Nem annyira az osztrák kormány lépett, inkább a Duna-menti országok közösen, de határozott kérésnél egyelőre nem ment tovább a felfüggesztett hajózást nehezményező szereplők érdekérvényesítő munkája.

Kisebbfajta üzengetésbe kezdett egymással a közösségi médiában és a sajtón keresztül Magyar Péter miniszterelnök és az osztrák kormány a Paksnál a Duna medrébe telepített fenékküszöb témájában. A nyilatkozatfolyamot Magyar indította, amikor szeptember 3-án tartott kormányzati tájékoztatóján „zárójelben”, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés témájához kapcsolva megemlítette, hogy tudomása szerint Ausztria az Európai Unióhoz fordult a paksi fenékküszöb építése miatt.

Az állítás néhány napig további magyarázat és reakció nélkül lógott a levegőben, aztán a Világgazdaság megkeresésére megszólalt az osztrák kormány. Az innovációért, mobilitásért és infrastruktúráért felelős osztrák tárca a lap szeptember 7-én megjelent cikke szerint jelezte, hogy az Európai Bizottság, az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) keretében a Duna-menti országok, és a Duna Bizottság is „egyeztetést folytat” az illetékes magyar hatóságokkal a paksi fenékküszöb ügyében. Hogy pontosan mi lehet a nemzetközi szereplők baja a paksi beavatkozással, arról csak találgatott a VG cikke.

Nem segített a helyzet tisztázásában Magyar Péter szeptember 9-i Facebook-posztja sem, amelyben a miniszterelnök már úgy fogalmazott: Ausztria „bepanaszolta” Magyarországot Brüsszelben a fenékküszöb miatt. Az osztrák kormány a Telexnek tagadta, hogy hivatalosan panaszt emeltek volna Magyarországgal szemben, ehelyett Ausztria megint az Európai Bizottság, az EUSDR és a Duna Bizottság intézkedéseire utalt (amely szervezeteknek természetesen Ausztria is a tagja).

A következőkben az Európai Bizottság, az EUSDR és a Duna Bizottság lapunknak küldött hivatalos válaszai alapján mutatjuk be, milyen vízdiplomáciai lépések történtek eddig a paksi dunai fenékküszöb ügyében.

A válaszokból az derül ki, hogy semmilyen hivatalos eljárás nincs jelenleg Magyarországgal szemben a paksi fenékküszöb miatt, aminek jogi vagy politikai következménye lenne az országra nézve. Inkább egyfajta érdekegyeztetés zajlik a kérdésben.

A Duna Bizottság a nemzetközi hajóforgalom leállítását nehezményezi

Magyarország Duna-menti államként több olyan nemzetközi szervezetnek is tagja, amelyek a Duna használatával vagy a folyó védelmével kapcsolatos közös ügyek kezelésére jöttek létre a II. világháború lezárása óta. Az egyik ilyen szervezet, az 1948-ban létrehozott Duna Bizottság, kifejezetten a dunai hajózás körüli koordinációval foglalkozik. (Érdekessége, hogy az alapítását lehetővé tevő Belgrádi Egyezményt még a Szovjetunió is aláírta, annak felbomlása után Oroszország is a tagja maradt a szervezetnek, de Ukrajna megtámadása után kizárták belőle. Székhelye Budapesten, a Benczúr utcában van.)

A Duna Bizottság a Lakmusznak elküldött válaszából kiderül, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság augusztus 25-én mutatta be a paksi fenékküszöb tervét a Duna Bizottság tagállamait képviselő szakértők és a hajózási szektor képviselői előtt a Duna Bizottság székházában. A fenékküszöb építése ekkor már gőzerővel zajlott, és mérhető eredményeket mutatott a Duna vízszintjében.

A bemutatott terv szerint a Duna paksi szakaszánál a fenékküszöb építése november végéig jár a hajóforgalom leállításával, utána olyan módon alakítanák át az építményt, hogy az ne akadályozza a hajózást. (A részletes tervekről Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese beszélt a napokban a Válasz Online-nak).

Ez az időpont viszont elfogadhatatlanul távoli a Duna Bizottság tagjai számára.

„Álláspontunk szerint a szerkezet jelenlegi kialakításában már biztosítja az atomerőmű zavartalan működését, még a jelenlegi, rendkívül alacsony vízhozam mellett is.”

- fogalmazott Lakmusznak küldött válaszlevelében a szervezet szóvivője. A Bizottság szerint hiába ígérte a magyar fél úgynevezett hajózási időablakok kialakítását, amint a két oldalról épülő fenékküszöb a Duna medrében eléri a tervezett magasságot, a mostaninál jóval magasabb vízállásra lesz szükség ahhoz, hogy a folyó újra hajózható legyen.

A Duna Bizottság ezért most arra kéri a kormányt, az eddig elért sikerek fényében gondolja újra a fenékküszöb befejezésének terveit úgy, hogy az ne képezzen további akadályt a Dunán, és ezzel együtt az európai folyami szállítmányozási hálózatban, amelynek a Duna kulcsfontosságú eleme. Közben pedig várják, hogy a magyar hatóságok tájékoztassák a többi tagállamot a fenékküszöb építésének jelenlegi állásáról és a következő lépésekről.

Az Európai Bizottság párbeszédet javasol

Az Európai Bizottság is első kézből, az illetékes magyar szervektől értesült a paksi tervekről még augusztusban, és azóta is folyamatosan egyeztetnek a kormánnyal az ügyben. A Bizottság amiatt aggódik, hogy az építési munkálatok miatti hajózási szünetek hátrányosan érintik az európai hajózási társaságokat és vállalkozásokat, akár hosszú távon is.

„Ezért a Bizottság azt javasolta az illetékes hatóságoknak és érdekelt feleknek, hogy kezdjenek párbeszédet a műszaki információk és a koordináció kérdésében; erre a munkálatok ideje alatt a biztonságos és kiszámítható hajózási feltételek biztosítása, valamint a közlekedési folyosó működőképességének fenntartása érdekében van szükség”

- közölte a Lakmusszal levélben az Európai Bizottság területért felelős szóvivője.

A válaszlevélből úgy tűnik, környezetvédelmi aggályok helyett az Európai Bizottság is inkább a hajózási szektor panaszait csatornázza a magyar hatóságok irányába. Igaz, a Bizottság azt is hozzátette, hogy Jessika Roswall környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős uniós biztos Magyarországon tett szeptember 7-8-i látogatása során környezetvédelmi szempontból is foglalkozott a kérdéssel.

Osztrák és román aláírás a levélen

A harmadik szereplő az ügyben az Európai Unió Duna Régió Stratégia (EUSDR). Ez nem egy klasszikus nemzetközi szervezet, hanem az Európai Unió egyik, a Duna-menti régióra fókuszáló makroregionális fejlesztési stratégiája. 2011-ben, Magyarország soros EU-elnöksége alatt hozták tető alá a Duna régió országai az Európai Bizottsággal közösen, hogy összehangolja az érintett országok Dunához kapcsolódó szakpolitikáit, a környezetvédelemtől a mobilitáson és energetikán át a biztonságpolitikáig és a kultúráig. A stratégia különböző prioritási területekre oszlik, az ezekhez tartozó közös célok megvalósítását különböző országok koordinálják.

A vízi közlekedéssel foglalkozó prioritási terület épp Ausztriához és Romániához tartozik.

Ez a nemzetközi munkacsoport fogalmazott meg egy állásfoglalást mind a tíz uniós Duna-menti ország közlekedéssel foglalkozó szaktárcájának egyetértése mellett a paksi fenékküszöbről. Az állásfoglalás szerint a magyar félnek érdemes volna átgondolnia, szükséges-e a paksi fenékküszöb további építése (és a hajózási korlátozások fenntartása) annak fényében, hogy a fenékküszöb már a jelenlegi félkész állapotában is lehetővé teszi a paksi atomerőmű zavartalan működését. A hajóforgalom akadályozása augusztustól egészen november végéig, a folyami hajózási csúcsidőszakban, ugyanis „súlyos következményekkel járhat a teherszállításra, az ipari ellátási láncokra, a személy- és sétahajózásra, ezek megbízhatóságára és versenyképességére nézve” – áll az állásfoglalás szövegében, amelyet Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek és Magyar Péter miniszterelnöknek is elküldött az EUSDR bécsi titkársága.

A szeptember 3-án kelt nyílt levélen szerepel az osztrák innovációs minisztérium logója és az osztrák EUSDR koordinátor aláírása, elképzelhető tehát, hogy Magyar ezt a lépést tálalta osztrák panaszként.

A magyar kormány a nyilvánosság előtt egyelőre nem reagált a cikkben bemutatott nemzetközi aggodalmakra. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság illetékese a már említett Válasz Online cikkben azt nyilatkozta:

„A nemzetközi hajózás biztosítása részünkről is elsődleges az atomerőmű biztonságos vízellátása mellett. A Bizottsággal való egyeztetés jelenleg is napi szintű.”

Majd hozzátette: a vízi közlekedés most nem csak Paks miatt, hanem az alacsony vízhozam miatt is „rendkívül korlátozott” a Duna teljes hosszán, ezen csak az tud érdemben változtatni, ha a jelenlegi 680-700 köbméter/másodpercről tartósan 1000 m3/s fölé emelkedik a folyó vízhozama.

(Címlapon: Magyar Péter Dunaszentbenedeken 2026. augusztus 14-én. A Duna túlpartján a háttérben a Paksi atomerőmű. Fotó: Kiss Dániel/MTI/MTVA)