Mit kezdjünk az akkugyárak környezetét vizsgáló mérési jegyzőkönyvekkel?
2026. március 5. 15:27
A Mandiner a Telex Samsung-ügyet kirobbantó cikkének cáfolataként lobogtatta egy váci laborvizsgálat eredményét. De mit jelent az, ha egy mintában nem mutatnak ki „méréshatár feletti mennyiséget” az akkugyártáshoz használt NMP-ből?
A hazai akkumulátorgyártó ipar és a gyártással járó környezetszennyezés központi téma lett a választási kampányban a Telex február 8-án megjelent tényfeltáró cikkének hatására. A cikk szerint a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárban megpróbálták eltitkolni, hogy milyen mennyiségben találtak súlyosan mérgező anyagokat az üzem levegőjében, ezért a kormány 2023-ban a nemzetbiztonsági szolgálatokkal készíttetett vizsgálatot, de a feltárt súlyos visszásságok ellenére úgy döntöttek, engedik továbbműködni a gyárat.
A kormány rögtön álhírnek minősítette a cikkben leírtakat, és azóta is ehhez tartják magukat. Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje viszont nyilvánosságra hozott egy állítólag a gödi gyárban, 2018-ban készült felvételt, amelyen egy robbanás látható, illetve azt ígérte, hamarosan érintett tanúk állnak elő a gyár működésével kapcsolatos tapasztalataikkal. Az első ilyen tanúvallomás azóta meg is érkezett. A kormány nevében erre reagálva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter február 26-án bejelentette, hogy a rendőrségen eljárás indult a vallomásban elhangzottakkal kapcsolatban.
A Mandineren mindeközben azzal a címmel jelent meg cikk Samsung-ügyben február 10-én, hogy „Megcáfolták a Telex rémhírkeltését: jegyzőkönyvel bizonyítják, hogy nincs semmilyen mérgezés a gödi Samsung gyár környékén”.
A cikk a Vác Online nevű helyi hírportál írását szemlézi, amely szerint Matkovich Ilona, Vác ellenzéki polgármestere elhallgatta a nyilvánosság elől egy az önkormányzat megbízásából készített laborvizsgálat eredményeit. Vagyis azt, hogy 2024 júniusában a város területén vett csapadékvíz-mintákban nem talált alsó mérési határt meghaladó mennyiséget az akkumulátorgyártásnál használatos NMP nevű, magzatkárosító hatású oldószerből a vizsgálattal megbízott laboratórium.
A portál a mérési jegyzőkönyv egyes részeit és a mintavételről és a laborvizsgálatról szóló megbízási szerződést is közzétette.
A Mandiner a nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvet annak bizonyítékaként mutatta be, hogy a Telex rémhíreket terjeszt, „nincs semmilyen mérgezés a gödi Samsung gyár környékén”.
Ez az állítás két okból sem állja meg a helyét: egyrészt félrevezetően sugallja, hogy a Telex-cikk lényegi mondanivalója a Samsung gyár környékén kimutatott mérgezés volt, másrészt úgy tesz, mintha a 2024-es váci eredmény ellentmondana a Telex által írtaknak.
- Valójában a Telex cikke főként a gyár belterében dolgozókat érintő nikkel, kobalt és mangán mérgezésekről, és a gyárban történtek hatósági és kormányzati kezeléséről közölt új információkat. Az NMP jelentette környezetszennyezéssel mindössze egy bekezdésben foglalkozott a cikk, ahol ráadásul nem saját információt mutatott be a Telex, hanem egy 2022-es független laborvizsgálat eredményeit.
- A 2022-es vizsgálat három, a Samsung gyártól 800-1000 méterre lévő gödi kútból vett talajvíz mintában mutatta ki NMP jelenlétét. Ezt az eredményt egy két évvel később, nem Gödön, hanem Vácon, ráadásul másfajta mintán elvégzett laborvizsgálat eredményével aligha lehet megcáfolni.
A következőkben a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) két szakértőjének segítségével járjuk körül, hogy miért nem. Válaszokat adunk általánosabban arra is,
- miért nehéz a gödi Samsung tevékenységéhez kötni a gyár környezetében talált szennyezést, még akkor is, ha a kapcsolat egyértelműnek látszik,
- milyen következtetéseket lehet levonni egy mérési jegyzőkönyvből, és milyeneket biztosan nem,
- miről ismerszik meg egy hiteles laboratóriumi vizsgálati eredmény.
A KSZGYSZ két szakértőjével interjúztunk: Dr. Ágoston Csabával, a szervezet elnökével, az Ezüstkő Mérnöki Környezetvédelmi Kft. ügyvezetőjével, és Farkas Bélával, a KSZGYSZ Akkumulátor és Energiatárolás munkacsoportjának vezetőjével. (A munkacsoport tagjait az akkumulátoripari levegős és vizes kibocsátások rendeletalkotási előkészületi munkáiba vonta be az illetékes szakminisztérium.)
Az NMP-re érdemes figyelni
Amikor kifejezetten az akkumulátorgyártás okozta környezetterhelésről, tehát nem a gyár zárt tereiben problémát okozó szennyező anyagokról beszélünk, a gyártás során használt számos kockázatos anyag közül a N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű szerves oldószer kerülhet szóba. Ebből az anyagból normál működés mellett is kijut valamilyen mennyiség a környezetbe. A gyár kürtőjén keresztül gőz formájában távozik, a levegőből az esővel a felszínre mosódik, majd a felszíni vagy felszín alatti vizekben ártalmatlan anyagokra bomlik (a lebomlás folyamatának részleteit még vizsgálja a tudomány). A lebomlásáig azonban az NMP kifejezetten káros az egészségre, bőr- és szemirritációt, reprodukciós problémákat és magzati rendellenességeket okozhat.
A gyár kürtőjéből távozó gőzben az NMP mennyisége a jelenlegi szabályozás szerint a hazánkban működő akkugyárak esetében nem lehet több, mint 1 milligramm/köbméter. De a hazai akkugyáripar kiépülésének korábbi szakaszában ennél sokkal magasabb, 150 mg/m3 NMP-kibocsátási határértékkel engedélyezték az akkoriban induló gyárak működését. Ezek közé tartozott a gödi Samsung SDI üzeme is.
Hiányzó határértékek, ismeretlen környezethasználati engedély
Ezek azonban csak kibocsátási (emissziós) határértékek. Farkas Béla szerint az igazán fontos az lenne, hogy legyenek jogszabályban meghatározott, úgynevezett immissziós határértékek is. Azaz legyen megszabva az a maximális NMP-koncentráció az egyes környezeti elemekben (a vízben, a talajban vagy a levegőben), amekkora még nem jelent veszélyt az ott élők egészségére, és amekkorát a környezet elvisel. Egy ilyen határértékből aztán modellszámításokkal meghatározhatók, és az engedélyeztetéskor előírhatók lennének azok a kibocsátási paraméterek (például a kürtő magassága), amelyek mellett a gyár közvetlen környezetében vitán felül betartható az imissziós koncentrációra vonatkozó határérték.
„Az immissziós határérték megléte mindenki számára egyértelmű, mérhető és egzakt helyzetet hozhat létre, ami a bizalmat növeli az összes érintett szereplő, a lakosok, a hatóság, a civilek és a gyártók felé egyaránt”
– fogalmazott a szakértő.
Ettől az ideális állapottól azonban még nagyon messze vagyunk. Környezetvédelmi szempontból egyelőre ennél nagyobb problémát jelent, hogy 2024 közepéig az akkumulátorgyártás még csak környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek sem számított Magyarországon. Az ez előtt létesült gyárak, köztük a tévéképernyő-gyártásról akkugyátásra 2017-ben átálló gödi Samsung, valamint a komáromi és az iváncsai akkugyárak esetében a helyben illetékes kormányhivatal kimondta, hogy működésüknek „nincs jelentős környezeti hatása”. Ezzel hatásvizsgálat nélkül, egyszerűsítve kaphattak engedélyt.
Hatásvizsgálatok hiányában viszont nem történtek meg azok az alapállapot-vizsgálatok sem, amelyek egyértelműen rögzítették volna a környezet állapotát a termelés elindulása előtt. És így hatóságok az említett három akkugyárnál nem írták elő azt sem, hogy a működtető cégek milyen módon és gyakorisággal monitorozzák gyártás során használt kockázatos anyagok jelenlétét a gyárak környezetében – magyarázta Farkas Béla.
A gödi gyárról az Átlátszó 2023-as adatigényléséből például az derült ki, hogy a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek mintát, 2018-ban pedig be is temették.
A Samsung SDI esetében egy folyamatban lévő bírósági eljárás miatt még az is kérdés, hogy éppen ebben az időpillanatban érvényes-e a gyár környezethasználati engedélye. Ha érvényes is, akkor sem nyilvános, így nem tudni például, hogy tartalmaz-e számításokat arra nézve, mekkora a gyár hatásterülete, tehát mekkora távolságra juthat el egyáltalán a gyárból kibocsátott terhelés – magyarázta a Lakmusznak Farkas Béla.
Érthető, hogy mérnek, de mire jutnak vele?
Ez az információhiány csak tovább fokozza a lakosság aggodalmait, és ez meglátszik a hazai környezet-analitikai szolgáltatókhoz érkező megrendelések növekvő számában is – mondta Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke.
Mivel a nyilvánosságban a különböző mérési eredményeket gyakran használják a gyárak környezetszennyezéséről szóló hírek alátámasztására vagy cáfolatára, a szakértővel sorra vettük, mire érdemes figyelni, ha egy-egy ilyen eredménnyel találkozunk.
- Csak annak a mérési jegyzőkönyvnek érdemes további figyelmet szentelni, amelyet erre akkreditált laboratórium készített, és a dokumentációban szerepel, hogy a mintavételt is erre a feladatra akkreditált szereplő (ideális esetben maga a laborvizsgálatot végző cég) végezte. Ez a garancia rá, hogy a mintavétel szakszerűen történt. A váci példa esetében például hiányosság, hogy a Vác Online és a Mandiner sem mutatta meg a méréshez tartozó mintavételi jegyzőkönyvet, aminek így kell kinéznie.
- Ha egy minőségbiztosítási szempontól megfelelő mérési eredmény került elénk, akkor is szem előtt kell tartani, hogy az csupán egy pillanatfelvétel az adott helyzetről. A konkrét váci példánál maradva: Vác önkormányzati hivatalának tetejéről és egy pontosabban körül nem írt václigeti helyszínről, 2024. június 5-13. között gyűjtött csapadékvízben nem talált annyi NMP-t a laboratórium, amennyit a vizsgálati módszereikkel már képesek lennének kimutatni. Ez az alsó határérték egyébként a konrét jegyzőkönyv szerint 1 mg/dm3 (azaz literenként 1 milligram), ennél kisebb mennyiségben tehát lehet, hogy volt a csapadékvízben NMP, de azt a labor már nem tudta megmérni.Ez ráadásul Ágoston Csaba szerint „dimenziótévesztés” is, az immisszió, azaz a környezeti koncentráció esetében ugyanis ideális esetben mikrogrammos tartományban mozognának a határértékek (ha lennének). Abban a 2022-es mérésben, amire a Telex cikke hivatkozott, 2 mikrogramm/liter volt a laborvizsgálat alsó mérési/kimutatási határa, ehhez képest mutatott ki 12,4 – 17,8 mikrogramm NMP-t a mérés a gödi kutakban.
- Ha 2024. június 5-13. között valóban nem volt NMP a váci csapadékvízben, abból sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ez az állapot ugyanis az éppen aktuális meteorológiai viszonyokat, és a gyár éppen aktuális kibocsátási paramétereit tükrözi. (Mekkora kihasználtsággal üzemelt épp akkor a Samsung? Volt-e olyan irányú és erejű szél, ami Vácig elrepíthette a gyárkéményen kibocsátott NMP-t? Volt-e eső, amivel ez az anyag kimosódhatott a levegőből?) Egy másik időpontban, más paraméterek mellett elképzelhető, hogy más eredményeket hozott volna a vizsgálat.
- Mivel a felsorolt paraméterek a váci példa esetében nem ismertek, száz százalékos biztonsággal akkor sem lehetett volna a gödi Samsung SDI tevékenységéhez kötni az esetleg feltárt NMP-szennyezést, ha logikusan ez lenne a magyarázat egy Göddel majdnem szomszédos településen, egy ennyire az akkugyártáshoz kötődő kockázatos anyag esetében. (Érdemes összehasonlítani, hogyan tálalja a Vác Online és a Mandiner, és hogyan a Greenpeace az általuk hivatkozott mérések eredményét. Míg az előbbiek magabiztosan állítják, hogy a szennyezést nem mutató jegyzőkönyv bizonyíték rá, hogy a gödi gyár nem szennyezi a környezetét, a környezetvédő szervezet még egy a Samsung gyártól néhány száz méterre lévő kutak vizében NMP-koncentrációt kimutató vizsgálatot kommentálva is óvatosan fogalmaz, és azt írja: „Részletes vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megismerjük a szennyezés forrását és kiterjedését, valamint az esetleges kármentesítés szükségességének megállapítása érdekében is elengedhetetlenek a további mérések és elemzések.”)
- „A szakszerűen elvégzett mintavételek-mérések értelmezése és azokból bármilyen következtetés levonása szakértői feladat” – hangsúlyozta Dr. Ágoston Csaba, aki szerint a szakmai követelményeknek megfelelő mérési és mintavételi jegyzőkönyveket is érdemes már szakértői értelmezéssel együtt nyilvánosságra hozni, megelőzve, hogy hamis biztonság- vagy éppen félelemérzetet alakítsanak ki az emberekben.
A polgármester nem hallgatta el
A Vác Online cikke kérdőre vonta Matkovich Ilona váci polgármestert, amiért nem hozta nyilvánosságra az önkormányzat által megrendelt 2024-es vizsgálat eredményeit. Matkovich a cikkben nem szólal meg, de a Lakmusz kérdéseire válaszolva bemutatta, hogy a Vác Online állításával ellentétben valójában már az elkészültük után ismertette a szóban forgó laboreredményeket a nyilvánossággal az önkormányzat honlapján (itt és itt), annak ellenére, hogy azok nem a nyilvánosság tájékoztatására, hanem belső munkaanyagként készültek. Igaz, ezek a közlemények a mérési jegyzőkönyveket nem, csak azok tartalmi összefoglalóját tartalmazzák. Matkovich azt ígérte, a mérési jegyzőkönyveket a 2024-es, és a később, 2025-ben megrendelt vizsgálatok esetében is feltöltik majd a város weboldalára.
(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)
A szerzőről
Neuberger Eszter
A lap indulása óta a Lakmusz újságírója, 2023-tól szerkesztője. Korábban a HVG, az Abcug, majd a 444 szerkesztőségében dolgozott. A tényellenőrző munka mellett leginkább a médiatudatosság fejlesztésének lehetőségei érdeklik az álhíreknek, dezinformációnak leginkább kitett társadalmi csoportok körében.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Tényleg kétmillió forint felett van az orvosok átlagfizetése? – Megszereztük a dokumentumot, amin összebalhézott Takács Péter és a Magyar Orvosi Kamara
Decembertől több zöldség és gyümölcs lett árrésstopos, de a dietetikusok továbbra sincsenek elájulva a kormány listájától
