A fideszes Szalai Piroska arról vitázott Kármán András pénzügyminiszterrel, hogy lehet-e Magyarországot Európa legszegényebb országának nevezni. Mutatjuk, milyen statisztikákra hivatkoztak.

A június 9-i parlamenti ülésnapon Szalai Piroska fideszes képviselő a miniszterelnökhöz nyújtott be interpellációt „Önök milyen számokat néznek?” címmel.

Szalai azt kifogásolta, hogy Magyar Péter szinte minden ülésnapon elmondja, hogy Magyarország a legszegényebb ország az EU-ban.

Ez valóban többször elhangzott a miniszterelnöktől a közelmúltban, például június elsején azt mondta, hogy az évek során Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb ország lett, május 26-án pedig úgy fogalmazott, hogy

„minden statisztika szerint a legszegényebb és legkorruptabb tagállama az Európai Uniónak Magyarország.”

Szalai Piroska szerint ez az állítás ellentmond az EU hivatalos adatainak. Felszólalásában arról beszélt a fideszes képviselő, hogy

Szalai interpellációjára Kármán András pénzügyminiszter az alábbiakkal reagált:

„Legvilágosabban az mutatja Magyarországon az életszínvonal és a fejlettség alakulását, hogy vásárlóerő-paritáson mérve az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó fogyasztás hogyan alakul, és ezekben Magyarország sajnos a legutolsó helyekre esett vissza az elmúlt 16 évben. (...) Ön az AROPE komplex mutatót emlegeti, de az igazság az az, hogy ha súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát tekintjük, akkor Magyarország ebben a mutatóban is az Európai Unió átlaga alatt van, és jelentősen elmarad számos régiós országtól, Szlovéniától, Horvátországtól vagy Lengyelországtól.”

Azt az állítást, hogy Magyarország Európa legszegényebb országa, Magyar Péter 2024 nyara óta hangoztatja beszédeiben és posztjaiban. A Lakmuszon már többször is írtunk arról, hogy mit mondanak az adatok a kérdésről.

Ebben a cikkben a Kármán András és Szalai Piroska által hivatkozott mutatók legfrissebb eredményeit vesszük végig.

Főbb megállapításaink röviden:

Mennyien élnek szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával?

Az Eurostat legfrissebb, 2025-ös adatai szerint Magyarországon valóban 1 millió 827 ezer ember él a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatával. Ez a szám 2015-ben (az első évben, amiről van Eurostat-adat) még 2 millió 970 ezer volt, így az elmúlt 10 évben körülbelül 39 százalékkal lettek kevesebben az ebbe a kategóriába tartozók.

Ez a komplex mutató a társadalmi kirekesztettség kockázati tényezőit (alacsony relatív jövedelem, súlyos anyagi depriváció, munkaerőpiacról való kiszorultság) méri fel. Ezt emlegették a képviselők AROPE (at risk of poverty or social exclusion) néven.

Az országok közötti összehasonlításhoz a teljes népességhez viszonyított arányban érdemes meghatározni a szegénységi kockázatnak kitett lakosságot.

2025-ben a magyar lakosság 19,5 százaléka élt a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával. Ezzel Magyarország a 16. legjobban teljesítő ország a 27-ből, és tényleg jobban áll, mint az uniós átlag.

A szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya 2015 és 2018 között csökkent nagyobbat: 30,6 százalékról 20,6 százalékra. Azóta inkább stagnálás látszik. A magyar helyzet ebben a mutatóban 2018 óta kedvezőbb, mint az uniós átlag.

2015 és 2025 között Magyarországon 11,1 százalékponttal csökkent a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával érintettek aránya. Ez a harmadik legnagyobb csökkenés az EU-ban Románia és Bulgária után.

Nem fogyasztunk, de sok a megtakarításunk

Kármán András az interpellációra adott válaszában többek között a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó fogyasztásra hivatkozott. Korábbi elemzéseinkben arra jutottunk, hogy Magyar Péter is ez alapján mondhatta, hogy Magyarország Európa legszegényebb országa, mivel voltak olyan évek, amikor tényleg az utolsó helyen álltunk ebben a mutatóban az EU-ban.

A tényleges egyéni fogyasztás a háztartások által igénybe vett áruk és szolgáltatások összességét jelenti. Ide tartoznak a háztartások által megvásárolt fogyasztási cikkek és szolgáltatások, valamint a nonprofit szervezetek és az állam által az egyéni fogyasztás céljából nyújtott szolgáltatások (például egészségügyi és oktatási szolgáltatások).

Bár Szalai Piroska azt állította, hogy ez a módszer elavult, az Eurostat meghatározása szerint a mérőszám alkalmas a különböző országok relatív jólétének összehasonlítására.

A legfrissebb erre vonatkozó Eurostat-adatok 2024-re vonatkoznak, ez alapján Magyarország Bulgáriával holtversenyben az utolsó előtti helyen áll, az uniós átlag 73 százalékának megfelelő fogyasztási szinttel. Az utolsó helyen Lettország áll 72 százalékkal.

A 2025-ös fogyasztási adatokat az Eurostat az előzetesen bejelentett menetrend szerint épp ezen a héten, június 17-én publikálja majd.

A pénzügyminiszter állítása arról, hogy Magyarország az utolsó helyekre esett vissza, igaz, bár régebben se foglaltunk el kiemelkedően jó helyet a fogyasztási rangsorban, Magyarország 2007 óta mindig a legrosszabbul teljesítő öt ország között szerepelt az egyéni fogyasztásban.

Érdekesség, hogy amikor az Eurostat először publikálta a 2024-es fogyasztási adatokat, Magyarország még az utolsó volt a listán, de időközben egy adatfrissítés következtében a lettek elé és a bolgárok mellé kerültünk. (A változást valószínűleg az magyarázza, hogy a nemzetközi összehasonlíthatóság kedvéért a fogyasztási szintet egy fiktív, statisztikai célokat szolgáló valutában, a PPS-ben adják meg, a nemzeti valuták átváltási árfolyamát pedig időszakosan aktualizálják.)

A Tisza által gyakran hivatkozott egyéni fogyasztási statisztikában tehát valóban gyengén teljesít Magyarország, de jelenleg nem áll az utolsó helyen. A relatíve alacsony volumenű fogyasztáshoz továbbá, mint arra Szalai Piroska is rámutatott, hozzájárulhat, hogy a magyaroknak EU-s viszonylatban sok megtakarításuk van.

Az Eurostat adatai szerint a magyar háztartások megtakarítási rátája 2024-ben 19,45 százalék volt. Ez a harmadik legmagasabb arány Csehország és Németország után, ahol 20,29 és 19,93 százalékon áll a ráta.

Más mutatók is vannak

Kármán András válaszában szintén említette a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t, ami kevéssé a lakossági fogyasztást, inkább egy ország gazdasági fejlettségét tudja mérni.

Ebben Magyarország jóval az uniós átlag alatt van, viszont utolsónak nem mondható: az ötödik legrosszabb teljesítményt hozta 2025-ben Bulgáriát, Görögországot, Lettországot és Szlovákiát megelőzve.

Kármán azt is felhozta, hogy az AROPE egyik komponense, a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya Magyarországon az Európai Unió átlaga alatt van.

A súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben élők aránya azt mutatja, hogy a megfelelő életvitelhez szükséges és kívánatos javakból milyen mértékben szenvednek hiányt az emberek.

Ebben a kategóriában a legfrissebb, 2025-ös adatok szerint Magyarország valóban rosszabb helyen szerepel, mint az EU-átlag.

8,5 százalékkal nálunk a negyedik legmagasabb a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben élők aránya Románia, Bulgária és Görögország után.

Bár a parlamenti vitában ez nem került elő, egy mutatónál tényleg utolsók vagyunk a legfrissebb adatok alapján: a vásárlóerő-paritáson számolt egyenértékesített mediánjövedelemben. Ez az a jövedelmi szint, amelynél az emberek fele magasabb, a másik fele pedig alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Magyarországon 2025-ben 11 958 PPS volt a medián, amivel az utolsó előtti Romániától (12 861 PPS) is lemaradtunk.

(Címlapi kép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt)