Nyolc könnyen tisztázható tévhit az esemény utáni tabletta hatásairól
2026. november 19. 15:01
Megszakítja a terhességet? Hormonzavart, meddőséget, vagy trombózist okozhat? Szakértő nőgyógyász és a WHO válaszol.
Vény nélkül is megvásárolhatóvá teszi az esemény utáni tablettákat 14 éven felüli lányok/nők számára a kormány, jelentette be múlt csütörtökön Magyar Péter egy sor másik nőjogi intézkedés mellett. A döntéssel Európához zárkózik fel Magyarország, mostanra ugyanis az unióban rajtunk kívül csak Lengyelország maradt olyan ország, ahol egy szakorvosi rendelésen is meg kell jelenni, és receptre felíratni a tablettát a nem kívánt terhességet megelőzni szándékozó nőknek.
Az esemény utáni tabletta mára már világszerte elterjedt és hatékony módja a nem kívánt terhességek megelőzésének: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az esetek 95 százalékában sikerül megakadályozni vele a teherbeesést, persze, ha még időben, legfeljebb 5 nappal a szexuális aktus után alkalmazzák. Vénykötelességének eltörlésével a magyar kormány szándéka is egyértelműen az, hogy a sürgősségi fogamzásgátlást minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegye, és ezzel csökkentse Magyarországon az abortuszok számát.
A Magyar bejelentését követő reakciókból azonban az látszik, hogy az esemény utáni tablettáról még mindig élnek bizonyos tévhitek, például, hogy fiatal lányoknak nem biztonságos a használata, vagy hogy hormonális problémákat okozhat.
Cikkünkben a leggyakoribb tévhiteket igyekeztünk összegyűjteni és tisztázni a WHO korábbi publikációi és Krauth Barbara nőgyógyász szakorvos segítségével.
Hogyan is működik az esemény utáni tabletta?
Az esemény utáni tabletta olyan gyógyszeres megoldás, amely védekezés nélküli szexuális együttlét vagy a fogamzásgátlás sikertelensége után alkalmazható a nem kívánt terhesség megelőzésére. Működése egyszerű: hatóanyaga segítségével megakadályozza vagy késlelteti az ovulációt, így nem engedi, hogy a petesejt találkozzon a spermiumokkal.
Magyarországon kétféle hatóanyagú esemény utáni tabletta érhető el: a levonorgesztrel- és az uliprisztál-acetát-tartalmú készítmények.
A kettő közötti különbségekről Krauth Barbara nőgyógyász szakorvos a Lakmusznak elmondta, hogy a levonorgesztrel-tartalmú tablettát a védekezés nélküli együttlétet követő 72 órán, míg az uliprisztál-acetátot 120 órán, vagyis öt napon belül javasolt bevenni.
A két hatóanyag működésében is van különbség: a levonorgesztrel elsősorban a peteérést kiváltó LH-hormon szintjének emelkedése előtt hatásos, az uliprisztál-acetát viszont az emelkedés korai szakaszában is képes lehet késleltetni a peteérést. Ezért utóbbi különösen a peteéréshez közeli napokon lehet hatékonyabb.
Krauth Barbara kérdésünkre elmondta, hogy a két Magyarországon elérhető hatóanyag biztonságosságát az általunk vizsgált egészségügyi állítások szempontjából együtt lehet értékelni. Ezért a következőkben
a levonorgesztrel- és az uliprisztál-acetát-tartalmú tablettákkal kapcsolatos tévhiteket közösen tárgyaljuk,
ugyanakkor jelezzük, ahol a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok különbséget indokolnak.
1. Valójában abortusztabletta, amely megszakítja a terhességet?
Az esemény utáni tabletták nem szakítják meg a már fennálló terhességet. A WHO tájékoztatója szerint a levonorgesztrel- és az uliprisztál-acetát-tartalmú készítmények a peteérés megakadályozásával vagy késleltetésével hatnak. Így azt akadályozzák meg, hogy a petesejt megtermékenyülhessen, nem a már megtermékenyített petesejt beágyazódását gátolják.
Krauth Barbara nőgyógyász szakorvos kérdésünkre hangsúlyozta, hogy ha valaki már terhesen veszi be a tablettát, az nem okoz vetélést, és a fejlődő embriót sem károsítja.
A tévhit fennmaradásában az is szerepet játszhat, hogy nem mindenki ugyanattól az időponttól számítja a terhesség kezdetét. Egy 2025-ben megjelent amerikai kutatás szerint egyesek vallási vagy világnézeti meggyőződésük alapján már a megtermékenyülést a terhesség kezdetének tekintik, az orvosszakmai meghatározás azonban ettől eltér: a Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség (FIGO) szerint a terhesség a megtermékenyített petesejt beágyazódásával kezdődik.
2. Meddőséget okoz?
Az esemény utáni tabletták nincsenek hatással a későbbi termékenységre, a bevételük után pedig akár már a következő védekezés nélküli szexuális együttlét során is létrejöhet terhesség. A fogamzóképesség tehát rövid időn belül helyreáll, függetlenül attól, hogy melyik hatóanyagot alkalmazzák.
Ezt támasztja alá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levonorgesztrel-tartalmú készítményekről szóló biztonsági összefoglalója, valamint az uliprisztál-acetát-tartalmú készítmény Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott alkalmazási előírása is.
„Semmi köze a tablettának a termékenységhez”
– hangsúlyozta kérdésünkre Krauth Barbara.
3. Vérrögképződést, trombózist okoz?
„Nem okoz. A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján az esemény utáni tabletták egyszeri alkalmazása nem jár igazolt, számottevő trombóziskockázat-növekedéssel”
– mondta Krauth Barbara, és kifejtette, hogy a levonorgesztrel-tartalmú készítmények 1,5 mg szintetikus progesztogént tartalmaznak, amely ugyan magasabb egyszeri dózis, mint a hagyományos hormonális fogamzásgátlókban található levonorgesztrel mennyisége, de csak rövid ideig fejti ki hatását. Ráadásul nem tartalmaz ösztrogén hormont, amely hatóanyag a kombinált hormonális fogamzásgátlók trombózis-kockázatát leginkább magyarázza. Krauth hangsúlyozta, hogy a készítmény még korábbi trombózis esetén sem jelent automatikus ellenjavallatot.
Ezt támasztja alá a WHO és az EMA ajánlása is, amelyek nem sorolják a trombózist az ismert mellékhatások közé. Az Európai Kardiológiai Társaság 2025-ös irányelve mindkét hatóanyagról kifejezetten megállapította, hogy nem növelik a trombózis kockázatát.
4. Stroke-ot idézhet elő?
Krauth szerint az esemény utáni tabletták használata nem jár igazolt stroke-kockázat-növekedéssel. A szakértők a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján még a migrénnel élők számára is alkalmazhatónak tartják mind a levonorgesztrel-, mind az uliprisztál-acetát-tartalmú sürgősségi fogamzásgátlókat.
Az Európai Fejfájás Szövetség (EHF) és az Európai Fogamzásgátlási és Reproduktív Egészségügyi Társaság (ESC) 2017-es közös állásfoglalása öt olyan esetet említ, amelyben esemény utáni tabletta alkalmazását követően stroke alakult ki.
Ez azonban semmiképp nem jelenti azt, hogy ezek az emberek az esemény utáni tabletta alkalmazása miatt kaptak stroke-ot,
ezt a szakértői állásfoglalás is kiemeli.
5. Fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatnál?
Krauth Barbara szerint a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok nem támasztják alá ezt az állítást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025-ben kiadott, a fogamzásgátlók orvosi alkalmazhatóságáról szóló irányelve külön foglalkozik azzal, mi történik, ha valaki már fennálló terhesség alatt vesz be esemény utáni tablettát.
A dokumentum szerint bár ezek a készítmények nem alkalmazandók ismert vagy feltételezett terhesség esetén (hisz, amint írtuk, nem a terhesség megszakítására való), nincs ismert káros hatásuk sem a várandós nőre, sem a terhesség lefolyására, sem a fejlődő magzatra.
6. Egy menstruációs ciklusban csak egyszer szabad bevenni, mert a többszöri alkalmazása veszélyes?
A WHO családtervezési kézikönyve szerint az esemény utáni tabletták szükség esetén akár egy menstruációs cikluson belül többször is alkalmazhatók, és ismételt használatuknak nincsenek ismert egészségügyi kockázatai. A gyakori alkalmazás ugyanakkor több mellékhatással járhat, ezért rendszeres fogamzásgátlásra más, hatékonyabb módszereket ajánlanak.
Krauth Barbara szintén cáfolta, hogy a többszöri alkalmazás veszélyes lenne. Mint elmondta, ez a levonorgesztrel- és az uliprisztál-acetát-tartalmú készítményekre egyaránt igaz.
„A rendelkezésre álló vizsgálatok nem igazolták, hogy az ismételt használat súlyos egészségkárosodással járna”
– fogalmazott, de hozzátette, hogy különösen az uliprisztál-acetát esetében korlátozottak a hosszú távú biztonságossági adatok. Krauth megjegyezte, hogy az ismételt alkalmazás gyakoribb menstruációs rendellenességeket, pecsételő vérzést vagy cikluseltolódást okozhat.
7. A fiatal lányoknál hormonzavart okoz?
Krauth szerint az esemény utáni tabletták a serdülő lányok számára sem veszélyesek. Mint elmondta, nincs bizonyíték arra, hogy egyszeri alkalmazásuk károsítaná a fejlődő reproduktív rendszert, tartós hormonális zavart vagy későbbi termékenységi problémákat okozna. Hangsúlyozta, hogy a rendszeres használat elsősorban azért nem észszerű, mert nagyon költséges, és nem folyamatos fogamzásgátlásra fejlesztették ki őket.
A WHO ajánlása szerint a sürgősségi fogamzásgátlásnak nincs orvosi szempontból meghatározott alsó életkori korlátja, így szükség esetén fiataloknál is biztonságosan alkalmazható. A szervezet családtervezési kézikönyve egy 13-16 éves lányok körében végzett vizsgálatra is hivatkozik, amely biztonságosnak találta a tabletták használatát. A kutatás résztvevői ráadásul megfelelően tudták alkalmazni a készítményeket.
8. Növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát?
Nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a levonorgesztrel vagy az uliprisztál-acetát tartalmú esemény utáni tabletták alkalomszerű bevétele növelné a daganatos megbetegedések kockázatát.
A WHO rákkutató ügynöksége (IARC) egy 2024-es jelentésében arról írt, hogy a progesztogént tartalmazó fogamzásgátlókat már 1998-ban a 2B kategóriába, vagyis a lehetséges emberi rákkeltők közé sorolták. Ebbe a gyógyszercsoportba a levonorgesztrel-tartalmú készítmények is beletartoznak, amelyeket nemcsak esemény utáni tablettaként, hanem rendszeres fogamzásgátlásra, például hormonális spirál formájában is alkalmaznak.
A besorolás tehát nem kifejezetten az esemény utáni tablettákra vonatkozik, és nem bizonyítja, hogy a levonorgesztrel alkalomszerű bevétele rákot okozna. Az uliprisztál-acetát-tartalmú esemény utáni tablettákra pedig ez a besorolás nem terjed ki.
A 2B besorolás azt jelenti, hogy felmerült egy anyag vagy más tényező rákkeltő hatásának lehetősége, de ennek bizonyításához egyelőre nem elegendők a tudományos bizonyítékok.
Ebbe a kategóriába tartozik például az aloe vera teljes leveléből készült kivonat, amely patkányoknál rákkeltőnek bizonyult, embereknél azonban nem állnak rendelkezésre megfelelő vizsgálati adatok. Ugyancsak ide sorolják a mobiltelefonok által is kibocsátott sugárzást is, amelynek esetleges rákkeltő hatását az eddigi kutatások nem tudták egyértelműen igazolni.
Krauth szakvéleménye szerint az esemény utáni tabletták nem növelik a daganatos megbetegedés kockázatának növekedését.
14 éven aluliaknak továbbra is vényköteles lesz az esemény utáni tabletta
Az Egészségügyi Minisztérium november 16-án közzétett, az életkezdethez kapcsolódó szabályozási döntéseket részletező összefoglalója szerint a 14. életévüket betöltöttek a jövőben orvosi vény nélkül juthatnak esemény utáni tablettához Magyarországon, míg a 14 év alattiaknál megmarad a vénykötelezettség. Mint írják, a változtatás célja, hogy a recept beszerzése ne késleltesse a gyógyszer bevételét, mivel a sürgősségi fogamzásgátlók hatékonysága idővel csökkenhet.
A készítményeket kizárólag gyógyszertárban, személyesen lehet majd kiváltani, más személy nem vásárolhatja meg őket az érintett helyett. A kiadást egy rövid kérdőív és négyszemközti konzultáció előzi meg, amely során a gyógyszerész többek között azt tisztázza, mennyi idő telt el az együttlét óta, szed-e az érintett más gyógyszereket, illetve fennáll-e olyan körülmény, amely orvosi vizsgálatot indokolhat.
Szexuális erőszak vagy kényszer gyanúja esetén az érintettet megfelelő segítséghez kell irányítani, de ez nem késleltetheti indokolatlanul a gyógyszerhez jutást.
A 14-17 évesekre külön gyermekvédelmi és adatvédelmi előírások vonatkoznak majd. A minisztérium szerint a kiskorúakat érthetően tájékoztatni kell arról, hogy milyen egészségügyi adataikat rögzítik, és azokhoz kik férhetnek hozzá.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a döntés a vénykötelezettséget előíró rendelkezés módosításával teremti meg a lehetőséget a gyógyszertári hozzáférésre. A kiadás pontos feltételeit a gyógyszerhatóság döntései és a végrehajtási szabályok határozzák majd meg.
(A kormány egészségpolitikai döntéseihez a szakmai hátteret biztosító Egészségügyi Szakmai Kollégium javaslata a kérdésben például 14-16 év között egy menstruációs cikluson belül csak egyszer tenné kiadhatóvá a hazai gyógyszertárakban.)
(Címlapi illusztráció: Zeller Márton)
A szerzőről

Zeller Márton
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán végzett, részt vett az Átlátszó Oktatás gyakornoki programjában majd a Blikk online szerkesztője volt egészen a tulajdonosváltásig. 2026 januárjában csatlakozott a Lakmusz csapatához.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Egy német kórházigazgató öngyilkosságából fabrikált oltásellenes történet kapott szárnyra a Facebookon, öt évvel a tragédia után
Újra felbukkant a tévhit, ami szerint az újszülötteknek adott K-vitamin növeli a leukémia kockázatát


