Valójában semmi sem igazolja ezt az összefüggést, az az 1990-es brit tanulmány sem, amire most új kutatásként hivatkoznak a Facebookon. Magyarországon pár éve bírósági ítélet is született egy ügyben, amiben a vitamint elutasító oltásellenes szülők csecsemője agyvérzésben meghalt.

„K-vitamin injekció összefüggésben áll a leukémiával gyermekeknél”

– ezzel az állítással indul egy magát bloggernek tituláló, magánszemélynek látszó Facebook-felhasználó szeptember 9-i bejegyzése, amit több mint 100-an osztottak meg a közösségi oldalon. A poszt szerint „egy új kutatás” kimutatta, hogy az újszülötteknek adott K-vitamin injekciók „növelik a leukémia kialakulásának kockázatát”. A szöveg látszólag tudományos érveket használ, felsorolja az injekció hatóanyagait, és végül tanácsokat is megfogalmaz a szülőknek a K-vitamin oltás elkerülésére.

Mindeközben azt is állítja, hogy „nem minden csecsemőnél áll fenn a K-vitamin-hiány kockázata, mégis szinte mindegyiknek javasolják az orvosok a K-vitamin injekciót”, illetve, hogy

„az injekció egy mérgező tartósítószert – benzil-alkoholt – is tartalmaz, amely különösen káros lehet a baba érzékeny, fiatal immunrendszerére.”

A szöveg végén forrást is találunk: az információk a The People’s Voice nevű oldalról származnak, ahol eredetileg angolul tették közzé a magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben is olvasható leírást, még 2018-ban. A poszt szerzője minden bizonnyal a cikk gépi fordítását közölte erről az oldalról. (Erről árulkodik a szöveg számos nyelvi hibája, és a bejegyzés közepén valószínűleg véletlenül bennemaradt, más témájú mondat is: „Erika Kirk arra utasítja az amerikai szülőket, hogy küldjék gyermekeiket meghalni Izraelért”.)

Ugyan a People’s Voice címe alatt azt olvashatjuk egy kék pipa mellett, hogy valakik ellenőrizték a cikkben foglalt tényeket („factchecked by The People’s Voice Community”), valójában a cikk és a magyar fordítás állításai félrevezetőek és ellentmondanak az orvostudományi konszenzusnak.

Ezeket az állításokat semmilyen tudományos bizonyíték támasztja alá, azt viszont igen, hogy a K-vitamin-hiány lényegében minden csecsemőnél fennáll, a benzil-alkoholnak pedig (az oltásban található mennyiségben) nincs káros hatása.

A leukémia kialakulásával való összefüggést – tehát nem ok-okozati kapcsolatot – egy 1990-es tanulmány vetette fel, de azóta egyetlen másik kutatás sem erősítette meg, több vizsgálat pedig kifejezetten arra jutott, hogy a K-vitamin beadása nem növeli a leukémia kockázatát.

Hiány lép fel

A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, ami fontos szerepet játszik a véralvadásban. Egyrészt táplálkozással visszük be a szervezetbe (leginkább zöld leveles növényekben található meg, például káposztában, brokkoliban, spenótban, de előfordul egyes tejtermékben is), másrészt a szervezetünk is előállítja bélbaktériumok közreműködésével.

Csecsemőknél a bélflóra erre még nem alkalmas, az anyatej viszont rendkívül csekély mértékű K-vitamint tartalmaz, a terhesség alatt pedig nem jut át a vitamin a méhlepényen. Így hiány lép fel a babánál születés után, ami vérzékenységet okozhat az első hetekben-hónapokban. Ez súlyos esetben agykárosodáshoz és halálhoz is vezethet, ráadásul az életveszélyes szituáció kialakulásának nincsenek előzetes jelei.

A vérzékenység magasabb kockázata addig áll fenn, amíg a csecsemők nem kezdenek el többféle ételt enni – írja az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (Center for Disease Control and Prevention, CDC) tavalyi, „Óvja meg gyermekét a vérzékenységről!” című összefoglalója.

A fenti okok miatt az Amerikai Gyermekgyógyászok Társasága 1961 óta javasolja a születés után K-vitamin adását, oltás formájában.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium hivatalos ajánlása szerint Magyarországon „minden újszülöttnek K-vitamin profilaxisban [megelőző kezelésben] kell részesülnie, a klasszikus újszülöttkori K-vitamin-hiány okozta vérzés megelőzésére”. Nálunk a K-vitamin-bevitel történhet injekcióval, illetve szájon át is, utóbbi esetben később további adagokra is szükség van.

A vitaminbevitel hatékony: a CDC szerint azoknál a csecsemőknél, akik nem kapnak K-vitamint, 81-szer nagyobb a veszélyes vérzés kialakulásának esélye, mint azoknál, akik kapnak.

Honnan jön a tévhit, hogy egy tanulmány szerint a K-vitamin beadása leukémiát okozhat?

A magyar nyelvű Facebook-posztban idézett People’s Voice cikke nem egy tudományos publikációra, hanem egy összeesküvés-elméletek és áltudományos teóriák terjesztéséről ismert oldalra (whale.to) hivatkozik. Az ott olvasható szöveg viszont tartalmazza egy 1990-ben megjelent brit tanulmány bibliográfiai adatait. A K-vitaminnal kapcsolatos megalapozatlan híresztelések részben ennek – a leukémia kialakulásának faktorait statisztikai módszerekkel elemző – tanulmánynak a félreértelmezésére vezethetők vissza.

A tanulmány 16 ezer 1970-ben született brit gyereket vizsgált, körükben 1980-ra 33 daganatos megbetegedés történt. A tanulmány statisztikai alapon – korábbi esetekből sejtett – összefüggést mutatott ki a megbetegedések és az anya terhesség alatti dohányzása között. Ezen kívül valóban szerepel az eredmények között az is, hogy nem várt statisztikai összefüggés (tehát nem ok-okozati kapcsolat, hanem korreláció) mutatható ki a 10 éves korig kialakuló rákos megbetegedés és az első 10 napban beadott K-vitamin között.

A CDC másik vonatkozó anyaga, a témában készített tévhiteloszlató kisokos is külön kitér erre az 1990-es tanulmányra: hangsúlyozza, hogy a kis mintából (mindössze 33 rákos megbetegedés) statisztikai módszerekkel megállapított összefüggés nem jelent ok-okozati kapcsolatot. Ha ok-okozati kapcsolatról lenne szó, akkor más vizsgálatoknak is hasonló következtetésre kellett volna jutniuk, azonban az azóta nagyobb mintán elvégzett tudományos kutatások ennek ellentmondanak.

Így eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy a K-vitamin növelné a gyermekkori daganatos betegségek kialakulásának esélyét.

Egy 2003-as kutatás például kifejezetten a K-vitamin és a gyermekkori rák lehetséges összefüggésének ment utána, és 2350 olyan gyerek adatait vizsgálta, akiket 15 éves korukig rákkal diagnosztizáltak (1174 gyereket leukémiával). A rákkal nem diagnosztizált kontrollcsoportban 4487 gyerek volt. A kutatók következtetése:

nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a csecsemőknek adott K-vitamin befolyásolná a leukémia vagy más daganatos megbetegedések kockázatát.

Ugyanerre jutott az a 2002-es tanulmány is, amiben több mint 8 ezer brit és német gyereket vizsgáltak, akik közül 2431-nél diagnosztizáltak rákot 15 éves koruk előtt.

Benzil-alkohol-tartalom

A CDC említett kisokosa a Facebook-bejegyzés másik félrevezető állítására, a K-vitamin oltás benzil-alkohol tartalmára is kitér. Azt írja, a benzil-alkohol egy olyan tartósítószer, ami sok gyógyszer összetevője. A mérgező hatásáról szóló tévhitnek annyi alapja van, hogy a 80-as években valóban előfordult, hogy intenzív osztályon kezelt, rendkívül legyengült koraszülöttek benzil-alkohol mérgezést kaptak a gyógyszerektől.

Az orvosok azóta minden újszülöttnél minimalizálják az anyag bevitelét, de a CDC szerint az Amerikában alkalmazott K-vitamin oltásban lévő mennyiség olyan csekély, hogy akkor is biztonságos, ha más benzil-alkohol tartalmú gyógyszereket is kap mellé a gyerek.

A Magyarországon általánosan használt, injekcióként és szájon át is beadható Konakion K-vitamin-készítmény összetevői között egyébként nem szerepel a benzil-alkohol.

Halállal végződő gondatlanság

A CDC egyébként nem véletlenül fektet nagyobb hangsúlyt az utóbbi években a K-vitamin-hiány következtében fellépő vérzékenység és az újszülötteknek adott K-vitamin fontosságának kommunikációjába.

Az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány után – és Trump-kormányzat tagjaiank oltásellenes megszólalásaival párhuzamosan – az elmúlt években a korábban megszokottnál több szülő tagadta meg a K-vitamin beadását újszülöttjének. A tendenciáról a ProPublica közölt riportot idén májusban.

Egy ismert ügyben magyar haláleset is történt K-vitamin-hiány következtében kialakult agyvérzés miatt, még 2013-ban. A K-vitamin beadását elutasító szülőket évekig húzódó per után 2020-ban ítélte el a bíróság gondatlanságból elkövetett emberölésért. Az ügy a másodfokú bíróság és a Kúria megerősítő ítéletei után alkotmányjogi panaszig is eljutott, azt végül 2024-ben utasította el az Alkotmánybíróság.

(Címlap kép: Jerome Leblois / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)