Gulyás Gergely a plenáris ülésen teljesen kiforgatta a Greenpeace április 16-i jelentésének tartalmát. Valójában egyetlen talajvízvizsgálatból nem lehet arra következtetni, hogy az akkugyárak károsítják-e a környezetüket vagy nem.

Kedden indult az új kormány megalakulása utáni első parlamenti ülésszak. Az első ülésnapon napirend előtt felszólalt Magyar Péter miniszterelnök, akire a parlamenti frakciók vezetői 8-8 percben reagálhattak.

A Fidesz frakcióvezetőjeként reagáló Gulyás Gergely a Tisza Párt kampányában elhangzó alaptalan vádakról beszélt, és az akkumulátorgyárak környezetszennyezésének témáját is elővette.

„A Greenpeace jelentéséből a választások után néhány nappal kiderült, hogy semmiféle egészségügyi szennyezést, környezeti kárt az akkumulátor gyárak nem jelentenek”

– mondta Gulyás a felszólalásában.

Csakhogy a Greenpeace-jelentés, amelyre a frakcióvezető hivatkozott, egyáltalán nem támasztja alá Gulyás állítását.

A továbbiakban végigvesszük, hogy miért.

A Greenpeace már évek óta igyekszik szakszerű mérésekkel feltérképezni az akkumulátorgyárak környékének szennyezettségét. Legutóbbi vizsgálatuk eredményeit valóban 2026. április 16-án hozták nyilvánosságra. Ebben az összefoglalóban leírják, hogy 2026. márciusában akkumulátorgyárak és NMP-feldolgozó üzemek környezetében (Gödön, Komáromban, Sóskúton és Tárnokon) vettek vízmintákat helyi lakosok sekélyebb kútjaiból.

Az összesen tíz mintában az akkumulátorgyártáshoz használt szerves oldószer, az N-metil-pirrolidon (NMP) és más nehézfémek (például kobalt, lítium, nikkel) jelenlétét vizsgálták. Egyik mintában sem találtak sem határértéket meghaladó, sem egészségügyi szempontból jelentős szennyezést – áll a jelentés összefoglalójában.

A jelentés megállapításait viszont az akkor még kormánypárti sajtó az Ellenpont nevű portál nyomán úgy keretezte, hogy „négy nappal a választások után a Greenpeace beismerte: a gödi Samsung-gyár semmilyen káros anyagot nem bocsátott ki”.

A Greenpeace szakértői már azokban a napokban igyekeztek helyretenni a jelentés félreértelmezését: Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője végigturnézta a független sajtó szerkesztőségeit (a 24.hu-nak és a Partizánnak is megszólalt), kifejtve, hogy

a vizsgálat eredményei egy meghatározott időpontban, a mintavétel időpontjában, és korlátozott területen mutatják meg a vizsgált közeg (ez esetben a talajvíz) szennyezettségét, és nem zárják ki, hogy „ezeken a környékeken más helyszíneken vagy más anyagok esetében” előfordulhat környezeti terhelés, és természetesen azt sem bizonyítják, hogy korábban ne történt volna ilyen szennyezés.

A laborvizsgálati jegyzőkönyvek értelmezésének erről az alapvető szabályáról a Lakmuszon korábban részletes tájékoztató cikket írtunk, amikor a Mandiner a Gulyáséhoz hasonló logikával terjesztette, hogy egy „elhallgatott” váci mérés cáfolná a gödi Samsung-gyár szennyező tevékenységével kapcsolatos vádakat.

A Greenpeace azóta frissítette is az április 16-i jelentésről szóló közleményét.

„Súlyos csúsztatás azt állítani, hogy ha egy adott pillanatban adott pontokon nem találunk szennyezést, akkor az semmissé teszi az akkumulátoripar számos, dokumentált munkahelyi mérgezését, a baleseteket és a szennyezéseket”

– olvasható a félrevezető sajtóhírekre adott reakciójukban, amelyhez a korábban bizonyított szennyezésekről szóló híradásokból is készítettek egy válogatást.

A jelentésről félrevezetően beszámoló sajtóorgánumok közül egyedül a Magyar Nemzetnél találtuk meg a hiba helyreigazítását.