Az exminiszter szerint 10 millió ember támogatta az előző kormány nemzeti konzultációit, de ez a szám még a kitöltések számaként is túlzás. A konzultációk manipulatív kérdéseivel 16 éven át terelték a lakosságot a kormány álláspontja felé.

A kormányzati átadás-átvételről távozó Rogán Antalt arról kérdezte a Telex május 14-én, hogy hiányoznak-e neki a kék plakátok az utcákról, utalva ezzel arra, hogy az Orbán-kormányok ilyen óriásplakátokon hirdették a nemzeti konzultációk eredményeit. Rogán válaszában azt állítja, hogy a plakátok mögött mindig ott álltak a nemzeti konzultációk, és ezeket több mint 10 millió ember támogatta az aláírásával.„Én azzal a 10 millió emberrel értek egyet” – mondta Rogán. Megkérdezték tőle, hogy jött ki ez a szám, erre azt mondta:

„Úgy jön ki, hogy adja össze. 2022 és 2026 között beszélek csak erről, hogy az összes konzultációt 10 millió ember támogatta. Ha a 2022 és 2018 közötti időszakot is nézném, akkor az még sokkal nagyobb szám lenne.”

Nyilatkozata alapján úgy tűnik, a miniszter arra gondolt, hogy a tízmilliós szám úgy jön ki, ha összeadjuk az elmúlt 4 év konzultációinak kitötőit.

Így bemutatni a konzultációk összesített eredményeit viszont nyilvánvaló csúsztatás: ha ki is jönne a Rogán által említett 10 milliós szám, az sem tízmillió embert jelentene, hanem tízmillió kitöltést. Egy ember ugyanis több nemzeti konzultációt is kitölthetett, akár az összeset.

Ebben a cikkben végigvesszük, hányan töltötték ki az előző kormány állítása szerint egyenként az Orbán-kormányok alatt meghirdetett nemzetközi konzultációkat, és milyen adat jön ki, ha Rogánhoz hasonlóan összeadjuk ezeket a számokat. Valamint bemutatjuk, milyen technikákkal igyekezett a kormány már a kérdések szövegezésével a neki tetsző válaszok irányába terelni a kitöltőket, és milyen hamis állításokat találtunk korábban egyes konzultációk szövegében.

Kis konzultáció-törénelem

Az alábbi grafikonon ábrázoltuk mind a 15 nemzeti konzultáció kitöltési számait 2010 és 2026 között.

A narancssárgával jelölt sorokból látszik, hogy a kormány összesen négy nemzeti konzultációt szervezett 2022 és 2026 között. De még Rogán módszerével, a válaszadók számának egyszerű összeadásával sem jön ki a tízmillió visszaküldés: 2022 és 2026 között összesen 5,9 milliószor küldtek vissza nemzeti konzultációt.

Egy konzultációt átlagosan ebben a négy évben 1 millió 460 ezer ember küldött vissza.

Elképzelhető az is, hogy az exminiszter beleszámolta a 2022-es – érvénytelen eredménnyel zárult – népszavazás (3 millió 700 ezer ember) és a 2026-os „nemzeti petíció" (1 millió 800 ezer ember) a kormányt támogató kitöltéseit is az elmúlt négy év konzultációinak kitöltései (5,9 millió) mellé, így ugyanis kijön egy tízmillió feletti szám (11,4 millió). De egyrészt ezt a két kormány által kezdeményezett legitimációs akciót nem nemzeti konzultációnak nevezték, másrészt a résztvevők számának összesítésével természetesen így sem lehet több mint tízmillió emberről beszélni. Ahogyan akkor sem, ha Rogán után szabadon a 2018-2022-es konzultációk visszaküldéseinek számát is számításba vennénk, és egy bőven Magyarország teljes lakosságát meghaladó számot kapnánk.

Az exminiszter félrevezető számításán túl a következő adatok olvashatók le a nemzeti konzultációkat összesítő grafikonunkról:

Legtöbben a 2017-es „STOP Soros” című nemzeti konzultációt töltötték ki, összesen 2 millió 300 ezren. A konzultációban a Fidesz-kormány által kreált „Soros-tervről”, illetve általánosságban a bevándorlásról és az illegális migrációról tettek fel ferdítéseket és téves állításokat tartalmazó kérdéseket.

Legkevesebben a magyar internet jövőjéről szóló online konzultációt töltötték ki 2015-ben, 31 600-an. A második legalacsonyabb kitöltésszám a másik szintén csak online kitölthető konzultáción volt 2021-ben, ez a járvány utáni nyitásról szólt és 528 ezren töltötték ki.

A postán is kiküldött 13 nemzeti konzultáció átlagosan 1 millió 400 ezer kitöltést ért el.

Így manipulált a Fidesz a nemzeti konzultációkkal

A kormány.hu leírása szerint a Fidesz által az évek során kiküldött nemzeti konzultációk „hozzájárultak ahhoz, hogy a jelentős döntéseknél egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között.”

A nemzeti konzultációknak nincs jogi kötőereje, legfeljebb politikai, kommunikációs jelentőségük van, az egyes konzultációk eredményeinek propagálása a Fideszes kormányzati kommunikáció szerves elemévé vált a 16 évnyi Orbán-kormányzás alatt.

Ebbe jelentős összegeket ölt a kormány: tavaly például lapunk közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy a kormányzati kampányok lebonyolításáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen legalább bruttó 10,7 milliárd forintot költött a nemzeti konzultációt népszerűsítő, „Magyarország meg tudja csinálni” szlogennel futó kampányra és a konzultáció eredményeinek reklámozására.

A konzultációk szerkezete általában rövid felvezető pontokból, egy ahhoz fűzött eldöntendő kérdésből és a válaszlehetőségekből állt.

Korábban az addigi 12 nemzeti konzultáció kérdései alapján összeszedtük, melyek azok a legjellemzőbb technikák, amelyekkel a kormánynak tetsző válaszok irányába igyekezték terelni a kitöltőket. Akkor, 2022-ben az alábbi nyolc manipulációs technikát azonosítottuk a konzultációk szövegében, kérdéseiben:

A nemzeti konzultációkban több alkalommal találkozhattunk például a „vannak akik” szófordulattal, a kérdések sok esetben kezdődtek így, hogy aztán bemutassanak egy jellemzően a kormánynak tetsző álláspontot. Az azonban egyik esetben sem derült ki, kik azok, akik az adott álláspontot képviselik, és semmilyen ténnyel nem támasztották az álláspontot.

Ez a névtelen többség technika, lényege, hogy vonzóvá teszi a konzultációs kérdésbe burkolt kormányzati álláspontot, mivel az ember (a csoportnyomás szociálpszichológiai jelenségéből kindulva) szeret a többséghez tartozni.

Például az Orbán-kormányok első, az új Alkotmányról szóló nemzeti konzultációjában mind a 12 kérdés felvezetése a „Vannak, akik” felütéssel kezdődött.

„Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány olyan közös értékeket is vegyen védelem alá, mint a család, a rend, az otthon, a munka, az egészség. Mások szerint ez nem szükséges. Ön mit gondol?”

A konzultációkat olyan kérdések is jellemezték, amelyek a semleges megfogalmazás helyett eleve negatív színben tüntettek fel egy-egy témakört. Ilyen volt például A szociális konzultáció nyolcadik kérdése:

„Vannak, akik szerint a gyógyszergyárak lobbiját meg kell törni, mert sokmilliádot vesznek ki az emberek zsebéből. Vannak, akik szerint a drágább gyógyszereket erőltetik rá a betegekre a saját extraprofitjuk érdekében. Mások szerint nincs szükség arra, hogy a gyógyszergyártókkal szemben az állam föllépjen. Ön mit gondol?”

Szintén megfigyelhettük a konzultációkban, hogy a kérdésekre adható válaszok „segítik” a válaszadókat. Korábbi cikkünkben ezt „válaszban a válasz” technikának neveztük. A 2017-es „Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultáció első kérdése például nem kérdezi, hogy a kitöltő veszélyesnek tartja-e az uniós javaslatot, hanem kijelenti.

Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?

Védjük meg a rezsicsökkentést. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy a magyar energiaárakat Magyarországon határozzuk meg.

Fogadjuk el Brüsszel tervét, és bízzuk a nagyvállalatokra a rezsidíjak megállapítását.

Az első válaszlehetőségben megvédhetjük magunkat, míg a második opcióval a kitöltő önként mond le saját pénzéről. (Erre a konzultációra az Európai Bizottság közleménnyel reagált, és tételesen sorolták fel a konzultáció félrevezető állításait.)

A hamis dilemma egy klasszikus érvelési hiba, amelynek lényegében látszólag egymást kizáró választási lehetőségeket prezentál alternatívákat, miközben azok valójában megférnek egymás mellett. A nemzeti konzultációkban gyakran alkalmazták ezt a technikát, úgy, hogy az alternatívák közül a válaszadónak a kormány által preferált opció tűnjön előnyösebbnek. A 2015-ös, bevándorlásról és terrorizmusról szóló konzultáció 12. kérdése az alábbi volt:

„Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?”

Hamis állítások

A különféle manipulatív technikák mellett a nemzeti konzultációkban rendszeresen megjelentek a hamis állítások is.

2022 októberében külön elemeztük Orbán Viktor konzultációs levelét, ami a brüsszeli szankciókról indított nemzeti konzultációt egészítette ki. Megállapítottuk, hogy nagy része már korábban cáfolt, hamis vagy félrevezető állítás, bizonyítékokkal nem alátámasztott politikai vélemény, vagy ellenőrizhetetlen, jövőre vonatkozó jóslat.

Konkrét hamis állításokat is találtunk a levélben, például:

„A brüsszeli vezetők úgy döntöttek, hogy a háború miatt gazdasági szankciókat vezetnek be.”

A szankciós csomagokról nem arctalan „brüsszeli vezetők” határoztak a tagállamok feje felett, hanem az Európai Unió tagállamai szavazták meg egyhangúlag a szankciós csomagokat. Köztük a magyar kormány is.

A 2023-as Szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultációról is írtunk tényellenőrzést, a kérdőív 3 állításával foglalkoztunk részletesen, amelyek azzal riogattak, hogy az Európai Unió megszüntetné a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót.

Cikkünkben arra jutottunk: az igaz ugyan, hogy mindhárom intézkedéssel kapcsolatban fogalmaztak meg kritikákat uniós szinten, de a vonatkozó uniós ajánlások nem kötelezőek.

Ráadásul az országspecifikus ajánlások tervezetét a Bizottság munkatársai készítik, az ajánlások kiadásáról a tagállamok közösen döntenek. A konzultáció állításai tehát olyan ajánlásokra vonatkoztak, amelyeket – ha nem is értett velük egyet – a magyar kormány is jóváhagyott és elfogadott.

A csúsztatásokra épülő eredménykommunikáció már ennél a konzultációnál is megjelent: a kormány szóban és kék plakátokon egyaránt úgy állította be, mintha másfél milló válaszadó véleménye a magyar emberek többségének akarata lenne.

(Címlapi kép: ATTILA KISBENEDEK/AFP)