Jó ötlet levédetni a hangunkat, hogy ne lophassa el az AI?

2026. november 18. 15:00


Dobrev Klára védjegyet csinálna a saját hangjából, miközben sérelmezi az eljárás 300 ezer forintos díját. De valóban ez a legjobb módszer a deepfake-ek ellen ebben a delulu világban?

„Lehetsz te szigma, lehet fullos a rizzed, de ebben a delulu világban a sok yappingből már mindenkinek elege van”

– mondta Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője egy október 27-i Facebook-videóban.

Illetve nem ő mondta, hanem az AI hangmása. Dobrev ugyanis a videóval pont azt próbálta demonstrálni, hogy a mesterséges intelligencia segítségével élethűen lemásolható a hangja, és bármit a szájába lehet adni.

„Ma már pár másodpercnyi felvétel is elég ahhoz, hogy olyan dolgokat mondassanak veled az AI-jal, amit egyébként soha nem mondanál ki. Ellopják a hangodat, lemásolják az arcodat, és nem tehetsz ellene semmit”

– fogalmazott a politikus.

„Ha meg akarod védeni magad, azaz le akarod védetni az arcodat, a hangodat, akkor 850 eurót, több mint 300 ezer forintot kell fizetned azért, hogy megvédd azt, ami a tiéd, a saját személyiségedet, a hangodat, az arcodat, azaz magadat. Szerintem nem oké, hogy megint azok tudják megvédeni magukat, akiknek van erre pénze”

– tette hozzá Dobrev, aki kezdeményezte, hogy az Európai Unió tegye ingyenessé, ha valaki le akarja védetni az arcát vagy a hangját.

A politikus már korábban, október 10-én beszámolt róla, hogy ő maga az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) fordul saját hangjának védjegyként történő bejegyzése érdekében.

Dobrev szavaiból az a benyomás alakulhat ki, hogy a hangvédjegybejegyzés fontos feltétele a deepfake-ek elleni védekezésnek, így akik nem tudják megfizetni az eljárás díját, azok kiszolgáltatottabbak a visszaélésekkel szemben.

Valóban így lenne?

Szakértői segítséggel jártunk utána, pontosan mit jelent egy hang levédetése, milyen védelmet nyújthat ez a mesterséges intelligenciával készített hamis videókkal szemben.

Arra jutottunk, hogy az alapvetően márkavédelemre kitalált hangvédjegy nem nyújt általános védelmet az AI-jal készített hamisítványok ellen. A magyar jogszabályok ugyanakkor védjegybejegyzés nélkül is biztosítanak olyan személyiségi jogokat, amelyek alapján az érintettek felléphetnek a jogsértő deepfake-tartalmakkal szemben.

Mire való egy uniós védjegy?

„A védjegy alapvető célja, hogy megkülönböztesse egy vállalkozás termékeit vagy szolgáltatásait másokétól”

– magyarázta a Lakmusznak dr. Kocsomba Nelli szellemi tulajdonnal foglalkozó ügyvéd. Védjegy lehet például egy márkanév, egy logó, de akár egy jellegzetes hangjelzés vagy reklámdallam is.

Az uniós védjegyrendelet alapján bárki lehet védjegyjogosult, ebből a szempontból nincs különbség vállalkozások, politikusok és magánszemélyek között. A bejegyzésnek azonban szigorú feltételei vannak. Az uniós szellemi tulajdoni hivatal például elutasíthatja a kérelmet, ha a megjelölés nem alkalmas a termékek vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, vagy ha közrendbe, illetve közerkölcsbe ütközik.

A Dobrev által említett 850 euró az EUIPO hivatalos díjszabása szerinti elektronikus védjegybejelentés alapdíja, ám ezért az összegért csak egyetlen áru- vagy szolgáltatási osztályban lehet védjegyoltalmat kérni.

A védjegybejelentés során ugyanis nemcsak magát a védjegyet – például egy hangfelvételt – kell megjelölni, hanem azt is, hogy pontosan milyen árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kér védelmet a védjegy tulajdonosa. Az árukat és szolgáltatásokat az úgynevezett nizzai osztályozás összesen 45 kategóriába sorolja. Aki több osztályban is szeretne oltalmat szerezni, annak többet kell fizetnie: a második osztály további 50 euróba, a harmadik és minden további osztály egyenként 150 euróba kerül.

Ha az EUIPO elfogadja a kérelmet, a védjegyoltalom az Európai Unió egész területén érvényes, tíz évig tart, és később megújítható.

Mikor alkalmazható egy hangvédjegy?

Dr. Kocsomba Nelli hangsúlyozta, hogy a hangvédjegyek esetében is abból kell kiindulni, hogy a védjegy alapvetően egy árujelző. Ahogy minden védjegy, ez is arra szolgál, hogy megkülönböztessen egy terméket vagy szolgáltatást mások termékeitől és szolgáltatásaitól.

A hangvédjegy – ha az éppen egy ember hangja – tehát nem az ember teljes hangját vagy hangszínét védi, hanem egy konkrét hangfelvételt.

Ha valaki bejegyezteti a hangjából készült felvételt védjegyként, azzal még nem tilthatja meg általánosságban, hogy mások felhasználják vagy utánozzák a hangját.

Dobrev akcióját valószínűleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök inspirálta, aki október 5-én hangvédjegybejelentést tett az EUIPO-nál, hogy védelmet szerezzen az AI-jal készített hanghamisításokkal szemben. Azonban ő sem a teljes hangját tervezi levédetni. A bejelentett, körülbelül négy másodperces hangfelvételen kétszer mondja el: „Io sono Giorgia Meloni”, vagyis „Giorgia Meloni vagyok”.

Giorgia Meloni Donald Trumppal tárgyal
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

Meloni három áru- és szolgáltatási osztályban kért oltalmat. Az egyes osztályoknak hosszú leírásuk van: az általa kért oltalom többek között vonatkozik a letölthető média- és multimédiás tartalmakra, kulturális, oktatási és kiadói szolgáltatásokra, valamint politikai rendezvények szervezésére.

Dr. Kocsomba Nelli szerint ha Meloni beadványát el is fogadják, az oltalom az általa benyújtott hangmegjelölésre (tehát egyetlen mondatra), és bizonyos feltételekkel az azzal összetéveszthető megjelölésekre terjedhetne ki, nem pedig minden olyan mondatra, amelyet például a mesterséges intelligencia Meloni hangján képes megszólaltatni.

„Ha valaki mesterséges intelligenciával hamis politikai nyilatkozatot készít Meloni hangján, az önmagában még nem valósít meg védjegybitorlást. A hangvédjegy ugyanis nem a politikus teljes hangját védi, hanem a konkrét, bejegyzett hangmegjelölést. A bitorlás megállapításához azt kell vizsgálni, hogy a hamis felvételen a bejegyzett megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló hangsor szerepel-e”

– magyarázta dr. Kocsomba Nelli.

Az sem mindegy, hogy milyen körülmények között használják fel az adott hangot. Kocsomba szerint a hangvédjegy elsősorban a gazdasági tevékenység körében történő felhasználásokkal szemben nyújthat védelmet. Más megítélés alá esik tehát, ha egy vállalkozás engedély nélkül használ fel egy bejegyzett hangmegjelölést a termékei reklámozására, mint ha valaki egy politikusról készít megtévesztő AI-videót. Utóbbi esetben a védjegyjogi fellépés lehetősége korlátozottabb, de a politikai célú felhasználás sem zárja ki automatikusan a védjegybitorlás miatti igényérvényesítést. Ennek eldöntése konkrét esetekben a bíróság feladata lenne.

Dr. Kocsomba Nelli szerint a hangvédjegy a fenti megkötések miatt legfeljebb kiegészítő védelmet nyújthat a deepfake-ekkel szemben.

„Akkor könnyítheti meg a jogérvényesítést, ha a hamis felvételen ténylegesen a bejegyzett – vagy azzal összetéveszthető – hangmegjelölést használják fel, méghozzá olyan árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, amelyekre az oltalom kiterjed.”

Kocsomba szerint ilyen esetekben a bejegyzett védjegy egyszerűbbé és akár gyorsabbá is teheti a jogi fellépést, hiszen a jogosult könnyen igazolhatja a védjegyoltalom fennállását. Emellett elrettentő hatása is lehet, mivel a lehetséges jogsértőket könnyebb figyelmeztetni arra, hogy a megjelölés jogosulatlan felhasználása jogkövetkezményekkel járhat.

„A védjegyjog vagyoni jog, így elvileg lehetne érvényesíteni gazdagodás visszatérítését vagy kártérítést, de a gyakorlatban ez nehézségbe ütközne. A védjegy jogellenes használatával elért gazdagodás követelhető vissza vagy az okozott kár érvényesíthető, de ezek megállapításához bizonyítani kell az ok-okozati összefüggést a jogsértő magatartás és a kár/gazdagodás között, kártérítés esetében még a felróhatóságot is”

– fogalmazott.

A védjegyjog a sérelemdíjat nem ismeri, ez személyiségi jogi alapon érvényesíthető, márpedig a jogász szerint deepfake-ügyekben gyakran a sérelemdíj az egyetlen érdemi pénzbeli követelés.

A paródiák és mémek megítélése is kérdéses. Kocsomba elmondta, hogy a védjegyjog kifejezett paródia-kivételt nem ismer, a nem kereskedelmi célú paródia vagy mém azonban jellemzően azért nem valósít meg bitorlást, mert a megjelölést nem gazdasági tevékenység körében használják. Kereskedelmi célú felhasználás esetén a bitorlás ugyanakkor nem kizárt.

Mit akar pontosan Dobrev?

Hogy a hang levédetésével nem oldódik meg a deepfake-probléma, azt maga Dobrev Klára is elismerte egy levélben, amit Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt (és a sajtónak is kiküldött). A védjegybejelentés díjairól a következőket írta:

„Ezek a díjak a védjegyeljárásokhoz kapcsolódnak. Nem szabad úgy bemutatni őket, mintha ezek lennének egy személy hangja vagy arca átfogó védelmének költségei.”

A levélben azt is hozzáteszi, hogy a hangvédjegy egy meghatározott hangmegjelölésre vonatkozik, és önmagában nem biztosít általános védelmet a hangklónozás vagy a személyazonossággal való visszaélés minden formájával szemben.

Részlet Dobrev Klára Ursula von der Leyennek küldött leveléből

Dobrev lapunknak is megerősítette, tisztában van vele, hogy a hangvédjegy nem biztosít általános védelmet a hangmásolással szemben.

„A bejegyzés ingyenessé tételét első lépésnek tekintem egy átfogóbb védelem felé. Azt szeretném, hogy aki a hangját védjegyként bejegyeztetné, annak ne a bejegyzés költsége legyen az akadály. Ez védelmet adhat a hang jogosulatlan kereskedelmi felhasználásával szemben. De fontos: az ingyenes bejegyzés önmagában nem akadályozza meg a hang klónozását, és nem oldja meg a jogérvényesítés költségeit sem”

– fogalmazott a politikus a Lakmusznak küldött levelében, amiben hangsúlyozta, hogy szerinte a meglévő lehetőségeket is elérhetőbbé kell tenni, és olyan új szabályokra van szükség, amelyek mindenkit védenek, attól függetlenül, hogy bejegyeztette-e a hangját, vagy meg tudja-e fizetni a védelmet.

Dobrev kifejtette továbbá, hogy nemcsak a deepfake-ek ellen szeretne fellépni, hanem azt is kifogásolja, hogy a nagy technológiai vállalatok engedély nélkül használhatják fel az emberek hangját, arcmását és az alkotók munkáit a mesterségesintelligencia-modellek tanításához vagy egyéb, nem deepfake tartalmak előállításához.

Fotó: Tuba Zoltán/Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu

Dobrev hangvédjegybejelentését Meloniéval ellentétben nem találtuk meg a nyilvános adatbázisokban. Pontos ügyszámot a Lakmusznak küldött válaszában sem jelölt meg, csak annyit árult el, hogy levelet írt az EUIPO elnökének, amelyben kérte, biztosítsanak jogi védelmet hangjának és arcmásának engedély nélküli, mesterséges intelligenciával történő utánzásával és felhasználásával szemben.

„Várom a visszajelzésüket” – tette hozzá.

Védjegy nélkül is van lehetőség fellépésre a jogsértő deepfake-ekkel szemben

Bár Dobrev videójából úgy tűnhet, hogy aki nem tudja kifizetni az EUIPO díját, az teljesen védtelen marad a deepfake-ekkel szemben, a magyar jogszabályokra valójában védjegy hiányában is támaszkodhatunk.

A Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok között védi a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot. A törvény szerint a kép- és hangfelvételel készítéséhez és felhasználásához főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges. Ez alól vannak kivételek: például egy tüntetésről készült tömegfelvételhez vagy egy politikus nyilvános közéleti szereplésének rögzítéséhez és felhasználásához nem kell külön engedély. A Ptk. emellett az emberi méltóságot, a becsületet és a jóhírnevet is védi.

Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint a nem valódi, AI által generált videókkal és hanganyagokkal szemben is lehetőség van a személyiségi jogi fellépésre.

A Lakmusz kérdésére azt írta, ha valaki úgy véli, hogy egy AI-generált tartalom sérti a jogait, az „személyiségi jogi pert indíthat, és akár sérelemdíjat is követelhet”.

A személyiségi jogi védelem azonban nem jelenti azt, hogy minden deepfake automatikusan jogsértő – a bíróságnak minden esetet egyedileg kell vizsgálnia. Ez különösen fontos a közszereplőknél. Döbrentey Dániel szerint ugyanis rájuk az AI-generált tartalmak esetében is vonatkozik a többlettűrési kötelezettség, ezért például a politikusok jogérvényesítési lehetőségei szűkebbek lehetnek, ugyanakkor őket is megilleti a személyiségi jogvédelem.

Döbrentey hozzátette, hogy tudomása szerint egyelőre nincs kialakult polgári bírósági gyakorlat a hasonló deepfake-ügyekben, ezért nem teljesen egyértelmű, hogyan alkalmazzák majd a meglévő szabályokat.

Dr. Kocsomba Nelli szerint az ilyen jogvitákban nemcsak a sérelmezett videó- vagy hangfájl tartalma, hanem az elkészítésének körülményei is fontosak lehetnek. Bírósági ügyekben azt is vizsgálhatják, hogy milyen promptokat (felhasználói kéréseket) adtak a mesterséges intelligenciának. Ezek ugyanis segíthetnek tisztázni, hogy a készítő milyen céllal hozta létre az adott tartalmat.

Kocsomba arra is felhívta a figyelmet, hogy az azonosítható személy hangja személyes adat is, így az adatvédelmi szabályok is relevánsak lehetnek egy ilyen ügyben. Súlyosabb visszaéléseknél ráadásul a büntetőjog is szóba jöhet: a Büntető Törvénykönyv külön tényállásokban foglalkozik a más becsületének csorbítására alkalmas hamis hang- és képfelvételek készítőivel és közzétevőivel.

(Címlapi illusztráció forrása: Dobrev Klára Facebook oldala)

A szerzőről

Zeller Márton

Zeller Márton

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán végzett, részt vett az Átlátszó Oktatás gyakornoki programjában majd a Blikk online szerkesztője volt egészen a tulajdonosváltásig. 2026 januárjában csatlakozott a Lakmusz csapatához.

Kövess minket!

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!