Kötelező oltástól, totális megfigyeléstől és nyomkövetőtől tart a Mi Hazánk, a Kossuth téren a „ lopakodó diktatúra” ellen tüntetnek. Érdemes elolvasni, miről szól a rettegett szerződéstervezet.

Szerzők: Ember Zoltán – Zöldi Blanka

Vasárnap délelőtt „STOP WHO BUDAPEST !!!” tüntetést tartanak a Kossuth téren az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „lopakodó diktatúrája” ellen. A Mi Hazánk Mozgalom nemrég petíciót is indított, amelyben a WHO „pandémiaszerződése” ellen tiltakoznak.

A petíció állítása szerint a szerződés értelmében a WHO:

Ezek a lehetőségek valóban félelmetesnek tűnhetnek, azonban érdemes megnézni, valójában mit tartalmaz a WHO tervezete:

ugyanis ilyen elemek nem találhatók benne.

Mit csinál a WHO, és mi ez a „pandémiaszerződés”?

A WHO fő feladata a világjárványok megelőzése, kezelése. A COVID-19 világjárvány tapasztalataiból kiindulva jelenleg egy olyan nemzetközi dokumentumot dolgoz ki a szervezet, amely elveket és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőbeli járványok megelőzéséről, az azokra való felkészülésről és a nemzetek általi közös leküzdéséről. A cél az, hogy elősegítsék az egészségügyi erőforrások igazságosabb elosztását a gazdag és szegény országok között, és javítsák a nemzetek közötti információ megosztását.

A Mi Hazánk ezt a járványügyi szerződéstervezetet hívja pandémiaszerződésnek.

A tervezet előkészítését 2021 decemberében kezdte meg a WHO kormányközi egyeztető testülete, az Intergovernmental Negotiating Body (INB). Az INB-ben a WHO minden tagállama képviselteti magát, és közösen dolgozzák ki a dokumentum szövegét. A testület munkáját a WHO honlapján bárki követheti , és itt hozzák nyilvánosságra a dokumentum aktuális szövegváltozatait is.

Eddig négy szövegváltozatot tettek közzé, ezek itt ovashatók:

– 2022. november
– 2023. február
– 2023. június
– 2023. október

Az INB soron következő kormányközi ülése november 6-10 között lesz Genfben. Decemberben következik egy újabb forduló, és a tervek szerint 2024 májusában elfogadhatják a nemzetközi szerződés végleges szövegét.

Hogyan támadják a WHO-t és a tervezetet?

A WHO a tervezett megállapodás hírére dezinformációs támadások kereszttüzébe került világszerte. Az oltás- és járványellenes csoportok narratívája szerint a WHO olyan változásokat készít elő, amellyel elveszi a nemzetek szuverenitását a járványügyi kérdésekben, például bevezeti a kötelező oltást. Visszatérő elem, hogy mindezt az USA, Kína és a nagy gyógyszergyártók érdekében teszi. Ezeket az állításokat politikusok, közéleti szereplők is terjesztik. A leggyakrabban előforduló nemzetközi narratívákról (és azok cáfolatairól) a DW írt nemrég részletes cikket.

Magyarországon a Mi Hazánk karolta fel ezt a globális oltás- és járványellenes narratívát. A tavalyi április választások után, immáron frissen bejutott parlamenti képviselőként Toroczkai László pártelnök már az első parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy a WHO a nemzetek szuverenitását veszélyezteti, Dúró Dóra pedig idén nyáron fogalmazta meg aggodalmait a WHO készülő szerződésével kapcsolatban. Ezeket az állításokat korábbi cikkeinkben ellenőriztük ( itt és itt).

Nézzük, mit mond most a Mi Hazánk – és ehhez képest mit tartalmaz a szerződéstervezet.

1. Hozhat-e diktatórikus döntéseket a WHO?

„A WHO pandémiaszerződése alapján ez a globális szervezet jogosultságot szerez arra, hogy bármilyen diktatórikus döntést meghozzon, amit a magyar hatóságoknak kötelezően végre kell hajtaniuk” – kezdi a Mi Hazánk a petíciót.

Korábbi cikkeinkben már megmutattuk, hogy nincs terítéken olyan javaslat (sem a WHO szerződéstervezetében , sem a WHO műdödési szabályai nak javasolt módosításában ), amely teljhatalmat adna a WHO-nak.

Az igaz, hogy a tervek szerint a WHO szerződése jogilag kötelező lesz, és tartalmazni fog jogilag kötelező és nem kötelező elemeket is. Ugyanakkor:

A WHO tervezetének legfrissebb verziója is inkább elveket és ajánlásokat fogalmaz meg a járványok megelőzéséről, az azokra való felkészülésről és közös leküzdéséről.

Az eddig nyilvánosságra hozott tervezetek egyik pontja sem akarja előírni a tagállamoknak, hogy konkrétan hogyan védekezzenek a járványok ellen.

Sőt, a tervezet éppen hogy megerősíti a nemzeti szuverenitás elvét az egészségpolitikai kérdésekben. Ahogy a tervezet 3. cikkelyének, 2. pontja fogalmaz:

„Az államoknak az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog általános elveivel összhangban szuverén joguk van a jogalkotásra és a jogszabályok végrehajtására az egészségügyi politikájuknak megfelelően”.

2. Jön a kötelező oltás?

A Mi Hazánk petíciója szerint a WHO „ kényszeroltási” programot is bevezethet. Már a fentiekből látszik, hogy ilyen intézkedésre a WHO-nak a tervezet értelmében sem hatásköre, sem kikényszerítési lehetősége nem lenne.

A tervezet szövegében nem is található erre utalás: a vakcina/oltás kifejezést 13-szor említi a 30 oldalas szöveg, de egyetlen alkalommal sem vetíti előre annak kötelező bevezetést.

A vakcinákkal kapcsolatos pontok ehelyett arról szólnak, hogy a tagállamok támogassák, erősítsék a járványügyi kutatásokat és vakcinafejlesztéseket, valamint dolgozzanak ki olyan mechanizmusokat, amelyek előmozdíthatják az oltások elfogadottságát.

A tervezet hangsúlyozza, hogy Covid-járvány idején probléma volt, hogy a járványkezeléséhez szükséges gyógyászati eszközökhöz (többek között a vakcinákhoz) nem férhetett hozzá mindenki egyenlő mértékben, és kiemeli az igazságosabb és gyorsabb elosztás fontosságát.

3. Mindenkit megfigyel majd a WHO?

„ A közegészségügy álcája alatt egy totális megfigyelési rendszert építenek ki”- írja a Mi Hazánk petíciója.

Ezt abból vezette le a párt, hogy „ a WHO szerződése szerint kötelező a nyomon követési adatok, a genetikai adatok, a minták, a technológiák megosztása”, ez pedig a párt szerint azt jelenti, hogy „ a WHO elrendelheti, hogy Ön kötelező módon ellenőrző nyomkövetővel kell járjon és minden egészségügyi adata egy olyan rendszerbe kerüljön, amelyet meg kell osztani a WHO-val.”

Nyomkövető használatáról, illetve „minden egészségügyi adat” gyűjtéséről semmilyen módon nem tesz említést a szerződéstervezet.

Mivel a Mi Hazánk nem jelölte meg, hogy a szerződéstervezet pontosan mely részét tartja problémásnak, csak következtetni tudunk, hogy a „ nyomon követési adatok és genetikai adatok megosztása” alatt a tervezet 4. cikkére gondolhatnak, amely a „ Járványmegelőzés és népegészségügyi surveillance” címet viseli.

A surveaillance – bár önmagában fordítható lenne megfigyelésként, nyomon követésként is – a szöveg kontextusában kifejezetten az egészségügyi/járványügyi surveillance-t jelöli, amely egy általánosan használt fogalom a társadalmilag szervezett egészségügyben. Ez a folyamat szisztematikus adatgyűjtést és -elemzést jelent egy egészségügyi jelenségre (pl. járványra, fertőzésekre) és az azt befolyásoló tényezőkre vonatkozóan, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a gyors, specifikus reagálást. (A folyamat részletes ismertetőjét és szabályait a WHO Egészségügyi Rendszabályai tartalmazzák.)

A WHO törvénytervezetében is csupán a járványügyi adatokra vonatkozó információ-és tudásmegosztás szerepel, többek közt „ a pandémiás potenciállal rendelkező” kórokozók genetikai szekvencia adatainak megosztása.

A személyes adatok védelmének fontosságát mind a WHO 2007-ben elfogadott Egészségügyi Rendszabályai, mind az új szerződéstervezet kiemeli.

Végezetül talán nem árt megemlíteni, noha erről a Mi Hazánk nem beszélt, hogy a WHO szerződéstervezetének egyik fontos eleme a járványügyi dezinformáció elleni küzdelem is.

Címlapi kép forrása: Mi Hazánk