jóval magasabbról, Bulgária jóval alacsonyabbról indult 2010-ben, mint Magyarország.)

Mindenesetre ez a mutató sem erősíti meg Magyar Péter állítását arról, hogy nálunk nőtt a legkevésbé a gazdaság 2010 óta. Írásban megkérdeztük a miniszterelnöktől, hogy mire alapozta a kijelentését, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)