Az ellenzék előszeretettel dörgöli a kormány orra alá, hogy 16 éve nem emelkedett a családi pótlék összege. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a munkaalapú társadalomban és családpolitikában hisz. De működik mindez?

„ Utoljára mi, MSZP-sek emeltük a családi pótlék összegét! A családi pótlék is egy olyan fontos támogatás, ami segíti a gyermekvállaló családokat, ugyanakkor csak akkor tudja betölteni szerepét, ha megőrizzük értékállóságát” – ezt a szöveget hirdette a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Facebookon és az Instagramon tavaly december 13-20. között. A hirdetésre 15-20 ezer forintot költött a párt, és 30-35 ezerszer jelent meg a felhasználók hírfolyamában.

A családi pótlék emelése kedvelt témája az ellenzéknek. Ez abból is látszik, hogy az MSZP mellett tavaly ősszel több más ellenzéki párt is kampányolt ezzel a közösségi médiában. Balassa Péter, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője még szeptember elején szólította fel arra a kormányt posztjával , hogy duplázza meg a családi pótlék összegét. November elején a párbeszédes Szabó Tímea , november közepén pedig a Bács-Kiskun megyei DK is fizetett hirdetésben foglalkozott a témával.

Forrás: Facebook Ad Library

A szocialisták arra vonatkozó állítása, hogy ők emelték meg utoljára a családi pótlék összegét, igaz.

A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapja szerint a családi pótlék összege 2009. január elseje óta változatlan. Valójában már egy évvel korábban (a második Gyurcsány-kormány idején), 2008. január 1-jétől emelték az összeget a jelenleg is érvényben lévő szintre: egy gyermek esetén havi 12200 forintra.

A havonta kapható családi pótlék összege függ a gyermekek számától (több gyermek esetén a családi pótlék gyermekenkénti összege is magasabb), és az egyedülálló szülők vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülők is valamivel magasabb összegben részesülnek.

Forrás: Magyar Államkincstár

Alanyi jogon jár, csak egyre kevesebbet ér

A családi pótlék Magyarországon először 1912-ben jelent meg, akkor még csak a közalkalmazottak számára volt elérhető, és mindössze hétezer gyermeket érintett. A jogosultság többszöri kiterjesztése után, 1979-re vált széleskörűvé, 1990-ben már „minden megfelelő korú gyermekre” érvényes lett – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglalójában.

A KSH adataiból látszik, hogy a családi pótlék egy családra jutó havi átlaga 1995 és 2005 szolidan ugyan, de folyamatosan emelkedett, majd 2005-ről 2006-ra történt egy nagy ugrás. Utána 2008-ig még történt némi óvatos növekedés, azóta viszont az egy családra jutó havi átlagos összeg gyakorlatilag változatlan. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a családtámogatások kiadásai KSH-táblázatban is.

Már ebben a cikkben megjegyzi a hivatal, hogy a családi pótlék az évek során vesztett az értékéből:

„A legátfogóbb családvédelmi juttatás, a családi pótlék azonban egyre kevesebbet ér: míg 1990-ben a családi pótlék egy családra jutó átlagos összege 26%-a volt a bruttó átlagbérnek, 2005-ben csak 8%-a.”

A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék – az árak drágulása miatt – mára tovább vesztett az értékéből.

2022-re a családi pótlék egy családra jutó átlagos összege már csak 2,36%-a volt a bruttó átlagbérnek.

A családi pótlékot gyakran nevezik a „legátfogóbb családvédelmi juttatásnak”, mivel mindenkinek alanyi jogon jár a gyermek születésétől 16 éves koráig (bizonyos esetekben még tovább). Két részből áll: a nevelési ellátásból, amely a gyermek tankötelessé válásáig jár, és az iskoláztatási támogatásból, amely a tankötelezettség (16 éves kor) alatt jár. Ha a gyermek 16 éves kora után is köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul, 20 éves koráig kaphatja a szülő a családi pótlékot, sajátos nevelési igényű gyermekeknél 23 éves korig.

A családi pótlékot csakis abban az esetben lehet szüneteltetni, ha

A Fidesz másban hisz

„A gyermekesek ma már sokkal kevésbé vannak kitéve a szegénységi kockázatoknak, mint korábban. Egy dologról azonban nem tudunk lemondani, az pedig az, hogy munkához kössük a támogatást” – ezt Novák Katalin 2020-ban, akkor még családokért felelős tárca nélküli miniszterként mondta a Mandinernek adott interjújában. Novák Katalin nincs egyedül ezzel az állásponttal, a Fideszben sokszor sokan hangoztatják, hogy a munkaalapú társadalomban hisznek, és hogy a családtámogatásokat is a jövedelemhez kell kötni.

Erről beszélt például tavaly januárban Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára is:

„ Miután a munkaalapú társadalomban hiszünk, a támogatások a munkajövedelmek irányából érkeznek a családok felé – a legjobb példa erre a családi adókedvezmény.”

Vagy maga Orbán Viktor is : „Marad a családpolitika, marad a munkaalapú gazdaság (…). M arad a családok támogatása és minden évben lesznek újabb családsegítő döntések . Mint például a legutóbb bevezetett, 30 év alatti nőket érintő adómentesség.”

Munka, család, támogatás

A családi pótlék mellett valóban számos támogatás igénybe vehető. Különböző feltételek mellett megilleti az anyát (vagy apát, gyámot, örökbefogadó szülőt)

Ezek azonban már régóta léteznek , nem a Fidesz találta ki őket, legfeljebb a nevük változott az elmúlt években.

Az Orbán-kormányok munkaalapú társadalom-munkaalapú családtámogatás rendszerének eredménye viszont a gyermeket nevelő családok és nők személyi jövedelemadó-kedvezményei .

A családi adókedvezményt már ugyan 1988-ban bevezették , ám akkor még csak azoknak a családoknak járt, akiknek legalább három gyermekük volt. 1995-ben a Bokros-csomag eltörölte ezt az intézkedést, majd 1999 januárjával az első Orbán-kormány visszahozta azt. 2011-től annyi változás történt, hogy a gyermeket nevelő családok a családi adókedvezménnyel a személyi jövedelemadójukat csökkenthetik.

Minél több a gyermek, annál nagyobb adókedvezmény jár:

lesz több a nettó kereset.

Néhány éve ugyan a kétgyermekes szülőknek járó kedvezmény a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra nőtt , ám

az egy és három gyermek után járó adókedvezmény összege 2011 óta, vagyis 13 éve nem változott.

Forrás: https://2010-2014.kormany.hu/hu/gyik/tajekoztato-a-csaladi-adozasrol

Azt, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő nőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, 2020 januárjában vezette be a kormány, 2023 januárjában pedig követte a 30 év alatti anyák adókedvezménye .

Az adókedvezmények mellett a kormány másik aduásza a kedvezményes hitel: a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) és a babaváró hitel.

A CSOK 2015. július 1-jétől érhető el, azóta számtalan változáson ment keresztül a konstrukció, idén januártól 15, 30, vagy 50 milliós, államilag kamattámogatott lakáshitel áll rendelkezésre. A hitelt csak házaspárok vehetik igénybe, akiknek egy, kettő, vagy három gyermeket kell vállalniuk (ettől függ a törlesztési határidő és a felvehető összeg mértéke), a második és harmadik újonnan születő vagy örökbefogadott gyermek után pedig az állam 10-10 millió forintot enged el.

Idén már itt is van életkori megkötés, de csak a házaspár női tagjára vonatkozóan: csak akkor vehetik fel a hitelt, ha a nő a hitelkérelem időpontjában még nincs 41 éves.

A babaváró hitelt 2019 márciusában vezette be a kormány, eddig 10 millió volt a maximális összeg, amit 2024. január elsejével 11-re emeltek. A CSOK-tól abban különbözik, hogy ez a hitel szabad felhasználású (vagyis nem csak lakásra, házra költhető), de itt is van határidő (5 éven belül meg kell születnie a gyermeknek), illetve itt is elenged bizonyos összeget az állam, ha két vagy három gyermek születik. Ezt a hitelt is csak házasok vehetik fel, itt eddig is megvolt a nőknél a 41 éves korhatár, amit 2024-ben 30-ra szállítottak le .

Az életkori határ leszállítása a hitelfelvételeknél és a 30 év alatti nők adókedvezménye mind abba az irányba mutat, amit a kormány előszeretettel hangsúlyoz : szüljék meg az első gyermeküket a nők minél hamarabb, hogy

„minden vágyott gyermek megszülethessen.”

De működik mindez?

Az Orbán-kormány büszke a családpolitikájára, 2023-ban már az ötödik Demográfiai Csúcsot rendezték meg , ahol harcot hirdettek a „ demográfiai jégkorszak ” ellen. Ehhez képest a családtámogatásokra költött összegek tekintetében Magyarország csupán a középmezőnyben helyezkedik el az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban Magyarország a GDP 2 százalékát költötte családtámogatásokra, csupán egy tized százalékkal többet, mint a régió más országai, például Csehország, Románia, Szlovénia vagy Szlovákia.

A KSH adatai szerint 2010 óta jelentősen nem változik az egy évben született gyermekek száma: 13 éve 88 ezer és 93 ezer között mozog ez a szám. Bár a 2023-as teljes évre vonatkozóan még nincsenek pontos adatok, a statisztikákból az látszik , hogy 2023 januárja és novembere között 78579 gyermek született, ami 2480-nal kevesebb 2022 azonos időszakánál.

Forrás: KSH

Rövid távon nehezen bizonyítható, hogy egy-egy családpolitikai intézkedés mennyiben befolyásolja a gyermekvállalást. A TÁRKI 2022-es Társadalmi Riportjának egyik tanulmánya három évtized adatai alapján (az 1980-as évektől 2016-ig) vizsgálta a családpolitikai intézkedések termékenységre gyakorolt hatását: hogy segítették-e a szülővé válást, illetve a harmadik gyermek megszületését.

A szerzők elemzésükben a rendszerváltás utáni családpolitikai beavatkozások közül három esetben tudtak kimutatni valamiféle hatást a hazai gyermekvállalásra:

Címlapi kép: Gyerekek alszanak egy budapesti óvodában 2023. szeptember 11-én. Fotó: Kőhalmi Péter/AFP