A WHO részletes hivatalos pénzügyi jelentéseiben messze nem ilyen arányban szerepelnek a Gates-szervezetek. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a „pandémiaszerződést" meghiúsították volna.

A Mi Hazánk közleménnyel jelentkezett május 12-én több platformon is. A közleményt Szabadi István, a Mi Hazánk pártigazgatója jegyzi, és egyebek mellett az ellen tiltakoznak benne, hogy a Tisza-kormány nem akar kilépni az Egészségügyi Világszervezetből, vagyis a WHO-ból.

Az erről szóló hír szerepelt az MTI hírfolyamában, emellett a párt nyilvános platformjain is terjeszteni kezdték az üzenetet: Szabadi közleményét lehozta a Magyar Jelen, és a párt elnökhelyettese, Dúró Dóra is posztolta Facebook-oldalán a párt állásfoglalásaként.

A közleménnyel arra reagáltak, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter miniszteri meghallgatásán a Mi Hazánk kérdésére azt válaszolta, nem lépnek ki a WHO-ból.

A párt régóta kampányol azzal, hogy kiléptetnék Magyarországot a WHO-ból, elsősorban azzal az indokkal, hogy szerintük a szervezetnek „világkormányzási ambíciói” vannak. Emellett a WHO koronavírus-járványra adott válasza, a jövőbeli járványhelyzetek hatékony kezelésére irányuló pandémiaszerződés ellen is több alkalommal felléptek.

Cikkünkben a mostani közleményükből ellenőrzünk két állítást.

Gates, GAVI, USA

„Nem csodálkozunk azon sem, hogy Magyar Péter nem érti, mi a baj és miért kell kilépni a WHO-ból, amit 90%-ban a Bill Gates-féle oltásipar finanszíroz.”

– írják a közleményben.

A WHO finanszírozását két forrás biztosítja: az egyik a tagállamok által kötelezően befizetett tagdíj, a másik a tagállamoktól és a WHO-partnerektől származó önkéntes hozzájárulások összessége. Ez utóbbi adja a szervezet költségvetésének nagyobbik részét. A szervezet oldalán 2012-ig visszamenőleg nyilvánosan elérhetők a WHO éves pénzügyi beszámolói. A beszámolók tartalmaznak egy összesítést a WHO-t legnagyobb arányban támogató tíz partnertől.

A legfrissebb, 2025-ös beszámolóban az alábbi kördiagram szerepel top 10 támogatóról:

A diagram szerint ebben az évben a Bill Gates nevéhez fűződő Gates Foundationtől származó források a WHO működési támogatásainak 11 százalékát tették ki.

Emellett 10 százalékot tett ki a GAVI (Global Alliance for Vaccines and Immunisation) Oltóanyag-szövetségtől érkező támogatás. A Gates Foundation a GAVI alapítója és állandó partnere – így a Mi Hazánk feketelistáján a szövetség is szerepel. (Egyébként a GAVI 2026–2030-as stratégiájának támogatásában Magyarország is részt vett, amikor tavaly júniusban 1 millió eurós összeget ajánlott fel a vakcinaszövetségnek.)

További 8 százalékot tett ki az Európai Bizottságtól és 6 százalékot a Németországtól érkező támogatás, de a tíz legnagyobb támogató között szerepel még például az Európai Beruházási Bank és a Világbank is. Országok is kerültek a nagyobb donorok közé, ezek az Egyesült Királyság, Kína és Szaúd-Arábia.

A 2024-es, 2023-as, 2022-es és 2021-es beszámolóban is 10-11 százalék körül mozgott a Gates Foundation által WHO-nak adott támogatás, míg a GAVI-tól érkező források aránya 5-8 százalék volt.

A beszámolókból az is látszik, hogy 2022-ben és 2021-ben az Amerikai Egyesült Államok jóval nagyobb arányban támogatta a WHO-t, mint a Gates Foundation. 2021-ben még Németország is megelőzte az alapítványt.

Az Egyesült Államok idén januárban kilépett a WHO-ból, miután Donald Trump elnök 2025-ben, hivatalba lépésének első napján aláírta a kilépésről szóló rendeletet. A tagdíjat – legnagyobb tagdíjbefizetőként – Washington már 2024-ben és 2025-ben sem fizette be. A tagdíj a teljes WHO-költségvetés 22 százalékát tette volna ki a 2024-2025-ös időszakban. Az Egyesült Államok a tagdíj mellett is sok pénzt fizetett be, kiemelkedő donor volt: a WHO 2024 decemberi közleménye szerint abban az évben az USA összesen 1,284 milliárd dollárral járult a szervezet működéséhez (tagdíjjal és támogatással együtt).

Az Egyesült Államok kilépéséig nem a Bill Gates-féle alapítványok, hanem az Egyesült Államok és más fejlett országok voltak a WHO legnagyobb önkéntes hozzájárulói.

Ugyanakkor a jelenlegi felállásban még konzervatív becsléssel sem jön ki 90 százalékoshoz közeli arány, amiről a Mi Hazánk írt.

Azt azonban nem tudjuk, hogy a Mi Hazánk milyen számítás alapján jutott arra, hogy a WHO támogatásainak 90 százalékát a Bill Gates-féle „oltásipar" adja, és azt sem, hogy pontosan mely szervezeteket sorolják ebbe a kategóriába. Ezt megkérdeztük a párttól, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.

Önkéntes támogatások

A WHO az úgynevezett önkéntes hozzájárulásokról évente közöl külön beszámolókat, ezekben tételekre bontva tekinthetjük meg hogy pontosan milyen szervezetek, alapítványok vagy országok mekkora összeggel támogatták a WHO-t. (Ezeken szerepelnek a fenti kördiagram szürke részét kiadó szervezetek, támogatások.)

A legutóbbi, 2025-ös beszámolóban két, Bill Gates-hez közvetlenül köthető szervezet szerepel a listákon: ezek a Gates Foundation, és a Gates Philanthropy Partners (Bill Gates közjótékonysági szervezete, amelyet azért hoztak létre, hogy az adományozók egyszerűen összehangolhassák adományozásukat a Gates Alapítvánnyal). 2025-ben a Gates Foundation több mint 321 millió dollárt, a Gates Philanthropy Partners 21 millió 750 ezer dollárt ajánlott fel a WHO-nak célhoz kötött hozzájárulásként vagy például járványkezelésre.

Több ország, például Ausztria, India, Görögország, Japán, vagy Luxemburg is támogatta önkéntesen a szervezetet, ilyen önkéntes hozzájárulás formájában összesen 873,6 millió dollárral támogatták az egyes tagállamok a WHO-t. Emellett például a Világélelmezési Program, az ENSZ Gyermekalap (UNICEF), vagy az az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) is hozzájárult a WHO valamilyen meghatározott problémakört lefedő programjához.

A WHO-hoz befolyt önkéntes támogatások teljes összege 2025-ben több mint 2,4 milliárd dollár volt.

Ebből Gates nevéhez köthető szervezetek által adott támogatás körülbelül 343 millió 402 ezer dollárt jelentett, ami az összes önkéntes hozzájárulás körülbelül 14 százaléka.

A GAVI hozzájárulása ebben az évben a WHO beszámolója szerint 295,7 millió dollár volt. Ha a vakcinaszövetséget is a Gates-hez kötődő szervezetek közé számoljuk, akkor 639 millió dollárt kapunk, így az összes önkéntes támogatás 26 százalékára jön ki a közvetlenül Gates-hez köthető hozzájárulások aránya.

Meghatározott célra adott önkéntes támogatások

A dokumentumban egy külön táblázatban közli a WHO egyes meghatározott projektjeire irányuló önkéntes támogatásokat. Ez egy kisebb külön kategóriája a támogatásoknak, és nem szerepel a fenti számításokban.

A Gates Foundation 5,5 millió dollárt ajánlott fel az alábbiakra:

Összesen 36,4 millió dollárnyi támogatás érkezett a WHO meghatározott projektjeire, köztük tagállamoktól is. Ennek 15 százalékát tette ki a Gates Fundation 5,5 milliós támogatása.

A GAVI 364 600 dollárral járult a WHO Egészségpolitikai és Egészségügyi Rendszerkutatási Szövetségéhez. Ha ezt összesítjük a Gates Foundation támogatásával, akkor is csak 16 százalékos arányt kapunk az összes konkrét célra felajánlott hozzájárulásból.

Pandémiaszerződés és világkormány

A Mi Hazánk arról is ír közleményében, hogy ők az egyetlen párt, amelyik „tiltakozik az emberi szabadság, valamint a nemzeti szuverenitás ellen indított támadással szemben,” és nemzetközi összefogással a pandémiaszerződés elfogadását sikerült megakadályozni.

„A WHO nem titkolt szándéka, hogy – a világjárványokra való felkészülés égisze alatt – járványhelyzet esetén átvegye az irányítást az államok felett és egy világkormányt alakítson! Nemzetközi összefogással sikerült megakadályozni a pandémiaszerződés elfogadását, továbbá a CitizenGO-val közös nyomásgyakorlásunkra Pintér Sándor tavaly egy év haladékot kért az IHR-módosítások elfogadására, ami szeptember 19-én jár le.”

– áll a közleményben.

A WHO a Covid-19 világjárvány tapasztalataiból kiindulva kezdett el kidolgozni egy együttműködési keretrendszert, azzal a céllal, hogy segítse az országokat a jövőbeli világjárványok megelőzésében, felkészülésében és kezelésében, mindezt, a WHO leírása szerint „az egyenlőség, a szolidaritás és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának elveire alapozva”. (A világjárványokról szóló nemzetközi szerződés ötletét egyébként először az Európai Tanács akkori elnöke, Charles Michel vetette fel a Párizsi Békefórumon 2020 novemberében.)

Mint korábbi tényellenőrzésünkben összefoglaltuk, a megállapodás célja valójában az, hogy elősegítsék az egészségügyi erőforrások igazságosabb elosztását a gazdag és szegény országok között, és javítsák a nemzetek közötti információ megosztását.

Az Egészségügyi Világközgyűlés 2021 decemberi rendkívüli ülésszakán a 194 WHO-tagállam (köztük Magyarország) úgy döntött, megkezdik a megállapodás megszövegezését, illetve megtárgyalását. A megállapodás első tervezetete (vagyis a „nulladik” tervezet) 2023 februárjára készült el, 2023 márciusában pedig a WHO-tagállamok meg is kezdték a tárgyalást a tervezetről.

A tervezet többszöri módosítása és háromévnyi tárgyalás után a WHO tagállamai végül 2025 május 20-án az Egészségügyi Világszervezet közgyűlésén elfogadták a pandémiamegállapodást. A közgyűlés 124 tagja igent mondott a szerződésre, köztük a magyar delegáció is.

Az tehát nem igaz, hogy sikerült volna megakadályozni a megállapodás elfogadását.

Azonban ahhoz, hogy a szerződés jogilag kötelező erejűvé váljon a tagállamok számára, a WHO valamennyi országának aláírására, ratifikálására van szükség.

A ratifikálásig pedig hátra van még egy lépés: a WHO közleménye szerint ez egy kormányközi munkacsoport (IGWG) létrehozása lenne, ami megkezdi a kórokozóhozzáférési és haszonmegosztási rendszerről való tárgyalást. Ez a rendszer a megállapodás mellékletét fogja majd képezni, és a rendszer célja, hogy egyenlő feltételek mellett biztosítsa a pandémiás potenciállal rendelkező kórokozók és az azokra vonatkozó tudás gyors megosztását, valamint a vakcinák, diagnosztika és terápiák méltányos és igazságos megosztását.

A mellékletről a jövő évi Egészségügyi Világközgyűlésen hoznak döntést a tagállamok.

Amint a mellékletet elfogadják, a pandémiás megállapodás nyitva áll majd a WHO országainak aláírásra.

A Mi Hazánk azzal kapcsolatos kérdésünkre sem válaszolt, hogy pontosan mit értettek az alatt, hogy sikerült megakadályozni a szerződés elfogadását.

Dezinformációs célpont

A megállapodás már a nulladik tervezet idején is dezinformáció célpontja volt. A Mi Hazánk még 2023-ban indított petíciót a szerződés ellen, fő aggályuk akkor is az volt, hogy a megállapodás veszélyt jelentene Magyarország nemzeti szuverenitására, az aláírásával járványhelyzetben a WHO beleavatkozhatna a tagállamok egészségügyi kérdéseibe, a nemzeti kormányok helyett hozna döntéseket.

Mint a petíció szövegében fogalmaznak:

„a globális szervezet jogosultságot szerez arra, hogy bármilyen diktatórikus döntést meghozzon, amit a magyar hatóságoknak kötelezően végre kell hajtaniuk, legyen járványra való hivatkozással egy kényszeroltási program vagy bármilyen más olyan lezárás, ami az emberek szabadságjogait is durva mértékben korlátozza.”

Az elképzelés, miszerint a WHO a szerződés segítségével beavatkozhatna az országok nemzeti szuverenitásába nemcsak a Mi Hazánk körében, de globálisan is terjedt.

A Deutsche Welle (DW) 2023-ban átfogó tényellenőrző cikket írt a pandémiát támadó elméletekről (de az évek során több más tényellenőrzés is íródott a témában). Ebben tisztázzák: a megállapodást az Egészségügyi Világszervezet 194 tagállama tárgyalja, de maga a WHO nem határozhatja meg a megállapodások tartalmát. Emellett már a nulladik tervezet első pontjában lefektették, hogy a megállapodás

tiszteletben tartja a tagállamok szuverenitásának elvét a közegészségügyi kérdések, például a világjárványok megelőzése, a felkészültség, a reagálás terén.

Így van ez az elfogadott megállapodásban is – a dokumentum bevezetője elismeri, hogy a járványok elleni fellépéshez globális összefogásra és a szegényebb országok támogatására van szükség közegészségügyi kérdésekben, de az állami szuverenitás elvének megőrzése mellett.

Emellett a WHO is hangsúlyozza, például a megállapodás elfogadásáról szóló közleményben, hogy a megállapodás egyetlen pontja sem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen felhatalmazást adna a WHO-nak, hogy bármely tagállam nemzeti politikáját, belső jogrendszerét irányítsa, vagy megváltoztassa, vagy bármilyen kötelező intézkedést írjon elő járványhelyzet esetén: ilyen az utazók kitiltása, kötelező oltások elrendelése, terápiás vagy diagnosztikai intézkedések bevezetése, illetve lezárások elrendelése.

Egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk egy hasonló témával, a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR – International Health Regulations) módosításáról szóló félrevezető információkkal. A két dolog nem ugyanaz, a pandémiaszerződés ügyével ellentétben a szabályzatnál a tiltakozás után Magyarország valóban haladékot kért a módosítás felülvizsgálatára.

Címlapi fotó: Komka Péter/MTI/MTVA