A kormány bizonyos térségekben egyszerűsítette a szélerőművek telepítését. Ilyen területre esik Aszód is, ahol a polgármester tiltakozásba kezdett és a lakók „feláldozott nyugalmáról” posztolt. A Facebookon álhírek kaptak szárnyra, viták alakultak ki – a helyszínen néztük meg, mit érzékelnek ebből az aszódiak.

„Hallottam róla, hogy lehet majd itt szélerőmű a jövőben. Az emberek beszélnek róla, de inkább a Facebookon írnak róla sokan. Azt mondják, a polgármester asszony nem akarja, hogy legyen, az a baja állítólag, hogy nem egyeztettek vele előre. De amúgy nem sokan ellenzik, mi is támogatjuk a férjemmel, szerintem jó lenne”

– mondja egy idősebb nő a Pest megyei Aszód egyik forgalmas utcáján. Szeptember elseje van, iskolások gyülekeznek a főtéren, még éget a nyári nap. Azért mentem a mintegy hatezres Galga-menti kisvárosba, hogy utánajárjak, mit gondolnak a helyiek a szélerőművekről.

A kormány augusztus végén változtatott a szélerőművek telepítésére vonatkozó szabályokon, és az eddigi 8 helyett 25 olyan, úgynevezett könnyített térséget jelölt ki, ahol gyorsabb ügyintézéssel lehet szélerőműveket építeni. Az egyik ilyen térség az Aszódi járás.

Aszód polgármestere, a fideszes Győrfiné Hajdú Szilvia már augusztus közepén kikelt a jogszabálytervezet ellen – akkor, amikor a Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szélerőművekről is szóló energetikai intézkedéscsomagot. A polgármester a Facebook-oldalán azt írta: nem hagyja, hogy a helyiek megkérdezése nélkül telepítsenek szélerőműveket a város közelébe.

„A térségünk élhetőségét, tájképi értékeit és a lakók nyugalmát nem áldozhatjuk fel a fejetlen, erőltetett döntések oltárán”

– írta Győrfiné.

Posztja nyomán felbolydult az élet az aszódi Facebook-csoportokban: a lakosok aggódni kezdtek, hiteles információk és széles körű tájékoztatás hiányában félrevezető információk kezdtek terjedni a szélturbinák okozta zajszennyezésről, a környezetre, az állatvilágra és az emberek egészségére gyakorolt állítólagos negatív hatásairól, vagy éppen arról, hogy a szélerőmű működtetése milyen sok energiába fog kerülni. Volt, aki megosztott egy AI-generált képet (bár jelezte, hogy a kép csak illusztráció), amin a szélerőművek a lakóházak fölé magasodnak. A kommentelők egy része szerint pedig egyébként sem fúj Aszódon a szél, úgyhogy felesleges pénzkidobás lenne a szélerőművek telepítése.

Aszódon legalább tíz helyi lakost kérdeztem meg arról, hallottak-e a szélerőmű-építés tervéről, a polgármester kétségeiről, és mit gondolnak ők maguk a tervekről. A legtöbbször azt a választ kaptam, hogy „inkább a Facebookon vitatkoznak erről az emberek, egyébként a legtöbben támogatják”, hogy legyen szélerőmű a környéken. Többen elmondták, hogy szerintük „politikai színezetet kapott a vita.”

A látogatásommal nagyjából egyidőben egyébként egyértelművé vált, hogy Aszód környékén egyelőre biztosan nem építenek szélerőművet, az első pályázatban kiírt kapacitások nem értintik a térséget. Ráadásul pár nappal azután, hogy a városban jártam, az aszódi képviselőtestület feloszlatta magát – a nyilatkozatok szerint nem a szélerőművita miatt –, így még idén időközi választást írnak ki. A vita ettől függetlenül nem csitul, sőt: a polgármester hamarosan lakossági fórumot tart a témában, amire egy olyan vendéget is meghívott, akinek állításait a Lakmuszon már jó néhányszor ellenőriztük.

Jogszabályváltozás, könnyített térségek

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium augusztus 13-án jelentette be, hogy változtatnak több, a villamosenergia-rendszerhez kötődő szabályon, azért, hogy teljesíteni tudják az Európai Bizottságnak benyújtott magyar helyreállítási tervben vállaltakat. A többek között a szélerőművek helyzetét is tárgyaló terveket társadalmi egyeztetésre bocsátották, majd a határidő lejárta után, augusztus 28-án elfogadták a szabályokat. Augusztus 31-én a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ki is írta az új szélenergia-pályázatokat.

Az Orbán-kormány 2016-ban gyakorlatilag ellehetetlenítette az új szélerőművek telepítését azzal, hogy törvényben rögzítette: a lakott területek határától számított 12 kilométeres körzetben tilos szélerőművet építeni. Ezen egy 2024. január 1-jén életbe lépő rendelettel jelentősen enyhítettek: az előírt védőtávolságot 12 kilométerről 700 méterre csökkentették. Ám a szélerőművek által termelt villamosenergiát továbbítani képes hálózati kapacitás fejlesztése nem történt meg, így ez az intézkedés a gyakorlatban továbbra sem segítette elő új szélerőművek telepítését.

A mostani jogszabály nem a távolságokon módosít, hanem éppen ezen a kapacitáson: 2030-ig 4 ezer megawattnyi szélerőművi hálózati kapacitást akarnak meghirdetni, ami azt jelenti, hogy az elektromos hálózatra jelentős számú új szélerőmű tud majd csatlakozni. Ebből első körben 700 megawattnyi kapacitásra írta ki a pályázatot a MEKH. Erre a szélerőműveket telepítő beruházók pályázhatnak, akiknek bár nem kötelező, de ajánlott az egyes érintett önkormányzatokkal egyeztetni.

A 4 ezer megawattos bővítés egyébként összhangban van a Regionális Energiakutató Központ (REKK) és az Energiaklub szakmai ajánlásaival. A REKK 2023 decemberében publikált tanulmánya szerint Magyarország jó adottságokkal rendelkezik a szélenergia-termeléshez; az Energiaklub pedig arról írt, hogy az erőforrások diverzifikációjával nyer a lakosság, hiszen nincs kiszolgáltatva egyetlen energiaforrásnak, a piac változatossága pozitív hatással van az árakra, így hosszú távon olcsóbban jut a lakosság áramhoz.

Korábban nyolc járás számított könnyített térségnek, azaz olyan területnek, ahol egyszerűbb a szélerőművek telepítésének kivitelezése, mert az engedélyezések gyorsított eljárásban történnek. A mostani módosítás után már 25 ilyen terület van Magyarországon, köztük az Aszódi járás is.

Fontos megjegyezni, hogy a könnyített térségek kijelölése nem azt jelenti, hogy ezeken a területeken biztosan lesz szélerőmű, hanem azt, hogy ezeken a területeken – ha a lehetséges beruházók pályáznak és nyernek – gyorsabban épülhetnek fel a szélturbinák.

Az azonban a továbbiakban is megmarad, hogy a Natura 2000-es védett területekre, a világörökségi térségekre, a fontos madár- és denevérélőhelyekre, illetve a katonai létesítmények területeire nem lehet szélerőművet telepíteni, ahogy továbbra is figyelembe kell venni a környezetvédelmi szabályokat is. Vagyis továbbra sem lehet bárhova szélturbinákat telepíteni.

A könnyített térségként kijelölt területek rendszerint kedvező területek a szélerőművek építéséhez: egyrészt van szél, másrészt van lehetőség a hálózati csatlakozásra. Erről beszélt Bohunka Dávid, aki az Aszódi járáshoz tartozó Ikladon független önkormányzati képviselő, végzettségét tekintve pedig energetikai mérnök. A fiatal férfival Aszódon találkoztam.

Szerinte Aszód környéke azért is illik a könnyített térségek közé, mert a Gödöllői-dombság miatt megfelelőek az adottságai, a környező dombos területek alkalmasak lennének a szélerőművek telepítéséhez. Másrészt három olyan távvezeték is fut a közelben (a Zugló-Detk I.-II., és a Gödöllő-Hatvan-Lőrinci vonal), amire rá lehetne csatlakozni.

Dezinformáció a helyi csoportokban

„Polgármesterként minden lehetséges jogi és politikai eszközt fel fogok használni annak érdekében, hogy megvédjem Aszód és a járás településeinek érdekeit”

– írta Győrfiné Hajdú Szilvia aszódi polgármester az augusztus 16-i Facebook-bejegyzésében. A poszt nyomán az Origo azt írta, hogy „Aszódon nem örülnek” a kormány szélerőmű-építési terveinek, a Világgazdaság pedig azt, hogy „megvan az első város, ahol nem kérnek a Tisza-kormány szélerőműveiből”.

Végignézve a helyi Facebook-csoportokat, a lakosokat valóban foglalkoztatja a téma. A bejegyzésekből és főként a kommentekből úgy tűnik, hogy a helyiek aggódnak, sokan ellenzik a szélerőművek építését.

A tiltakozó hozzászólásokban sok félrevezető állítás is olvasható. Többen felvetették, hogy a szélerőművek „veszélyesek, rosszak, kevés energiát termelnek”, vagy hogy „emberre, állatra és az egész élővilágra káros hatással vannak”.

A fentebb említett, deklaráltan AI-generált képhez azt írta a poszt közzétevője: „Szélerőművek nőhetnek ki a földből az Aszódi járásban.”

Volt, aki azt kifogásolta, hogy:

Sokan tartanak attól is, hogy feleslegesen telepítenek szélerőműveket, mert „úgysem fúj a szél” – pedig, ahogy az Energiaklub is megjegyzi elemzésében, a modern szélerőművek átlagosan 140 méter magasak, ahol más szélviszonyok és nagyobb szélsebesség tapasztalható, mint a talaj közelében, vagyis igenis fúj a szél.

Visszatérő félelem az is, hogy a szélerőműveket akárhová építhetik – holott a jogszabály rögzíti, hogy a lakott területtől 700 méterre telepíthetnek csak szélturbinát, és be kell tartani a környezetvédelmi és madárvédelmi szabályokat.

Utóbbiról Bohunka Dávid is írt augusztus 23-i Facebook-posztjában, amiben részletesen kifejtette, hogy a hatósági engedélyezés egyszerűbb lesz, de a beruházók nem kerülhetik meg a helyi közösségeket. Ha például a Településrendezési Terv vagy a Helyi Építési Szabályzat módosítására van szükség a szélerőmű építése miatt, arról csak a képviselőtestület dönthet.

Bohunka, mivel végzettsége miatt ért a témához, úgy döntött, szakmai érvekkel próbálja cáfolni vagy legalább árnyalni a felvetődött kérdéseket, az érdeklődőknek pedig további tájékozódási pontokat kínál. A bejegyzésére sok pozitív visszajelzést kapott, sokan megköszönték neki az alapos magyarázatot. Mint mondta, ebből is látszik, milyen nagy az információhiány.

„A lakosok megijedtek – mondta Bohunka. – Ez normális, hiszen az emberek hajlamosak attól félni, ami új, amit nem ismernek. A baj az, hogy az aszódi polgármester nem párbeszédet indított, hanem rögtön kijelentette, hogy ez ellen tiltakozni kell.” Szerinte például az ikladi csoportokban kevésbé foglalkoztak ezzel az emberek, inkább az aszódi Facebook-csoportokban alakult ki élénk vita arról, hogy jó lenne-e egy szélerőmű a térségnek vagy sem. (A könnyített térség nemcsak Aszódot foglalja magába, hanem az egész járást, ebbe beletartozik Iklad is.)

„Ha a városnak jó, miért is ne?”

Aszódon járva megkérdeztem a helyieket a helyzetről. Az érdekelt, tényleg annyira fél-e mindenki a tervektől, mint ahogy a Facebook-posztok hangulatából érzékelhető. Akárkit kérdeztem a témáról, mindenki hallott a tervekről. De a legtöbbször azt mondták, a Facebookon sokkal nagyobb vita alakult ki a kérdésről, mint a személyes beszélgetésekben, a legtöbb ember a környezetükben, szomszédok, családtagok, ismerősök inkább támogatják a projektet.

„A Facebookon olvastam róla, hivatalos tájékoztatást nem kaptunk semmiről, úgy tudom, még csak tervek vannak” – mondta egy középkorú férfi az egyik buszmegállóban ácsorogva. „Én nem tudok erről sokat, de ha a városnak jó, végül is miért ne. Nekem nincs vele bajom, csak minden attól függ, hogy hová építik. Az azért nagyon nem mindegy” – tette hozzá.

Egy idősebb férfit leszámítva, aki szűkszavúan csak annyit válaszolt a kérdésemre, hogy „hallottam a tervekről, én nem ajánlom senkinek a szélerőműveket”, minden általam megkérdezett helyi lakos támogatóan beszélt a szélerőművekről. „Én támogatom a megújuló energiaforrásokat, jó ötletnek tartom” – mondta az egyikük.

Többen azt is megjegyezték, hogy úgy hallották, a polgármester nem akarja, hogy legyen szélerőmű, de akárkivel beszélnek, mindenki támogatja az ötletet.

„Ez politikai hergelés”

– mondta egy fiatal nő az aszódi főtéren, miközben a gyerekei a szökőkút körül szaladgáltak. „Egyébként is nagy a feszültség az önkormányzatban a választás óta, sok a vita, ezzel a témával meg szerintem egyértelműen hergelni akarja az embereket a polgármester.”

Érdekes fejlemény, hogy az aszódi látogatásom után három nappal, szeptember 4-én feloszlatta magát a független többségű képviselőtestület, így valószínűleg még idén új választást írnak ki a településen. Az okok messzebbre vezetnek, mint a mostani szélerőművita. A független képviselők azzal indokolták a döntésüket, hogy a polgármester 2024-es hivatalba lépése óta folyamatosak voltak a botrányok: cenzúra, átláthatatlan ingatlanértékesítések, a teljes városházi gárda lecserélése és a pártpolitikai érdekek erőltetése jellemezte a városvezetést.

Egyelőre nem lesz

Aszód város Facebook-oldaláról szeptember 14-én hétfőn kiderült, hogy a polgármester szeptember 18-ra lakossági és szakmai fórumot szervez, aminek a „Szélerőmű-létesítés – érvek és ellenérvek” címet adta.

A meghívottak között ott van Tóth Máté energiajogász, akinek félrevezető állításait mi is többször ellenőriztük már a Lakmuszon.

A meghívóban az áll, hogy fel lehet tenni a kérdéseket „a tervezett szélerőművekkel kapcsolatban”, arról viszont nincs benne szó, hogy Aszódon egyelőre biztosan nem épül szélerőmű.

A MEKH augusztus 31-én kiírt pályázatában ugyanis más térségek, elsősorban Ócsa és Szombathely környéke szerepel, a kapacitásokat először a Dunántúlon és Budapest déli agglomerációjában fejlesztik, a keleti országrész, köztük az Aszódi járás egyelőre kimarad.

Bohunka Dávid megjegyezte, az aszódi járás megfelelő lenne szélerőművek telepítéséhez, de első lépésként egy alállomást kellene építeni, hogy azon keresztül rá lehessen csatlakozni a távvezetékre. Ez egyébként nem óriási feladat, a szélturbinát telepítő beruházó is könnyedén meg tudja oldani, nem lenne muszáj a hálózatüzemeltető fejlesztéseire várni. De a beruházás a jövő évi pályázat kiírásáig biztosan nem fog megtörténni.

Címlapi illusztráció: Szélerőművek Alsó-Szászországban 2019. augusztus 21-én. Fotó: Julian Stratenschulte/dpa