Bemutatták, milyen megoldások születtek a nehezen értelmezhető állambiztonsági iratok nyilvánosságával járó problémákra. Vízjellel kerülnék el a hamisítványok terjedését.

A Tisza áprilisi győzelme után ismét a közbeszéd egyik hangsúlyos témája lett az ügynökakták megnyitása, amit a párt a kampány során megígért, és a programban is rögzített. Magyar Péter miniszterelnök április végén jelentette be, hogy az ügynökaktákat az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt tervezik nyilvánosságra hozni, viszont arról, hogy ezt pontosan hogyan tervezik megvalósítani, akkor még nem esett szó.

A megnyitás előrelátható nehézségeiről tavasszal részletes cikket közöltünk a Lakmuszon. Megállapítottuk, hogy a meglévő iratanyag hiányossága, az iratokban szereplő személyes és érzékeny adatok kezelése, valamint az információk megfelelő értelmezése – például annak megítélése, hogy az egyes szereplők valójában milyen szerepet töltöttek be az állambiztonsági rendszerben – jelentik majd a megnyitás legfőbb problémáit.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) szeptember 29-i sajtótájékoztatóján a levéltár főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz részletesen bemutatta, hogyan fog megvalósulni a gyakorlatban az iratok megnyitása.

A technikai megvalósítással kapcsolatban Cseh azt monda, hogy az október 23. előtti időpontot egy törvénymódosítással november 4-re csúsztják, és az is kiderült, hogy az iratokat az interneten, a nyitottaktak.hu oldalon teszik közzé. Ezen az oldalon regisztráció nélkül bárki kereshet majd közöttük, és le is töltheti őket.

Az új adatbázishoz Cseh szerint egy „faék egyszerűségű” keresőmotort készítettek, hogy bárki könnyen használhassa. A bejelentés szerint első körben a 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok „H” jelű adattárának anyagai kerülnek fel az internetre. A 6-os kartonok a beszervezett, illetve a sikertelenül beszervezni próbált személyek nyilvántartási kartonjai, a B-naplók a beszervezési dossziék nyilvántartó könyvei, míg a mágnesszalagok „H” adattára a hálózati személyekre vonatkozó azonosító adatokat tartalmazza. A nyilvánosságra hozatal második ütemében, 2027. február 25-én a B-dossziék, vagyis a hálózati személyek beszervezési dossziéi is elérhetővé válnak.

A szélesebb nyilvánosság számára azonban csak a fent felsorolt, elsősorban a beszervezés körülményeire vonatkozó iratok lesznek elérhetők. Magukat a jelentéseket továbbra sem teszik közzé az interneten, azokba kutatók, érintettek és az arra jogosult családtagok tekinthetnek be a levéltárban. Ugyanakkor a betekintésre jogosult családtagok körét kiszélesítették, és a kutatóknak sem kell majd intézményi igazolás.

A főigazgató hangsúlyozta: a letölthető dokumentumokat halvány vízjellel és hitelesítési pecséttel látják el, hogy könnyebb legyen felismerni az esetleges hamisítványokat – Cseh elárulta, számítanak arra, hogy lesz ilyenre példa.

A következőkben bemutatjuk, hogy az ÁBTL-nél milyen válaszokat adtak az akták nagyobb nyilvánosságával kapcsolatban felmerülő problémákra.

Hiányzó és különböző szolgálatoknál lévő iratok

Cseh a sajtótájékoztatón megemlítette, hogy az egykori állambiztonsági iratanyag jelentős része megsemmisült, így a fennmaradt dokumentumokból nem lehet teljes képet alkotni a hálózat működéséről. Ugyanakkor hozzátette, hogy a törvényhozó úgy döntött, a hiányosságok ellenére a fennmaradt iratanyagot hozzáférhetővé kell tenni – Cseh megfogalmazása szerint abból „főznek”, ami rendelkezésre áll.

Nagy hiányosság volt korábban, hogy négy különböző nemzetbiztonsági tevékenységet végző szolgálat is őrzött olyan minősített iratokat, amelyek nem voltak hozzáférhetők. Ezeknek az iratoknak az átadása folyamatban van: az 1990 előtti minősített iratok felülvizsgálata részben civil kontroll mellett működik, és az ÁBTL két munkatársa is részt vesz benne.

A sajtótájékoztatóig

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól mindeddig még nem kaptak iratokat, de az átadást erre a a hétre ígérték. Cseh szerint az anyagok egyelőre „csordogálnak”, a folyamat nem zárult le, további iratok átadása várható.

Személyes és érzékeny adatok

A személyes adatok megismerhetőségére vonatkozó szabályok több ponton is lazulni fognak.

Az érintett halála után számított védelmi idő 30 évről 5 évre csökken, és bővül azoknak a hozzátartozóknak a köre is, akik betekinthetnek az iratokba.

Korábban erre elsősorban az egyenesági hozzátartozók voltak jogosultak, az új szabályok alapján azonban például

a házastárs már nemcsak az együttélés időszakára vonatkozó iratokat ismerheti meg, és betekintési lehetőséget kap a testvér, valamint a testvér házastársa is.

A kutatás szabályai is jelentősen enyhülnek. Megszűnik a támogató állásfoglalás követelménye, vagyis nem lesz szükség arra, hogy egy egyetem vagy más tudományos intézmény igazolja a kutatót. Ha pedig a kutató úgy nyilatkozik, hogy munkájához szüksége van a személyes adatok megismerésére, az iratokat anonimizálás nélkül is megkaphatja.

Van azonban egy olyan különösen érzékeny adatkör, amelyet még a kutatók vagy a betekintésre jogosult hozzátartozók sem ismerhetnek meg. Az eddigi szabályozáshoz hasonlóan továbbra is kitakarják az érintettek egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére és szexuális irányultságára vonatkozó információkat.

Mindenki együttműködött, akiről dokumentumok kerülnek ki?

Cseh a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nagyon különböző szerepkörű emberek jelennek majd meg egymás mellett, és az, hogy valakiről dokumentum kerül fel az adatbázisba, önmagában nem jelenti azt, hogy az illető együttműködött az állambiztonsággal.

A 6-os kartonok között például olyan személy kartonja is szerepelhet, akit megpróbáltak beszervezni, de megtagadta az együttműködést, és olyan emberé is, aki éveken keresztül együttműködött az állambiztonsággal.

Az ÁBTL ezért külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem egy „ügynöklista” kerül fel az internetre.

A levéltárnak nem feladata, hogy erkölcsi vagy jogi felelősséget állapítson meg az általuk őrzött iratokban szereplő emberekről. Az ÁBTL azt garantálja, hogy a dokumentumokat abban a formában őrzi és teszi hozzáférhetővé, ahogyan azok hozzá kerültek, de nem mérlegeli az iratokban szereplő állítások igazságtartalmát.

„A jogszabály nem bűnösökről és áldozatokról beszél, hanem iratokról. Nekünk iratokat kell közzétenni, független attól, hogy erkölcsileg, jogilag hogyan ítéljük meg őket”

– fogalmazott Cseh.

Papp István, az ÁBTL Tudományos Főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy annak megítélése, mennyire felelnek meg a valóságnak az iratokban szereplő információk, forráskritikai, történészi feladat. Ehhez azt is vizsgálni kell, hogy az adott dokumentum mikor és milyen céllal keletkezett, valamint össze kell vetni más forrásokkal.

A tájékoztatón kiemelték, hogy minden érintett helyesbítést fűzhet majd a róla szóló iratokhoz, vagyis ha valaki vitatja az azokban szereplő információkat, benyújthatja saját álláspontját, amelyet a levéltár az eredeti dokumentum mellett minden esetben hozzáférhetővé tesz.

Az oldalon emellett magyarázó anyagok és oktatófilmek is segíti majd az értelmezést.

Papp külön felhívta a figyelmet, hogy az adatbázis megjelenésével az állambiztonsági múlt feltárása a helyi és személyes közösségek szintjére is eljut, vagyis az emberek saját ismerőseik neveivel is találkozhatnak a közzétett iratokban. Az ÁBTL ezért különösen fontosnak tartja, hogy egy-egy név vagy dokumentum alapján senki ne vonjon le elhamarkodott következtetéseket.

„A tágabb rokonsága, ismerősi, baráti köre, osztálytársai, kollégái körében szinte mindenki fog találni hálózati személyt. Ez a hálózati személy sokszor nem a másik oldalon van. Sokszor a mi oldalunkon áll. Sokszor a nagyapánk, nagybátyánk, keresztapánk, szeretett szomszédunk (…) Ezért történészként és a Levéltár munkatársaként is alá szeretném húzni: körültekintés és óvatosság”

– mondta Papp.

Az ÁBTL egy külön e-mail címen várja a nyilvánosságra került iratokkal kapcsolatos kérdéseket, és ugyanezen a címen várják a meghívásokat is azoktól a csoportoktól vagy szervezetektől, amelyek szeretnék, hogy a levéltár munkatársai segítséget nyújtsanak az iratok értelmezésében, feldolgozásában.