A Tisza programjában a családi pótlék megduplázása szerepelt, de ez aligha emelné ki az ellátási formát a süllyesztőből, amibe az elmúlt évtizedben került. És vajon mit kezd a kormány azzal a hungarikummal, hogy a milliárdosok is jogosultak családi adókedvezményre?

Magyar Péter miniszterelnök szeptember 14-én reggel adott elsőként interjút a megújult Kossuth Rádiónak. Az interjú 9. percében arról beszélt, hogy a Tisza-kormány 2027-ben nagy arányban meg fogja emelni a családi pótlékot, amit 2008 óta nem emelt sem a szocialista kormány, sem a Fidesz-kormány.

Aznap délután a parlamentben ismét elővette a témát, Rétvári Bence felszólalására adott válaszában kárhoztatta az Orbán-kormányokat a családtámogatási forma teljes kiüresítéséért.

„Önök semmit nem tettek. Nem hozta fel a családi pótlékot, kedves képviselő úr vagy frakcióvezető úr, ha felhozta akkor elmondom. 2008 óta önök egy forinttal nem emelték már. A Gyurcsány-kormány alatt is 12 ezer forint körül volt. És Önök úgy csináltak végig 16 évet, hogy egy árva fillérrel sem emelték meg a családi pótlékot”

- mondta Magyar Péter.

Mekkora emelést ígért valójában a Tisza? És mire koncentrált a Fidesz családpolitikája a családi pótlék helyett? Akkor ezeknek most vége?

Cikkünkkel igyekszünk rendet tenni a kormány ígéretei között, és szakértők segítségével azt is tisztázzuk, mire alkalmasak, kiknek segítenek az egyes családtámogatási típusok.

Elértéktelenedett – családi pótlék az elmúlt 20 évben

Az állítás, miszerint 2008 óta nem emelték Magyarországon a családi pótlékot, igaz, egyébként ezt már egy korábbi cikkünkben is megállapítottuk. A támogatás aktuális mértéke a Magyar Államkincstár (MÁK) tájékoztatója szerint egy gyermekes családok esetében havi 12 200 forint, egyedülálló, egy gyermeket nevelő szülőnél 13 700 forint. Több gyermek esetében pedig gyermekenként kapják meg a meghatározott összeget, például kétgyermekes családok egy gyermek után 13 300 forintot kapnak, vagyis összesen 26 600 forint jár nekik havonta.

A gyerekek száma mellett a tartós betegségek vagy súlyos fogyatékosság esetében is magasabb a családi pótlék. Gyermekenként a legmagasabb adható családi pótlék tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülőnek jár, ennek az összege 25 900 forint.

A támogatási forma már 1912 óta létezik, de csak 1990 óta jár alanyi jogon minden gyermekre, tanköteles koruk végéig, és ezt követően, amennyiben még köznevelésben tanulnak, akkor alapesetben 20 éves korukig. Az ellátás folyósítása csak pár konkrét esetben szünetel, például ha a gyerek egy bizonyos óraszámot hiányzik az óvodából vagy az iskolából.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1995 óta gyűjti a családi pótlék egy családra jutó havi átlagos összegét. Ebből az látszik, hogy 2005-ig egy lassabb, de konstans emelkedés volt, majd 2006-ban ugrásszerű növekedést láthatunk.

A családi pótlék egy családra jutó havi átlaga ezután még két évig mérsékelten nőtt, majd 2008 óta stagnál, minimálisan még csökkent is az elmúlt 18 évben.

A Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése arra mutatott rá, hogy a családi pótlék szinte teljesen elértéktelenedett, az összeg nagyjából egy átlagos nagybevásárlásra elegendő.

„A családi pótlék rendszerében megjelenik az az elv, hogy nemcsak a többgyermekesek kapnak több támogatást, hanem az egyszülős családok is emelt családi pótlékot kapnak. Mivel nem emelték a családi pótlékot 2008 óta, elértéktelenedett ez a különbség is, például az egyedülálló szülőknél ez 1500 forinttal jelent többet, ami ugye a gyakorlatban, a mai világban nem jelent segítséget”

– mondta Herke Boglárka szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa a Lakmusznak.

Számszerűen az elértéktelenedést az is mutatja, hogy a családi pótlék összege nominálisan 2008 óta nem emelkedett, inflációkövetéses emelkedés nélkül reálértéken csökkent is. Ahhoz, hogy megkapjuk a reálértéket, ki kell igazítani a családi pótlék 2008-as összegét a 2009 és 2026 közötti kumulált inflációval (amit az éves inflációs adatok és a 2026-os inflációs előrejelzés összeszorzásával kapunk meg). A kumulált infláció az elmúlt 17 évben 114 százalékos volt, vagyis több mint duplájára emelkedtek az árak.

Ha a családi pótlék 2008-as átlagos összegét, 24 521 forintot 114 százalékkal növeljük, akkor 52 474 forintot kapunk, tehát ennyinek kéne ma lennie a támogatás összegének, hogy a reálértéke a 2008-as szintnek megfelelő legyen.

Ehhez képest mit ígér a Tisza-kormány?

A Kossuth rádióban Magyar Péter nagyarányú emelésről szóló tervet jelentett be, de az emelés pontos mértékét nem tisztázta, így ebben egyelőre csak a Tisza választási programjára tudunk hagyatkozni. Itt a családi pótlék megduplázását ígérik (162. oldal).

Ha a családi pótlék 2025-ös átlagos összegét duplázná a kormány, a támogatás mértéke átlagosan 47 600 forint lenne.

Láthatjuk, hogy ekkora emelés reálértéken nem jelentene emelkedést a családi pótlék mértékében, gyakorlatilag csak inflációkövető hatása lenne.

„Kezdetnek mindenképp jó a duplázás, főleg, hogyha azt nézzük, hogy milyen régóta nem lett emelve, emiatt ennek van szerintem egy szimbolikus jelentősége is, mert az, hogy ez az emelés megtörténik ezzel azt üzenik a társadalomnak, hogy ez igenis egy fontos ellátás és fontos elv az, hogy univerzálisan mindenkinek jusson támogatás”

– kommentálta Herke Boglárka a Tisza-kormány ígéretét.

A Fidesz családpolitikája: miért nem emelték a családi pótlékot?

„A családi pótlék összegét valóban nem emeltük meg. Ez szándékos.”

– mondta Gulyás Gergely még a Miniszterelnökséget vezető miniszterként egy tavaly júniusi Facebook-videójában.

„Úgy gondoljuk, hogy a családoknak minden módon és úton segíteni kell, de abban kell segíteni, hogy neveljék a gyermekeiket, és dolgozzanak is közben.”

– tette hozzá, majd kifejtette, hogy az a korábbi jelenség, hogy önmagában a gyerekvállalás legyen megélhetés forrása, nem fogadható el. Ezzel indokolta azt, hogy a Fidesz-kormány miért inkább az adókedvezmények irányából támogatta a családokat.

A Fidesz családtámogatáshoz való hozzáállását jól illusztrálta az is, hogy 2024-ben Hende Csaba fideszes politikus azzal utasította vissza a családi pótlék megemelését, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék.”

„2010-ben volt egy nagy váltás a workfare alapú [munkaalapú] társadalom felé a welfare-ből [jóléti]. Azokat az ellátásokat emelték, illetve bővítették, amelyek munkához kötöttek.”

– mondta Kramarics Szandra szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont posztdoktori kutatója.

Ennek jegyében emelkedett például a csecsemőgondozási díj (CSED) összege azzal, hogy 2025-ben szja-mentessé tették, és ennek jegyében bővült a gyermekgondozási díjra (GYED) jogosultak köre az egyetemistákkal vagy frissdiplomásokkal, és azokkal, akik már a gyerekük féléves kora után visszamennének dolgozni.

Ezzel szemben az univerzális családtámogatásokat, mint a gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) vagy a családi pótlékot nem emelték – teszi hozzá Kramarics Szandra. A kutató szerint nagy visszhangot váltott volna ki, ha ezeket eltörlik, hiszen régóta léteznek és beépültek a köztudatba. Azt viszont megtehették, hogy nem emelik, ezzel elinflálják őket.

Az Orbán-kormányok alatt nemcsak a már korábban meglévő munkaalapú támogatásokat emelték, hanem saját kezdeményezéseik is voltak, főként az adókedvezményekre és a hitelekre fókuszálva.

Önmagában az adókedvezmények családtámogatásként való alkalmazása sem újkeletű dolog, a családi adókedvezményt már 1988-ban bevezették az új személyi jövedelemadó rendszerrel egyidejűleg. Ekkor még csak a legalább három gyereket nevelő családoknak járt a kedvezmény. A Bokros-csomag részeként 1995-ben eltörölték, majd 1999-ben az első Orbán-kormány visszahozta. 2011-ben pedig a második Orbán-kormány, miután „családbarát fordulatot” hirdetett, kibővítette a kedvezményt.

A családi adókedvezményt a családi pótlékra jogosult személyek vehetik igénybe. Minél több gyereke van egy házaspárnak, a családi adókedvezmény összege gyermekenként annál magasabb. A volt kormány 2025. januári szinthez képest a duplájára emelte a kedvezmény összegét 2026 januárjától. Így egy gyerek után havonta nettó 20 ezer, két gyermek után gyermekenként 40 ezer, három vagy több gyermeknél pedig gyermekenként 66 ezer forint jár.

Az emeléssel így is főként a többgyerekes családok jártak jól: például egy háromgyerekes család adókedvezménye így 99 ezer forintról 198 ezer forintra emelkedett, míg az egy gyerekes családok esetében 10 ezer forint helyett 20 ezer forint lett.

Egy másik adókedvezmény-típus, amiből már többfélét bevezettek, az az anyáknak járó adókedvezmény. Elsőként 2020-ban vezették be a négy- vagy többgyermekes anyák SZJA-mentességét, majd 2023-ban a 30 év alatti anyák SZJA-kedvezményét, 2025-ben háromgyermekes anyák SZJA-mentességét, 2026-ban pedig behozták a 40 év alatti kétgyermekes anyák SZJA-mentességét és kibövítették a 30 év alatti anyák kedvezményét teljes SZJA-mentességre.

Emellett jellemző volt az előző kormányra, hogy különböző kedvezményes hitelekkel a családosokat célozta, ilyen például a CSOK, a babaváró hitel és a vidéki otthonfelújtási program is.

Minden család jól járt?

„Nőttek a munkaviszonyhoz kötött támogatások összegei és bővültek az adókedvezmények, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 16 év családtámogatási rendszere a jobb helyzetű, többgyerekes családoknak kedvezett”

– mondta Kramarics Szandra.

„Ha megnézzük a CSOK-ot vagy a babavárót, akkor azt látjuk, hogy azért minél több pénze van valakinek, annál inkább jobban jár. Így a dolgozó rétegen belül még inkább a felső középosztályt célozta be tudatosan a kormány”

- tette hozzá a kutató.

Herke Boglárka is hasonlóan nyilatkozott a Lakmusznak.

„A Fidesz-kormányoknak erőteljesen arra épült a családpolitikája, hogy a stabil munkahellyel rendelkező családokat támogassák, akiknek a jövedelme is elér egy bizonyos szintet. A hitelalapú támogatásoknál volt egy olyan jövedelemteszt, amivel kiszűrték azt, hogy kinek elég magas a jövedelme ahhoz, hogy egy ilyen hitelt fel tudjon venni, de ugyanúgy a családi adókedvezmény is úgy volt kialakítva, hogy gyakorlatilag minél magasabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb mértékű kedvezményt tud igénybe venni”

– mondta.

A hitelek és adókedvezmények fideszes favorizálását igazolja az is, hogy a magyar GDP pénzbeli családtámogatásokra (tehát nem családokra célzott hitelekre és adókedvezményekre) fordított százaléka 2009 és 2024 között megfeleződött, 2023 óta minden évben a GDP 1,1 százalékát teszi ki. Az Eurostat uniós összehasonlításban méri, hogy egy ország a GDP hány százalékát költötték család- és gyermekellátásokra. Az EU-s összehasonlításban a támogatások egy szélesebb körét nézték, ezzel a magyar GDP 1,69 százalékát költötték erre. Ezzel a 16. helyen áll Magyarország a rangsorban a 27 tagállam közül.

Mi ezzel a probléma?

A hátrányos helyzetű, igazán rászoruló családok a szülők munkaerőpiaci helyzete miatt nagyon gyakran kiszorulnak a munkaalapú családtámogatásokból vagy a családosok számára elérhető támogatott hitelkonstrukciókból. Maradnak nekik az alacsonyabb mértékű alanyi jogon járó ellátások.

Kramarics Szandra szerint a hátrányos helyzetű családoknak rövid távon elsősorban az univerzális támogatások emelésével lehet segíteni, hosszú távon pedig a különböző szolgáltatások és ellátások, például a bölcsőde ellátás és a védőnői hálózat fejlesztésével.

Herke Boglárka kiemelte, hogy az univerzális támogatások fontos célja a gyermekszegénység csökkentése, azt az elvet is érvényesítve, hogy minden gyermek egyenlő. A friss kutatásokból úgy látja, nem csupán egy erős univerzális támogatásra lenne szükség, hanem olyan célzott támogatásokra is, amelyek kifejezetten a rászorulókat segítik, vagy az olyan csoportokat, mint például az egyedülálló szülők kifejezetten elszegényedéssel veszélyeztetett csoportja.

A rászoruló családok célzott pénzbeli támogatására a Fidesz rendszerében egyedül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény volt, ami évente kétszer hatezer forint támogatást ad, valamint kedvezményes vagy ingyenes gyermekétkeztetést, esetenként ingyenes kollégiumi elhelyezést.

Mit tervez csinálni ezzel az örökséggel a Tisza?

Arról, hogy hosszú távon milyen irányba és milyen elvek mentén alakítaná a Tisza a családtámogatási rendszert, részletesen a programjukban lehet olvasni. Alap célkitűzésként ebben azt fogalmazták meg, hogy megtartják és kibővítik a családtámogatási rendszert, amire a népességcsökkenés megállításának eszközeként tekintenek. A program egy pontján azt is leírták, hogy a családtámogatási rendszer hiánya növeli az egyenlőtlenségeket és leginkább a rászoruló családok nem jutnak érdemi segítséghez.

Egy külön fejezet szól a „100% Család” elnevezésű családpolitikai programjukról, amiben azt ígérik megtartanak mindent, ami jó a családtámogatási rendszerben, de több támogatást adnak azoknak a csoportoknak, akiknek eddig nem kedvezett a rendszer.

A programban tételesen leírják, hogy a szociális juttatásokkal milyen terveik vannak, például itt írnak a családi pótlék és a GYES duplázásáról is. Az adókedvezmények rendszerét úgy tervezik átalakítani, hogy növelik az alacsonyabb jövedelmű családoknak adható kedvezmény mértékét, emellett növelni akarják az egygyermekes, az egyszülős és a fogyatékos gyereket nevelő családok támogatását.

A vállalások közül még csak az iskolakezdési támogatást vezették be.

Az iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló törvénymódosításokat júliusban elfogadta az Országgyűlés, ennek értelmében már a 2026 őszén kezdődött tanévben kétszer ötvenezer forint támogatást kapnak a rászoruló gyerekek. A megvalósítás viszont eltért a programban foglaltaktól: ott még 700 ezer nehézsorsú gyerek iskolakezdési támogatását vállalták, a bejelentéskor viszont már csak 400 ezer gyerekről beszélt a kormány. Arról, hogy miként számolta ki a kormány a jogosultak körét, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Kramarics Szandra szerint a Tisza ígéretét, miszerint megtartják az adókedvezményeket és igazságosabbá teszik az adórendszert sokféleképpen lehet érteni, jelentheti például a leggazdagabbak kiszorítását a családi adókedvezményből és az SZJA-mentességből.

„Ha az SZJA-mentességet valamilyen szinten plafoníroznák, tehát korlátoznák mondjuk az anya életkora, a gyerekek életkora vagy akár jövedelmi helyzet szempontjából, akkor abból jelentős milliárdokat lehetne átcsoportosítani mondjuk a családi pótlék emelésre”

– vázolt fel egy lehetséges intézkedést a kutató.

„Az, hogy a milliárdosok is jogosultak a családi adókedvezményre, ez egy hungarikum, merthogy azért más európai országokban ilyen plafonok be vannak építve az adókedvezmény-rendszerekbe, tehát a leggazdagabbaknak vagy kevesebb jár, vagy egyáltalán nem jár”

– magyarázta.

(Címlapi kép forrása: JULIAN STRATENSCHULTE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)