„Politikai lincselés”? Kovács Katalin valójában maga kérte, hogy távolítsák el a nevét a sukorói kajak-kenu komplexumról

2026. november 17. 17:00


Az állami fenntartású velencei-tavi épületegyüttest eddig ingyen használhatta az olimpiai bajnok kajakozóról elnevezett sportakadémia, a frissen bejelentett változásokat sajátosan értelmezi az ellenzék.

November hetedikén végigjárta a sajtót a hír, hogy lekerült Kovács Katalin neve a sukorói Kajak-Kenu Akadémia épületéről, miután a sportkomplexum használatáról új feltételekben állapodott meg az akadémiával az állam. Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár bejelentette, hogy a sportkomplexum Velencei-tavi Olimpiai és Paralimpiai Központ néven üzemel tovább, és egyes részeinek használatát a Magyar Kajak-Kenu Szövetség veszi át, míg a komplexum egy lehatárolt részében, új bérleti szerződés alapján tovább működhet az akadémia.

Ezzel lezáródni látszik a nyáron kirobbant ügy: Kálnoki-Kiss ekkor arról számolt be, hogy a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia „közfeladat ellátása” jogcímen bérleti díj megfizetése nélkül használhatta az állam által építtetett sukorói sportkomplexumot, mindezt ráadásul Schmidt Ádám egykori fideszes sportállamtitkár, Kovács férje hagyta jóvá.

Kovács Katalin, az akadémia háromszoros olimpiai, 31-szeres világ- és 29-szeres Európa-bajnok névadó elnöke a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia megnyitóján Sukorón 2024. október 12-én
Kovács Katalin, az akadémia háromszoros olimpiai, 31-szeres világ- és 29-szeres Európa-bajnok névadó elnöke a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia megnyitóján Sukorón 2024. október 12-én
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

A hírre reagálva Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő öt különböző posztban tárgyalta az ügyet azt állítva, hogy a tiszások azért tüntetik el Kovács Katalin nevét a velencei-tavi kajak-kenu akadémia faláról, mert egyrészt nem tartják méltónak az olimpikon nevét a létesítményhez, másrészt, mert férje az Orbán-kormány korábbi államtitkára volt.

  • Az első posztja november 7-én került ki, ebben azt írta, hogy „kitörlik Kovács Katalin nevét a Velencei-tavi kajak-kenu akadémia elnevezéséből, mert a háromszoros olimpiai bajnok kajakos az Orbán-kormány volt államtitkárának felesége.”
  • November 8-i bejegyzésében és két videójában azt állította, hogy azért távolították el Kovács Katalin nevét az épületről, mert „a gyűlöletre hergelt újkommunisták tetszését (…) nem nyerte el a névválasztás” és „alighanem az volt a bűne Kovács Katalinnak, hogy az Orbán-kormány korábbi államtitkára a férje.”
  • November 9-én reggel posztolt legutóbb a témában, ekkor a gyereküket az akadémiára járató szülők anonim panaszos leveleivel jelentkezett.

Mivel a minisztérium álláspontját tükröző sajtóhírek és Németh Balázs facebookos kiakadása között félúton elsikkadni látszanak a történet fontos elemei, ebben a cikkben tényszerűen végigvesszük, mi vezetett a névváltoztatáshoz.

Két legfontosabb megállapításunk:

  • A Tisza-kormány nem azért kritizálta az akadémia eddigi működését, mert Kovács vagy a férje személyével volt problémájuk, hanem azért, mert úgy találták, az előző kormány indokolatlan előnyben részesített egyetlen sportági szereplőt a többivel szemben.
  • Az akadémia neve valóban lekerült a létesítményről, de ezt maga Kovács Katalin kérte – ezt az olimpikon korábbi nyilatkozata és a sportállamtitkárság Lakmusznak adott válasza is megerősíti.

A kaja-kenu komplexum építésének története a kiszáradó velencei tó partján

2020 decemberében Sukorón elindult Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozó államilag támogatott kajak-kenu akadémiája, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. Az akadémia azt a célt tűzte ki magának, hogy utánpótlást képezzen a kajak-kenu olimpiai sportághoz. Feladatukként jelölték ki a karriergondozást is: a versenyzőknek partneriskolákban biztosítani az oktatást, hogy a sportolói pályafutás befejeztével a civil életben is elhelyezkedhessenek.

Ugyanebben az évben született kormánydöntés arról, hogy az állam egy az akadémiát kiszolgáló épületkomplexumot építtet Sukorón. A beruházásra központi költségvetési támogatásból különítettek el forrást, és az állami tulajdonú létesítmény fenntartója a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (NSÜ) lett.

2021 szeptemberében az Átlátszó megírta, hogy az akadémiát nettó 43 milliárd 415 millió forintért kezdhette el építeni az előzetesen már több állami megrendelést elnyerő West Hungária Bau Kft., amelynek többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét az Eliosban, a miniszterelnöki vő közvilágítási közbeszerzésekből sokat profitáló cégében.

Az Átlátszó később azt is feltárta, hogy szerződésmódosítások után az akadémia épülete végül a tervezettnél drágábban, nettó 50 milliárd forintért készült el.

Az akadémia épületét eredetileg Budapesten a Hajógyári-szigeten épült volna meg, de amikor kiderült, hogy több ezer fát kellett volna kivágni az építkezéskor, az önkormányzat és a főváros visszalépett. Emiatt végül a velencei tó partján fekvő Sukoróra esett a választás, ahol szintén történtek az építéskor fakivágások.

A helyszínválasztást is érték kritikák, hiszen egy olyan tó partjára tervezték a kajak-kenu központot, amelyről évtizedek óta köztudott, hogy jelentősen le tud csökkeni a vízszintje. Az alacsony vízszintből akadt például az a probléma, hogy idén nyáron az akadémia területére tervezett egyetemi kajak-kenu vilagbajnokságot a Velencei-tó kiszáradása miatt áthelyezték a szegedi Maty-érre.

2024 októberében Orbán Viktor miniszterelnökként adta át az akadémia a velencei tó partján három évig épített, a főépülettel, a csónakház-épülettel, ellenáramoltató medencével, és megújult céltoronnyal több mint 20 ezer négyzetméter területű épületegyüttest.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Tisza-kormány vs. Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia

A hazai sportközéletben már egy héttel a kormányváltást hozó áprilisi választás után előkerült az akadémia ügye. Szemán Róbert világbajnok maratoni kajakos egy nyílt levélben mondott le a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben (MKKSZ) betöltött tisztségéről, és lemondásra szólította fel Schmidt Gábor szövetségi elnököt, a Fidesz korábbi sportért felelős helyettes államtitkárát is. Döntése háttereként többek között „a Kovács Katalin Nemzeti Akadémia sportágunkat torzító helyzetét” nevezte meg.

Egy második levelében pedig azt írta, az akadémia finanszírozása hatalmas összegeket emészt fel, ami aránytalan a többi kajak-kenu egyesület támogatásához képest, szerepe és jelenléte pedig eltorzítja a versenyeztetést, az átigazolásokat és az edzői foglalkoztatást is. (A lemondásra felszólított Schmidt november 16-án végül tényleg lemondott az MKKSZ éléről, de döntését nem a kritikákkal, hanem a kormány új sportösszeférhetetlenségi törvényjavaslatával indokolta.)

Eközben a Tisza-kormány is vizsgálni kezdte a beruházást: Kálnoki-Kiss Attila a Tisza sportállamtitkára júliusban arról számolt be, hogy információik szerint az előző kormány az eddig ismert 50 milliárdos összes helyett 70 milliárd forintból építette a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiát.

Kiderült az is, hogy a komplexumot üzemeltető állami Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) felett tulajdonosi jogot gyakorló Schmidt Ádám akkori fideszes sportállamtitkár saját kezűleg rendelkezett úgy egy határozatban, hogy felesége, Kovács Katalin akadémiája „közfeladat ellátása” jogcímen ingyen, azaz bérleti díj megfizetése nélkül használhassa a létesítményt határozatlan időre. Kálnoki-Kiss állítása szerint az akadémia mindösszesen havi 50 ezer forint + áfa közüzemi átalányt térített meg, de nem fizetett többek között a takarításért, a biztonsági szolgálatért, az uszoda, a konditerem és a hajótároló használatáért sem.

„Az NSÜ a létesítmény üzemeltetésére 2025-ben bruttó 3 065 628 112, 2026 első félévében bruttó 1 117 689 417 forint állami forrást költött, ennyibe került az akadémia működése az adófizetőknek”

– írta Kálnoki-Kiss.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a többi NSÜ által üzemeltetett sportlétesítmény nem részesült ekkora engedményben és emellett jelentős támogatásban, ezek pedig „indokolatlan előnyben részesítenek egyetlen sportági szereplőt a többivel szemben.”

Továbbá felkérte Pósfai Gábort, hogy augusztustól fizettessen bérleti díjat, másrészt bejelentette, hogy átvilágítják az akadémiai működését és a sportállamtitkárság annak eredménye ismeretében dönt a további intézkedésekről.

Miért került le Kovács Katalin neve az épületről?

A további intézkedések november 7-én érkeztek meg: Kálnoki-Kiss Attila tiszás sportért felelős államtitkár bejelentette, hogy megegyeztek a sukorói komplexum bérlésének új feltételeiről:

A korábbi szerződésben használt részek januártól a Magyar Kajak-Kenu Szövetség használatába kerülnek, az akadémia pedig ezentúl bérleti díj ellenében a komplexum csónaktároló épületrészben működik tovább.

A sportállamtitkár arról is írt, hogy az átadással párhuzamosan kezdeményezték a sukorói sportkomplexum olimpiai sportközponttá minősítését, valamint az elnevezésének megváltoztatását is.

„A létesítmény a jövőben Velencei-tavi Olimpiai és Paralimpiai Központ elnevezéssel szolgálná a magyar sport szereplőit”

– írta bejegyzésében.

A megegyezés körülményeiről részleteket nem számolt be a sportállamtitkárság, Kovács Katalin viszont még októberben nyilatkozott a Blikknek arról, hogy

ő maga kérte, hogy távolítsák el a nevét az épületről, mert a komplexum főépületében már nem a sportoló akadémiája fog tevékenykedni.

Kovács Katalin elküldte a Blikknek, hogy pontosan milyen írásos kérést küldött az NSÜ-nek:

„Tekintettel arra, hogy a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Alapítvány a jövőben már nem folytat operatív tevékenységet a komplexum főépületében, ezúton kérem a homlokzaton és a létesítmény valamennyi részén bármilyen formában elhelyezett, illetve feltüntetett akadémiai név és logó mielőbbi eltávolítását”

Kovács azt is elmondta a Blikknek, hogy az NSÜ által meghatározott, a létesítmény használatáért kért bérleti- és létesítmény-használati díjak láttán hozták meg azt a döntést, hogy kiköltöznek a komplexum főépületéből.

Az állítást, miszerint Kovács kérte a névváltoztatást a Sportért Felelős Államtitkárság is megerősítette a Lakmusznak.

(Címlapi kép: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA)

A szerzőről

Dezső Annamari

Dezső Annamari

2024-től a Lakmusz újságírója. Az ELTE szociológia alapszakán, majd kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán végezte tanulmányait. A Pelikán Projekt okleveles újságíró és haladó oknyomozó képzését is teljesítette. Az Achilles Data nemzetközi oknyomozó újságíró program nyertes csapatának tagja.

Kövess minket!

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!