Beléptünk Vitályos Eszter digitális polgári körébe, hogy megnézzük, milyen segítséget kapnak a csoportban a bajba jutott nők. A Patent Egyesület és a NANE szakértői szerint jó, hogy szó van a nők elleni erőszakról, de a DPK-t látszatintézkedésnek tartják, ami akár még veszélyes is lehet.

Még július végén, tusványosi beszédében jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök (DPK) elindítását. A kezdeményezés hivatalos központi platformjaként működő Facebook-oldalt a beszéd napján létre is hozták, Digitális Polgári Kör néven.

A sorra létrehozott újabb, zárt Facebook-csoportokként működő digitális polgári körök egy része valamilyen ügy mellett áll ki, más körök területi alapon, a választókerületekhez kapcsolódva szerveződnek.

A kezdeményezés részeként Vitályos Eszter kormányszóvivő és Király Nóra fideszes országgyűlési képviselő (aki egyben az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos is) július végén megalapította a Nők a bántalmazás ellen Digitális Polgári Kört.

A két politikus olyan közösségként mutatta be a platformot, ami kiáll mindenki mellett

„akit bántottak, aki félt, aki hallgatott, aki nem merte elmondani, aki elmondta, de nem hitték el, aki túlélte, és aki még benne van”.

Azt ígérték, teret adnak azoknak, akiket elhallgattatnak, és történeteket osztanak meg, hogy

„többé senki ne érezze úgy, hogy egyedül van”.

Király Nóra saját Facebook-bejegyzésében leírta, hogy a platform egyaránt szolgálja a tájékoztatást, a közösségépítést és a gyakorlati segítségnyújtást a bántalmazott nőknek.

A körhöz tartozó Facebook-csoportot augusztus 6-án hozták létre Bántalmazott nők DPK néven. Augusztus 19-én módosították a nevet, azóta Nők a bántalmazás ellen DPK-ként fut a csoport.

Csatlakoztunk a csoporthoz hogy megnézzük hogyan működik, kik vesznek részt benne, és hogyan támogatják a segítséget kérő vagy tapasztalataikat megosztó nőket. (Az adatgyűjtést 2025 október 29. délben zártuk le, a később közzétett bejegyzéseket már nem vettük figyelembe.)

Tapasztalataink három hónapnyi tagság után a következők:

Emellett Vitályos Eszter kormányszóvivő gyakran politikai töltetű, a témához nem vagy csak érintőlegesen kapcsolódó bejegyzéseket oszt meg, és a központi Digitális Polgári Kör Facebook-oldal is a kormány üzeneteinek terjesztésére használja a csoportot.

Nincs szakértő

Bár a Nők a bántalmazás ellen DPK privát Facebook-csoportként működik, bárki csatlakozhat hozzá. Október 29-én 352 tagja volt. Az összetétel vegyes, nők és férfiak egyaránt csatlakoztak a csoporthoz, a tagok többsége, nagyjából 80 százaléka azonban nő, és a bejegyzések is túlnyomó többségben női tagoktól származnak. A tagok között egyetlen, a bántalmazott nőkre specializálódott szervezetet vagy szakembert sem találtunk.

Pázmány Annamária pszichiáter szerepel az alapítók listáján, illetve a Facebook-csoportnak is tagja, azonban Pázmány sem bántalmazott nőkre specializálódott szakember, hanem olyan neurológiára, pszichológiára szakosodott igazságügyi elmeszakértő, akinek fő érdeklődési területe „az agyi érbetegségek, a Parkinson betegség és Alzheimer betegség”.

Úgy tűnik, az Áldozatsegítő Központ (ÁSK) hálózata az egyetlen intézmény, amely kiemelt szerepet kap a csoportban.

Vitályos Eszter október 16-án külön bejegyzésben osztotta meg az Áldozatsegítő Központ telefonszámát, és a központ előkerült Király Nóra egyik, a DPK-ban megosztott videójában is.

Abban az egy általunk látott esetben, amikor egy nő azonnali segítséget kért a csoportban (először más tagok bejegyzései alatt, kommentben, később külön posztban is), Vitályos szintén az ÁSK elérhetőségeit, illetve a gyakran ismételt kérdéseket összegyűjtő ÁSK-oldal linkjét osztotta meg vele. Az első, kommentben történt segítségkérés és a válasz között másfél hét telt el.

Azt persze nem tudjuk, hogy a csoport adminisztrátorai közül privát üzenetben bárki megkereste-e a posztolót, de mivel az érintett nő többször megismételte a csoportban a segítségkérést, ez valószínűtlennek tűnik. Amikor végül érkezett válasz, az csak a fent említett linkeket tartalmazta, arról nincs információnk, hogy az ÁSK munkatársai közvetlenül megkeresték-e a segítségkérőt.

Megkérdeztük Vitályos Esztert arról, hogy a kommentelésen kívül milyen további lépéseket tesznek a nők segítése érdekében, illetve milyen szakértőket vontak be a csoport szervezésébe, működtetésébe. Megkeresésünkre választ nem kaptunk.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza szerint a Vitályos Eszter által előszeretettel népszerűsített Áldozatsegítő Központ hiába nagyszerű kezdeményezés, elsősorban nem a nők elleni erőszak áldozatainak a megsegítését szolgálja, hanem egy általános áldozatvédelmi intézmény a bűncselekmények sértettjeinek.

Spronz kiemelte, hogy a NANE Egyesület és a Patent Egyesület egyszer sem merült fel a DPK-ban, mint a segítségnyújtás lehetséges forrásai, miközben a két civil szervezet évtizedek óta ezen a területen tevékenykedik, és a bántalmazott nők ellátására specializálódott. Emiatt szerinte megkérdőjelezhető Vitályos Eszter és Király Nóra kezdeményezésének szakmaisága.

Egy korábban bántalmazást átélt nő a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesületet ajánlotta az éppen segítséget kérő tag számára. Spronz Júlia azt mondta a Lakmusznak, hogy a Fehér Gyűrűvel szintén az a probléma, hogy általános áldozatvédelmi tevékenységet ellátó nonprofit szervezet, tehát ez sem specializálódott a nők elleni erőszakra. Bár a múltban volt a szervezet és a Patent között együttűködés, Spronz elmondása szerint az akkori képzéseken résztvevő kollégák többségében már távoztak a Fehér Gyűrűtől.

Spronz Júlia szerint a Nők a bántalmazás ellen DPK működési elve általában sem segíti hatékonyan az áldozatokat. Bár elismerte, hogy a kommentben megosztott linkek a semminél biztosan hasznosabbak, hozzátette, hogy a segítségnyújtás ezen formája nem elég közvetlen, minden egyes extra kattintás és telefonszám plusz egy akadályt jelent a bántalmazott számára, amit nem biztos, hogy meg tud ugrani.

Megkeresésünkre Somogyi Zsófia, a NANE Egyesület kommunikációs munkatársa is arról beszélt, hogy az áldozat számára csalódást okozhat, ha a segítségkérésként megosztott történetére mindössze az Áldozatsegítő Központ elérhetősége érkezik válaszul, miközben a DPK egyébként segítségnyújtást ígér.

Somogyi szerint abból adódóan, hogy a csoportot kormányzati szereplők hozták létre, a segítséget kérő áldozatok könnyen feltételezhetik, hogy az állam a csoporton keresztül aktívabb szerepet vállal majd a segítésükben, jobban megvédi őket vagy a gyermekeiket a bántalmazótól. Bár logikus, hogy ilyen elvárásaik vannak, ezt csoporttól nem fogják megkapni.

Somogyi úgy látja, hogy az államtól egyébként is rengeteg terhet átvállaló szakmai civil szervezetek becsatornázása sem jelentene megoldást arra, hogy a platform hatékony legyen. A civilek jelenléte csak tovább erősítené azt, hogy a Facebook-csoportról a problémakör megoldásaként kommunikálnak.

Az állam más eszközökkel hatékonyabban tudna segíteni a bántalmazott nőkön. Például azzal, ha kijavítaná az ellátórendszer diszfunkcióit, és új szolgáltatásokat hozna létre, amik speciálisan a nők elleni erőszak áldozatainak szükségleteire válaszolnak. Ez lehetne lakhatási program, pénzbeli támogatás, illetve az ellátórendszer dolgozóinak érzékenyítése, szakmai felkészítése, protokollok bevezetése.

Az állami fellépést persze meg lehetne támogatni egy online közösségi kezdeményezéssel. Az például hasznos lenne a NANE munkatársa szerint, ha úgy működne a platform, hogy a résztvevők a közös élményeken keresztül megfogalmazhatnák a rendszer diszfunkcióit, mert így a valós tapasztalatokon keresztül tájékozódhatna az állam arról, hol van szükség változásra.

A csoport veszélyei

A Vitályos Eszter által alkalmazott, kommentben történő linkmegosztás-technika mellett arra is láttunk példát a Nők a bántalmazás ellen DPK-ban, hogy olyanok ajánlanak fel segítséget, akik maguk is áldozatok, vagy segítő szándékú, ám a szakmában nem jártas tagok.

Spronz Júlia úgy látja, hogy minden olyan kezdeményezés hasznos lehet, ami tematizálja a nők elleni erőszakot, ennek hatékonysága a kivitelezés módjától függ.

„Tud erőt adni a sorstársközösség, különösen azért, mert a párkapcsolati vagy családon belüli erőszaknak része az izoláció, sok nő gondolja azt, hogy egyedül van a történetével, és az mindenképpen pozitív tapasztalat, ha olyan visszajelzést kap, hogy ez egy tömegjelenség, és nem az ő hibája, ha ilyen helyzetben találja magát”

– mondta Spronz.

Spronz szerint a csoport egy olyan ventillációs felületnek tűnik, ahol amellett, hogy a tagok ütemes időközönként tájékoztatást kapnak az Áldozatsegítő Központ hálózatáról, mindenki bedobhatja saját ügyét, mások pedig reagálnak rá. A nem szakszerű kommentelés azonban nagyon ártalmas is lehet.

Egy ilyen platformot úgy érdemes működtetni, hogy a hozzászólásokat szakember monitorozza, különben a segítő szándék ellenére is megjelenhetnek a témával kapcsolatos tévhitek, előítéletek, a kommentelés könnyen átfordulhat áldozathibáztatásba. A Nők az erőszak ellen DPK-ban azonban sem Spronz tudomása szerint, sem a mi tapasztalatunk szerint nincsen ilyen fajta moderálás.

„Azt gondolom, hogy egy ilyen súlyos társadalmi jelenséggel foglalkozó Facebook-csoport esetében elengedhetetlen a professzionális moderálás, mert az összes áldozathibáztatást, tévhitet, félreinterpretálást azon nyomban helyre kell rakni, hisz különben többet árt, mint használ. Megerősíti a tévhiteket ahelyett, hogy felszámolná őket, megijeszti a nőket és ezáltal eltántorítja őket a segítségkéréstől”

– magyarázta Spronz.

Somogyi Zsófia is arról beszélt a Lakmusznak, hogy az áldozatok kapcsolódása, a sorstársközösség nagyon fontos. Ugyanakkor fennáll a veszélye egyrészt annak, hogy egy-egy tapasztalat félreviszi az áldozatot, hiszen a magyar rendszer diszfunkcióiból adódóan, egy-egy jó vagy éppen rossz tapasztalat, amit az egyik áldozat a segítségkérés során tapasztal – például a rendőrség vagy az ellátórendszer munkatársaitól –, nem biztos hogy a másik áldozat tapasztalataival megegyezik majd.

Somogyi is kiemelte azt a veszélyt, hogy minden jó szándék ellenére megjelenhetnek a finomabban vagy kevésbé finoman közölt áldozathibáztató hozzászólások.

Bár a DPK-ban a történeteiket megosztó nők általánosságban pozitív, támogató kommenteket kapnak, az egyik csoporttag bejegyzéséhez fűzött kommentek között találtunk egy áldozathibáztató vagy legalábbis az áldozat hitelességét megkérdőjelező hozzászólást is. (Mivel a Facebook-csoport privát, a tagok magánéletét tiszteletben tartva, a védelmük érdekében semmilyen beazonosítható történetrészletet nem osztunk meg.)

Mind Somogyi Zsófia, mind Spronz Júlia hangsúlyozta, hogy a nők elleni erőszakkal való foglalkozás egy olyan hivatás, ahol önmagában a saját élmény nem teszi kompetenssé az embert, a jó szándék és a segíteni akarás kevés.

Spronz szerint alacsony az a küszöb, amit sorstársként vagy laikus segítőként meg lehet ugrani, de amikor utána tovább kellene segíteni az áldozatot, ahhoz már kevés a saját tapasztalat. A megfelelő szakmai eszköztár nélkül – ami a csoportban segíteni szándékozó tagoknak feltételezhetően nincsen meg – rendkívül nehéz kezelni az ilyen ügyeket, nehéz határt szabni az áldozatoknak.

Az összes segítő szakmában fontos szerepe van a szupervíziónak, hogy a szakember fel tudja dolgozni a nyakába szakadó élettörténeteket, traumákat. Ha valakinek van saját traumája egy másik történet könnyen „beizzíthatja” azt, tehát ez a fajta segítségnyújtás komoly pszichés kockázatot jelent – magyarázta Spronz.

A megfelelő szakmai moderálás azért is fontos lenne, mert a bántalmazókról beazonosítható módon történő posztolás akár jogi következményekkel is járhat. Spronz szerint előfordulhat, hogy amikor egy ehhez hasonló zárt csoportban a bántalmazóról beazonosítható módon tesz közzé becsületsértő megjegyzéseket az áldozat, a bántalmazó rágalmazás miatt feljelenti. A Patent Egyesület több olyan esetről tud, ahol hasonló ügyben a bántalmazó meg is nyerte a pert.

Épp ezért az általa ismert, nők elleni erőszakkal foglalkozó online csoportoknak olyan szűrési elveik vannak, amikkel a csoportba bejutó bántalmazókat, vagy az egyedileg beazonosítható adatokat kiszűrik.

Somogyi Zsófia is kiemelte, hogy a megfelelő moderálás hiánya miatt jelenleg úgy tűnik, hogy egy álprofilt használó bántalmazó bármikor bejuthat a Nők a bántalmazás ellen DPK-ba, ez azonban, mint mondta, életveszélyt jelenthet az áldozatokra nézve.

„Arra bátorítani a nőket, hogy itt biztonságban vannak, osszák meg történeteiket, finoman szólva nem jó irány.”

Somogyi azt mondta a Lakmusznak, hogy még azokban az esetekben sem biztonságos beazonosítható információkat megosztani, amikor a nő már nincs a bántalmazója közelében, hiszen ahhoz, hogy valaki egy bántalmazás túlélőjének számítson, helyzete „tünetmentes” legyen, hosszú időre van szükség – ha egyáltalán sikerül elérni ezt az állapotot.

A Nők a bántalmazás ellen DPK Facebook-csoporthoz való csatlakozáskor nincsen semmilyen figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy a csoportban ne, vagy csak körültekintően osszunk meg személyes adatokat. A csoportszabályok leírásaként ugyanazokat az általános ideológiai elveket fogalmazták meg, amelyek az összes többi DPK leírásában is szerepelnek. A csoportban vannak tagok, akik álprofilt használnak, azonban a többségre nem ez a jellemző.

Politikai eszköz?

Vitályos Eszter kormányszóvivő a kommentelés mellett változó rendszerességgel bejegyzéseket is közzétesz saját DPK-jában.

Posztjainak egy része szorosan kapcsolódik a nők elleni erőszak témájához. Fentebb megmutattuk az Áldozatsegítő Központról szóló bejegyzését, de szeptember 27-én például arról írt, hogy a kormány a „törvények erejével is védi az áldozatokat”. Itt az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben védelmet nyújtó jogszabályt ismertette.

Szeptember 5-én közzétett posztjában Vitályos Eszter a Fidesz migráció- és EU-ellenes kommunikációját követve arról írt a csoportban, hogy az EU felelőtlen politikája veszélyezteti a magyar családok, és így a magyar nők biztonságát is.

A kormányszóvivő azután posztolt a magyar nőket bántalmazó bevándorlókról, hogy három marokkói férfit őrizetbe vettek Szicília Catania tartományában, két magyar nő ellen elkövetett szexuális erőszak gyanújával. A férfiak valóban illegálisan tartózkodtak Olaszországban, a kormánysajtó pedig kihasználta a történteket az illegális bevándorlással kapcsolatos kormányzati álláspont propagálására.

Vitályos posztja szerint az elkövetők

„a brüsszeli bürokraták által pátyolgatott illegális bevándorlók”.

A bejegyzést először saját Facebook-oldalán tette közzé, ezt osztotta meg a csoportban is.

Október 27-én Nagy Feró Szőlő utcai ügyben tett megnyilvánulására is reagált Vitályos egy bejegyzésben. Nagy Ferót a Békemeneten kérdezték arról, mit gondol a Szőlő utcai ügyről, mire a zenész az intézet igazgatójára utalva azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt, mindenki jól járt, nem?”

A zenész kijelentése hatalmas botrányt váltott ki, több ellenzéki politikus is reagált rá, a téma azonban a Nők a bántalmazás ellen DPK Facebook-csoportban csak azután merült fel, hogya kijelentést követő napokban több, nem Nagy Feró megszólalásáról készült poszt alatt javasolták a tagok, hogy az adminok részéről történjen valamiféle állásfoglalás az ügyben.

Az egyik kommentelő felszólította többek között Vitályos Esztert, hogy törje meg a csendet, ha célja valóban a bántalmazott nők melletti kiállás.

Vitályos ezek után posztolt Nagy Feró megszólalásáról, előbb nyilvános Facebook-profilján, majd ugyanazzal a szöveggel a csoportban is. Bejegyzésében elismerte a zenész életművét, mert szerinte az „elvitathatatlan része a magyar kultúrának”,, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy Nagy Feró kijelentései relativizálják a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők szenvedését, így ő

„minden ilyen kijelentéstől elhatárolódik”.

Vitályos ezután arról írt, hogy az erőszak minden formáját el kell utasítani, felemlegette, hogy Magyar Péter „bántalmazta a barátnőjét”, de Ruszin-Szendi Romulusz és Aranyosi Péter lökdösődését, illetve az újságírók fenyegetését és inzultálását is ide sorolta. Kettős mércét és „szemforgatókat” emlegetett.

Október 29-én például arról írt, hogy Németországban, illete Európa-szerte egyre többen „fokozatosan vezetik be a sorkatonaságot”. A politikus ezután kijelentette, hogy „mi nemet mondunk a háborúra”, a kormány nem engedi, hogy a „fiainkat, unokáinkat”, vagy a nőket a frontra vigyék.

Vitályos Eszter október 22-én közzétett bejegyzésében a „Béke napja kihívás” keretében arra buzdította a tagokat, hogy posztoljanak a Békemenetről, vagy lájkolják az azzal kapcsolatos bejegyzéseket, ezáltal ugyanis a „béke nagykövetévé” válhatnak.

Október 22-én, illetve október 23-án, a Békemenet napján a Digitális Polgári Kör Facebook-oldal is több alkalommal posztolt a bántalmazott nők támogatására létrehozott csoportban. A posztokban arra hívták fel a tagokat, hogy lájkolják vagy osszák meg a miniszterelnök Békementről szóló bejegyzéseit.

Bejegyzésében ez a csoporttag Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője Facebook-oldalán közzétett videóját osztotta meg.

A videón az látható, hogy miután Szabó Tímea az Igazságügyi Bizottsági ülésén a nők elleni erőszakról szóló javaslatát egy Orosz Bernadettről a nőt ért bántalmazás után készült képpel szemléltette, Vejkey Imre javaslatára megszavazták a képviselő fizetésének elvonását.

Annak ellenére, hogy a poszt kifejezetten a politizálás ellen szólt, a kommentek között politikai vita alakult ki. Néhányan a bejegyzést politikai felhangúnak tartották, a kommentelők egy része azonban egyetértett azzal, hogy a bántalmazottak védelme nem pártpolitikai kérdés.

Nyitottak a változásra?

Korábbi cikkünkben kifejtettük, hogy a magyar jogrendnek a bántalmazott nők védelmét és segítését akadályozó komoly hiányossága, hogy a törvényhozás és jogszabályalkotás a témában jártas szakmai civil szervezetek bevonása nélkül történik. A magyar kormány ellenségnek tekinti azokat a szervezeteket, amelyekkel együtt kellene működnie, a civil szervezetek javaslatainak félresöprésével pedig megfosztja a jogalkalmazó apparátust attól, hogy a szükséges tudást és tapasztalatot megszerezze.

Úgy tűnik, a DPK létrehozásával párhuzamosan Vitályos Eszter és Király Nóra tett egy lépést az eddig teljesen elutasított civil szervezetek felé is. A kormánnyal egyébként is együttműködő Ökumenikus Segélyszervezet mellett a két politikus a Patent Egyesület képviselőivel is személyesen találkozott.

Erről a találkozóról szeptember 3-án számolt be Vitályos:

„A Patent Egyesület értékes tapasztalatait hallgathattuk meg. Töretlenül hisszük: nincs olyan segélykiáltás, amely válasz nélkül maradhat! Folytatjuk az egyeztetéseket társadalmi- és szakmai szervezetekkel, hogy együtt, hatékonyan léphessünk fel a családon belüli erőszak ellen.”

Ez volt az egyetlen alkalom, amikor az Egyesület neve felmerült a csoportban, és Vitályos Eszter azt itt sem említette meg, hogy akinek jogi segítségre van szüksége, az fordulhat a Patenthez.

A Patent Egyesület felületein nem találtunk információt a találkozóról, így erről is megkérdeztük Spronz Júliát. Megerősítette, hogy a találkozó megtörtént. Az Egyesület összegyűjtötte a legjellemzőbb és leginkább tömegesen előforduló rendszerhibákat, amik gátolják a bántalmazott nők jogérvényesítését. Ezt beszélték át Vitályos Eszterrel és Király Nórával, akik Spronz szerint a kormány elmúlt években tanúsított hozzááláásával ellentétben fogékonynak mutatkoztak az Egyesület javaslataira.

Hozzátette azonban, hogy a Patent Egyesület akkor tulajdonít a találkozónak hírértéket, amikor annak eredménye lesz, a megfogalmazott javaslatokból bármi megvalósul, például jogszabálymódosítások vagy állásfoglalások formájában.

Később Vitályos Eszter az Ökumenikus Segélyszervezetnél tett látogatásról is posztolt, a bejegyzés szerint itt is a szervezet tapasztalatainak meghallgatása volt a cél annak érdekében, hogy hatékonyabban léphessenek fel a nők elleni erőszakkal szemben.

Megkeresésünkre az Ökumenikus Segélyszervezet is megerősítette azt, hogy az egyeztetés megtörtént, mint válaszukban írták, a megbeszélésen a krízisellátórendszerben dolgozó szakemberek osztották meg

„a tapasztalataikat, az ellátás eredményeit és nehézségeit, illetve a segélyszervezet részéről megfogalmazásra kerültek olyan javaslatok is, amelyek segíthetik a jelenlegi ellátások további fejlesztését.”

Elmondták, hogy a találkozón a digitális polgári körről nem esett szó. Bár tudnak a működéséről, hivatalos információjuk nincs róla, hogy a segélyszervezet munkatársai közül tagja-e valaki a Facebook-csoportnak.

A NANE Egyesületet is megkérdeztük arról, hogy Vitályos Eszter és Király Nóra felvette-e velük a kapcsolatot, de Somogyi Zsófia elmondása szerint nem történt ilyen megkeresés.

Ha bántalmazás (akár szóbeli, lelki, fizikai, szexuális vagy gazdasági erőszak) áldozata, Önnek joga van a segítséghez. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06 80 205 520-as telefonszámon. NANE Segélyvonal bántalmazott nőknek: 06 80 505 101; a PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 808 081.

Címlapi illusztráció: Balogh Boglárka