Az oktatási miniszter szerint a mindennapos testnevelés bevezetése óta lett rosszabb a túlsúlyos gyerekek aránya az iskolákban, Dúró szerint egyetlen mélypont volt a Covid-járvány miatt. Megnéztük, mit mutatnak a politikusok által is idézett NETFIT adatok.

Oktatási miniszteri jelölése óta hangoztatja Lannert Judit, hogy a 2012/2013-as tanévben felmenő rendszerben bevezetett kötelező mindennapos testnevelés nem javított a magyar diákok fizikai állapotán, sőt, összefüggésben állhat a túlsúlyos gyerekek számának növekedésével.

Május 11-én tartott oktatási bizottsági meghallgatásán is megismételte ezt az állítását. A bizottságban ülő Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője kérdésére megerősítette, hogy a vezetésével megalakuló Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal a mindennapos testnevelés rendszerének átalakítására készülnek.

Lannert itt azt is elmondta, hogy szerinte a mindennapos testnevelés és a gyermekelhízás közti összefüggés abban rejlik, hogy a rendszer bevezetése után „egy csomó gyerek nem tudott különórára menni, holott korábban járt.”

Dúró az Országgyűlés keddi ülésén ismét érintette a témát. Kérdést intézett Lannert Judithoz, amelyben a mindennapos testnevelés érintetlenül hagyása mellett érvelt. Interpellációjában a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) adataira hivatkozva kifejtette, hogy a túlsúlyos gyerekek számának emelkedése szerinte elsősorban „a Covid-időszak elhibázott lezárásainak következtében történt meg”, de „a 2022-es mélypont óta a tanulók állapota ismét fokozatosan javul”. Az általa vélt javulást Dúró Dóra a lányok testtömegindex-adataival is igyekezett érzékeltetni: „a lányok testtömegindexe az előző évhez képest Magyarországon nem nőtt” – magyarázta.

„Én is megnéztem a NETFIT adatokat, és nem azok vannak, amit ön mondott” – reagált az oktatási miniszter az interpellációra, majd szintén a NETFIT adataira hivatkozva állította:

amióta bevezették a kötelező testnevelést, azóta „folyamatosan csökkent az egészségzónában lévők aránya, illetve nőtt a túlsúly aránya”.

A tendenciát aztán egy részadaton, a 14 éves fiúk testtömegindexén keresztül is bemutatta.

Megnéztük a NETFIT által közölt hivatalos adatokat, hogy kiderítsük, kinek van igaza a vitás kérdésben.

Azt találtuk: ha a mérések szerint az egészségzónán kívül eső, túlsúlyos és elhízott kategóriába tartozó gyerekek arányát együtt vizsgáljuk, akkor a NETFIT adatai szerint a 2025/2026-os tanévre valóban nőtt az elhízott vagy túlsúlyos gyermekek aránya a 2015/2016-os tanévhez képest, amikor az összes évfolyamon kötelező lett a mindennapos testnevelés. A növekedés 3 százalékpontos.

Ugyanakkor az elmúlt 12 évben nem volt folyamatos az elhízott vagy túlsúlyos gyerekek arányának emelkedése: a pandémia évében (a 2021/2022-es tanévben) valóban nagy emelkedés volt látható, de rögtön utána csökkenés következett, hogy aztán a 2023/2024-es tanévtől ismét növekedő pályára álljon az elhízott/túlsúlyos arány.

Túlsúlyos vagy elhízott gyermekek aránya a NETFIT szerint

A testtömegindex kiszámítása az egyik legelterjedtebb módszer a túlsúlyos vagy elhízott állapot megállapítására. Ezt Magyarországon a 2013-ban indított NETFIT fittséget mérő rendszer keretében végzik el évente 5-12. évfolyamos diákokon. Erre a felmérésre hivatkozott a parlamenti ülésen Dúró Dóra és válaszában Lannert Judit is.

A Magyar Diáksport Szövetség által létrehozott rendszer különböző szempontok szerint egészségzónába, fejlesztési zónába vagy fokozott fejlesztési zónába sorolja a gyerekeket. Az egyik ilyen szempont a testösszetétel és tápláltság, ezen belül a testtömegindex. Testtömegindexük alapján az egészségzónába tartoznak a normál testtömegű és soványságú gyerekek, fejlesztési zónába a túlsúlyos gyerekek, és fokozott fejlesztési zónába az elhízott gyerekek. Cikkünkben az egészségzónán kívül eső két kategóriát, tehát a túlsúlyos és elhízott gyerekeket együtt vizsgáljuk.

A NETFIT a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően gyűjti egységes módszerrel az adatokat az 5-12. évfolyamos diákoktól. Az eredményeket folyamatosan megosztják a weboldalukon.

Az itt talált információk szerint a 2014/2015-ös és a 2015/2016-os tanévben a diákok 25 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. Ezt követően egészen a 2020/2021-es tanévig két évente folyamatosan emelkedett ezeknek a diákoknak az aránya, de a 2021/2022-es tanév 32 százalékos csúcsa után csökkenni kezdett. A 2023/2024-es tanévben 26 százalékra mérséklődött a túlsúlyos vagy elhízottak aránya, majd ismét növekedésnek indult.

Ha a fenti grafikonon az első és utolsó méréseket nézzük, akkor 25-ről 28 százalékra, mindösszesen 3 százalékponttal nőtt a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek százalékos aránya.

Ugyanakkor nem beszélhetünk a teljes időtartamot lefedő növekedésről, mert a 2020/2021-es kiemelkedően magas, 32 százalékos túlsúlyossági/elhízottsági arány után javulás, majd ismét az eredmények romlása következett ezen a területen. Az adatok alapján tehát a mindennapos testnevelés bevezetése óta eltelt időben a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek arányának hullámzásáról és kis növekedésről beszélhetünk.

A NETFIT egyébként a gyermekek testzsírszázalékát is méri, de erre a kutatásra a politikusok egyáltalán nem hivatkoztak. Az erről elérhető adatok ugyanazt a hullámzást mutatják be, mint a testtömegindex, a különbség annyi, hogy itt az első és az utolsó adat megegyezik.

A 2014/2015-ös tanévben a gyermekek 32 százaléka volt a testzsírszázaléka alapján túlsúlyos vagy elhízott. A legrosszabb arányt itt is a 2020/2021-es tanévben látjuk, akkor a gyerekek 36 százaléka esett ebbe a kategóriába. Aztán a 2023/2024-es tanévig tartó csökkenés után az arány ismét növekedésnek indult. A legutolsó 2025/2026-os adatok azt mutatják, hogy a gyerekek 32 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott, csak úgy mint a 2014/2015-ös tanévben.

Mit mondanak a részeredmények?

A parlamentben Dúró Dóra és Lannert Judit ehhez az összképhez képest részadatokat hoztak fel, hogy alátámasszák az érveléseiket.

Dúró Dóra szerint „a lányok testtömegindexe az előző évhez képest Magyarországon nem nőtt, 2022 óta mindkét nemnél nagyjából stagnál a túlsúlyosság”. A NETFIT adatai alapján a lány diákok testtömegindexéről csak úgy fogalmazható meg ilyen állítás, ha a lányok átlagos testtömegindexét vizsgáljuk. Ez viszont túl sok mindent nem árul el arról, hogy valójában mekkora probléma a túlsúlyosság a lány diákok körében.

Pedig a NETFIT adatai között elérhetők statisztikák az elhízottak/túlsúlyosak arányáról nemek szerinti bontásban is. Ebből látszik, hogy az utolsó két tanévben a legtöbb korcsoportban több lett a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába eső lány, egyedül a 16 és 17 éves lányok körében nem csökkent az egészségzónába tartozó diákok aránya.

A Dúró által említett 2022 óta tapasztalható „stagnálás” mindkét nem túlsúlyossági adataiban pedig akkor igaz, ha az 1-1 százalékos csökkenést vagy emelkedést elhanyagolhatóként kezeljük.

Lannert Judit két állítást fogalmazott meg a felszólalásában: hogy a mindennapos testnevelés bevezetése óta folyamatosan csökkent az egészségzónában lévők, és folyamatosan nőtt a túlsúlyos diákok aránya, illetve hogy a 14 éves fiúknál az egészségzónában lévők aránya 73 százalékról 71 százalékra csökkent 2022-re, és utána még 69 százalékra romlott, és a túlsúlyosak aránya 9-ről 11, aztán 13 százalékra nőtt.

A NETFIT adatai alapján folyamatosságról egyik esetben sem lehet beszélni. Éppen úgy, ahogy a túlsúlyos/elhízott diákok esetében hullámzás, de összességében növekedés volt megfigyelhető, az egészségzónába tartozók körében is hullámzás és ugyanakkora csökkenés látható.

A 2014/2015-ös tanévben a tanulók 75 százaléka tartozott a testtömegindexe alapján az egészségzónába. A 2020/2021-es tanévben volt az arányuk a legalacsonyabb: 68 százalék. Az utolsó, 2025/2026-os tanévben az arányuk 72 százalék volt, vagyis összességében 3 százalékponttal kevesebb mint az első méréskor.

A 14 éves fiúk tekintetében viszont a Lannert által közöltek teljesen megegyeznek az általunk talált adatokkal, azt azonban fontos megjegyezni, hogy amikor ő a „túlsúlyos” kifejezést használva beszél 9, 11 és 13 százalékról, akkor valójában az „elhízott” kategóriát bemutató adatokat említi.

Egyre kevesebb gyerek jár sportegyesületbe?

Lannert Judit többször is kifejtette, hogy szerinte oksági összefüggés van a gyerekek túlsúlyossága és a mindennapos testnevelés intézménye között. A középiskolások hozzá eljutott véleményére alapozva arról beszélt, hogy a rendszer nem kezeli elég rugalmasan az iskolán kívüli sportklubokban vagy egyesületekben végzett sportolást, ezért sokan abbahagyták azt.

Elmondta, hogy a sportegyesületi aktivitás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint is csökkent a fiatalok körében.

Az erre vonatkozó KSH táblázatban valóban az látható, hogy mind a versenyszerűen sportoló (sportegyesületi munkában részt vevő), mind az iskolai sportkörökbe járó gyerekek száma csökkenő tendenciát mutat, de nemcsak a mindennapos testnevelés bevezetése óta, hanem a sportegyesületek esetében a 2004/2005-ös tanévtől, a sportkörök esetében pedig már a 2002/2003-as tanév óta. Az ugyanakkor nem derül ki ezekből a statisztikákból, hogy a közoktatásban tanulók összlétszámának csökkenése mekkora szerepet játszik a sportoló gyerekek csökkenő számában.

Nemzetközi felmérés és összehasonlítás

Az Európai Unióban nem gyűjtik külön a gyermekre vonatkozó testsúlyadatokat, ugyanakkor az EU országainak többsége – így Magyarország is – részt vesz a WHO Európai Gyermekkori Elhízás Felügyeleti Kezdeményezésében (COSI), amely a 7-9 éves gyermekeknél többek között a testtömegindexet is méri.

A gyermekeket ez esetben is egy közös protokoll és egységes módszertan alapján mérik és vizsgálják. A felmérést háromévente ismétlik, a legutóbbi, hatodik adatfelvételi körre 2022-2024 között került sor.

Magyarország a második fordulóban csatlakozott a felméréshez, de csak a negyedik fordulótól közölt adatokat. Eszerint a 7-9 éves magyar gyerekekből

Vagyis ez a három mérés nagyjából lefedi a NETFIT-adatok hullámzását, és szintén megerősíti azt az állítást, hogy a mindennapos testnevelés óta eltelt időben nem csökkent a túlsúlyosság a gyerekek körében – de nem is nőtt. (A két felmérés egy kissé eltérő definíciókat és módszertant alkalmaz a túlsúlyosság és elhízott kategóriák megállapítására: a NETFIT a Cole-Lobstein módszer alapján határozza meg a küszöbértékeket, a COSI viszont WHO-sztenderd szerint dolgozik).

A COSI nemzetközi összehasonlító adatokat is közöl. A legutolsó 2022-2024 között felvett adatok alapján Magyarországot több EU-s ország is megelőzi a 7-9 éves gyerekeknél mért túlsúlyosság tekintetében: Ciprus, Olaszország, Horvátország, Málta, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Bulgária, Portugália, Finnország és Románia.

A nemzetközi összehasonlítás azért is érdekes, mert Lannert Juditot bemutató videójában Magyar Péter arról beszélt, hogy túlsúlyos gyerekek számában Magyarországon vannak a legrosszabb adatok az unióban.

Az általunk megvizsgált nemzetközi statisztikák azonban közel sem támasztják alá Magyar Péter kijelentését.

(Címlapi fotó: MTI/Hegedüs Róbert)