A parlamentben vita alakult ki Magyar Péter és Dúró Dóra között arról, kapnak-e milliós fizetéseket a Mi Hazánk megyei közgyűlési tagjai. Utánanéztünk, és érdekes különbségeket találtunk a megyék között a képviselői tiszteletdíjakban.

Magyar Péter az országgyűlés szeptember 8-i ülésén, miniszterelnöki felszólalásában erős szavakkal illette a megyei közgyűlési tagságért járó milliós fizetéseket, ezzel indokolva, hogy a kormány már a megyei közgyűlési hálózat megszüntetését tervezi.

„A megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek. Közpénz-ATM-nek használják önök a megyei közgyűléseket. Olyan hellyé alakították ezeket, ahol az eredeti Fidesz, a zöld Fidesz és a kék Fidesz megmaradt csápjai együtt tudnak mutyizni az uniós pályázatokon. Havi egy-két nap, és már repül is a sokmilliós fizetés a párttársaik zsebébe, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából”

– fogalmazott Magyar, és a „zöld Fidesz” szókapcsolatnál kezével a Mi Hazánk frakciójának irányába intett. Később „a fideszes és egyéb ellenzéki hűbérúrak” kifejezésnél szúrósan a Mi Hazánk-frakcióra nézett.

Később Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese felszólította Magyart, kérjen bocsánatot azért, amiért azt állította, hogy a Mi Hazánk képviselői a megyei közgyűlésekben millókat keresnek, ugyanis szerinte egyetlen ilyen képviselő sincs.

Magyar azzal vágott vissza, hogy felszólalásában nem is mondta ki a Mi Hazánk nevét, és milyen érdekes, hogy a képviselők magukra vették a „zöld Fidesz” kifejezést (a Mi Hazánk nevét valóban nem mondta ki, de hangsúlyaival és gesztusaival azt sugallta, hogy állításai rájuk is vonatkoznak). Magyar ezek után azt mondta Dúrónak:

„Azt javaslom, kérdezze meg a képviselőit a megyei közgyűlésekben, mennyit keresnek. Milliós fizetésük van, az alelnökök másfél milliót keresnek, az elnökök 3 milliót.”

Másnap a Mi Hazánk alelnöke, Pakusza Zoltán közleményben és videóban fejtette ki, hogy „tényadatok cáfolják” Magyart, a párt képviselői a megyei önkormányzatokban „a bizottsági tiszteletdíjakkal együtt is bruttó néhány százezer forintot kapnak”. Pakusza hozzátette: a Mi Hazánk egyik megyében sem rendelkezik közgyűlési elnöki vagy alelnöki pozícióval.

Akkor most kinek van igaza? Kik és mennyit keresnek a megyei közgyűlésekben?

Abban Magyarnak igaza van, hogy a megyei közgyűlések elnökei egymillió forint felett keresnek, és korábban ez megközelítette a 3 millió forintot is.

A kormány éppen ezért nyáron felezte meg az elnököknek kiutalható maximum bruttó összeget 2,6 millióról 1,3 millió forintra (a módosított önkormányzati törvényben a közgyűléselnöki bért a nemzetgazdasági átlagkereset kétszeresére csökkentették a korábban érvényes négyszeresről). Ezzel az alelnöki bért is csökkentették, ugyanis az alelnöki bér az elnöki bér 70-90 százaléka között határozható meg, hogy pontosan hol, arról maga a megyei közgyűlés dönt. Az alelnöki bruttó bér maximuma így 1,2 millió forintra csökkent a korábbi 2,4 millióról.

Mindkét pozíciónál csökkentették a költségtérítési átalányt is. Az úgynevezett társadalmi megbízatású alelnökök a bér maximum felét kaphatják meg, azaz bruttó 600 ezer 638 forintot. A Magyar Hang korábbi cikke szerint a megyei közgyűlésekben két kivétellel mindenhol az alelnöknek adható törvényi maximumot, vagyis az elnöki illetmény 90 százalékát szavazták meg.

A kérdés már csak az, egyáltalán van-e elnöki vagy alelnöki pozíciója a Mi Hazánknak a 19 megye valamelyikében?

Ennek eldöntéséhez átnéztük az összes megyei közgyűlés tagságát, összegyűjtöttük az elnököket és alelnököket.

Nem találtunk egyetlen megyei közgyűlést sem, ahol a Mi Hazánk politikusa töltené be az elnöki vagy az alelnöki pozíciót.

Mind a 19 elnököt a Fidesz-KDNP pártcsalád adja, ahogy az alelnökök túlnyomó többségét is. Az alelnökök között van néhány külsős, vagyis nem közgyűlési tag, és egyetlen, eredetileg a Demokratikus Koalícióból érkező – az alelnöki pozíció betöltése után a pártból kilépett – politikus, Jószai Teodóra.

A tagságért nem jár milliós fizetés

A Magyar Péter által kiemelt és valóban milliós fizetéseket hazavivő közgyűlési elnökök és alelnökök között tehát nincs mi hazánkos politikus.

A Mi Hazánknak igaza van abban is, hogy a sima képviselői tiszteletdíjak viszont messze vannak a milliós összegektől a megyei közgyűlésekben.

Közleményében Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk alelnöke néhány konkrét példát is felsorolt. Ezek ugyan nem teljesen pontosak, de nagyjából jól lövik be a képviselői fizetéseket.

A Nemzeti Jogszabálytárban található önkormányzati rendeletek alapján mind a 19 megyére kigyűjtöttük a képviselők, a bizottsági tagok, a bizottsági alelnökök és elnökök tiszteletdíjait.

A sima képviselőkkel a Fejér megyei közgyűlés bánik a legbőkezűbben bruttó 195 ezer forintos tiszteletdíjjal, de kiemelkedőnek számít a Bács-Kiskun megyében elérhető 180 ezer forint is.

A legkevesebbet (75 ezer forintot) a Komárom-Esztergom megyei képviselők keresik, de 90 ezer forinttal Tolnában is igen alacsony a képviselői alapdíj.

A megyei közgyűlésekben is működnek különböző bizottságok, a bizottsági tagság és a bizottsági tisztségek külön illetménykategóriába tartoznak. A bizottsági tagság is Fejérben fizet a legjobban a már említett 225 ezer forinttal, de magasnak számít a jász-nagykun-szolnoki 218 600-as bizottsági tiszteletdíj is, a Békés megyei bizottsági tagok pedig 200 ezer, vagy több bizottsági tagság esetén 220 ezer forintot kapnak.

A legalacsonyabb összeget ebben a kategóriában a Pakusza Zoltán által is kiemelt Komárom-Esztergom és Zala megyékben adják.

Bizottsági alelnökségért a legmagasabb díjazás Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, illetve (több párhuzamos alelnöki pozíció esetén) Vas megyében jár.

A sor végén itt is Komárom-Esztergom és Zala kullog.

A bizottsági elnöki pozíció Csongrád-Csanádban fizeti a legtöbbet, közel bruttó 250 ezer forintot, az éves költségvetésben megállapított képviselői alapdíj (131 410 forint) 1,9-szeresét. Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében is közel van ehhez a bizottsági elnöki tiszteletdíj.

A legalacsonyabb összeget a bizottsági elnököknél is Komárom-Esztergomban és Zalában találjuk.

A táblázatban nem tüntettük fel külön, de sok megyei önkormányzatban egyes szakterületeket felügyelő tanácsnokokat is választanak a képviselők közül. A tanácsnokok díjazása általában megegyezik a bizottsági elnöki tiszteletdíjjal, Békés megyében azonban valamivel magasabb, bruttó 260 ezer forint.

A Baranya megyei önkormányzat szmsz-e továbbá külön felsorol három pozíciót (fenntartható városfejlődésért felelős biztos, hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért felelős biztos, társadalmi kapcsolatok megerősítéséért felelős tanácsnok), és mindegyikhez bruttó 350 ezer forintos tiszteletdíjat rendel. A két biztosi posztra olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a közgyűlésnek.

Az általunk átnézett szabályzatok alapján a közgyűlési elnöki és alelnöki tisztségek kivételével ezek a baranyai pozíciók a legjobban fizetett politikusi állások a megyei önkormányzatokban.

(Címlapi fotó: Bankó Gábor/444)