Egy Mi Hazánk-közeli petíció szerint az Egészségügyi Világszervezet titkos hatalomátvételre készül. A WHO valójában a járványügyi védekezés javításán és azon dolgozik, hogy a tagállamok felkészültek legyenek egy esetleges újabb világjárvány esetén.

„Állítsuk meg a WHO titkos hatalomátvételét – július 19. előtt!”

– ezzel a címmel indított petíciót a CitizenGO július elején. A szöveg szerint a WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) „soha nem látott új jogköröket szerzett a nemzetközi egészségügyi vészhelyzetek kihirdetésére”, mivel a „Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) módosításai révén a WHO olyan újításokat vezet be, amelyek felülírhatják a nemzeti törvényeket egészségügyi válsághelyzet esetén.” A petíció szerint ez azt jelenti, hogy a WHO ezentúl elrendelhet lezárásokat, kötelező intézkedéseket, megfigyelést és cenzúrát.

Július 19-ét azért emelték ki, mert addig jelezhették a WHO tagállamai – így Magyarország is –, ha saját magukra nézve nem tartják érvényesnek az egyébként már elfogadott IHR-módosítást. Azokban az országokban, akik ilyen jelzéssel nem éltek, az új IHR szeptember 19-én lép életbe.

Az Orbán Viktornak címzett petíció aláíróinál 358 ezres szám szerepel – viszont az aláírók listája már nem elérhető.

Július közepén a petícióhoz hasonlóan az új szabályzat elutasítását követelte Szabadi István, a Mi Hazánk pártigazgatója és Novák Előd, a párt országgyűlési képviselője is. Július végén aztán a Mi Hazánk saját sikereként osztotta meg, hogy a magyar kormány végül még egy évet kért a módosítás további vizsgálatára. Ugyanerről posztolt az oltásellenes nézeteiről híres Doktor Gődény is.

A WHO állítólagos hatalomátvételéről szóló állítások nem először keringenek a magyar nyilvánosságban. Három évvel ezelőtt már írtunk arról, hogy oltásellenes körökben elterjedt: a WHO nemzetek feletti hatalomátvételre készül, hogy egészségügyi krízisek, járványok idején a nemzeti kormányok helyett hozhasson döntéseket.

Ahogy 2022-ben, úgy most sem utal arra semmi, hogy a WHO elő tudná írni a jövőben, mit tegyenek az országok járvány idején. A szervezet viszont valóban a világjárványok elleni nemzetközi védekezés javításán és összehangolásán dolgozik. Ezért dolgoztak ki módosítási javaslatokat az országok együttműködésének keretrendszerét meghatározó Nemzetközi Egészségügyi Szabályzathoz is.

Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy:

Felkészültebb védekezés

A WHO az ENSZ genfi székhelyű egészségügyi ügynöksége. Egyik fő feladata a járványok megállítására és megelőzésére tett nemzetközi erőfeszítések előmozdítása és irányítása. Közegészségügyi veszélyhelyzetben a szervezet és a tagországok kormányai együttműködnek, ezt a közös munkát szabályozza a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat. A szabályzat lefekteti a tagországok jogait és kötelezettségeit, ezek közül a legfontosabb az, hogy az országok kötelesek a különböző közegészségügyi eseményekről beszámolni és információt adni a WHO-nak.

Emellett az IHR meghatározza azokat a kritériumokat is, amik alapján „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzetnek” lehet minősíteni egy adott eseményt. A dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg arról, hogy a tagállamok hogyan monitorozzák és értékeljék a közegészségügyi kockázatokat. Azt is szorgalmazzák, hogy az országok képesek legyenek érdemben reagálni az ilyen helyzetekre, és ezekről rendszeresen információt osszanak meg a WHO-val. A cél az, hogy egy adott országban jelentkező járvány terjedése megállítható legyen az országhatároknál, és az is, hogy minimalizálják a nemzetközi utazások és kereskedelem körüli fennakadásokat.

A WHO Végrehajtó Bizottsága 2022 elején arra kérte a tagországokat, hogy a koronavírus-járvány kezelésének tapasztalatait beépítve módosítsanak az IHR-en, hogy egy esetleges következő pandémia során az országok felkészültebbek legyenek a védekezésben és megelőzésben. A módosítások kidolgozására 2022 májusában hoztak létre egy speciális munkacsoportot, a tagországok 2022 szeptemberéig nyújthattak be javaslatokat. Ezt 16 állam meg is tette, például Brazília, az Egyesült Államok, Japán, Svájc, az Európai Unió tagállamainak nevében pedig Csehország. Ezeket a javaslatokat egy WHO-n belül felállított bizottság vizsgálta meg. A munkacsoport végül 2024 májusában prezentálta a módosításítási javaslatokat, amiket a WHO 77. Közgyűlése 2024. június 1-jén el is fogadott.

Az IHR-módosítás többek között

A módosításokat kidolgozó munkacsoport munkája nyilvánosan zajlott, a közgyűlésen a WHO minden tagállama, köztük Magyarország is szavazott az IHR-módosításról – vagyis a petíció állításával ellentétben a munka nem a háttérben, szinte teljes csendben folyt.

Az amerikai javaslat nem ment át

Az IHR-t eredetileg 2005-ben fogadták el, a 2024-es módosításig érvényben lévő szöveg ezen a linken érhető el. 2024-ig egy változtatást hajtottak rajta végre: a 2022 májusában a WHO 75. Közgyűlése által elfogadott javaslat már gyakorlatilag a 2024-es módosítást készítette elő. Ebben esik szó a 2024-es módosításon dolgozó munkacsoport létrehozásáról és olyan praktikus dolgokról, mint a módosítások elfogadásának határideje vagy a jövőbeli módosítások életbe lépési ideje. Ezt a technikai módosítást Magyarország is elfogadta és beépítette a magyar jogrendbe.

Ahogy fentebb írtuk, a 2024. júniusi WHO-közgyűlésen elfogadott, már az IHR lényegi tartalmát is érintő módosításhoz a tagállamok is benyújthattak javaslatokat – így tett többek között az Egyesült Államok is. Ez volt az a javaslat, amin három évvel ezelőtt felháborodott a Mi Hazánk: azt állították, hogy a WHO főigazgatója a tagállamok helyett dönt majd a közegészségügyi vészhelyzet életbe léptetéséről.

Az IHR eredeti szövege szerint azt, hogy egy adott területen előforduló esemény nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzetnek minősül-e, a WHO főigazgatója állapítja meg azon információk alapján, amit a szóban forgó ország vagy országok nyújtanak neki, de egy ilyen vészhelyzet kihirdetésével alapesetben egyet kell értenie a tagállamnak is.

Ha mégsem ért egyet, akkor a főigazgatónak össze kell hívnia egy vészhelyzeti bizottságot, ami megvizsgálja a helyzetet és segíti a főigazgatót a döntéshozatalban. Végeredményben tehát valóban a WHO főigazgatója hirdeti ki a közegészségügyi vészhelyzetet, de azt csak azután tehetei meg, hogy konzultált az érintett országgal vagy országokkal és egyet nem értés esetén a vészhelyzeti bizottsággal is. Amiben a Mi Hazánknak nem volt igaza, az az, hogy ez nem újkeletű dolog és nem adott volna új jogosítványt a WHO főigazgató kezébe, ez ugyanis eddig is így volt.

Amin az amerikai javaslat változtatott volna az az, hogy a WHO főigazgatójának egyáltalán nem lett volna szüksége az érintett ország egyetértésére, a vészhelyzeti bizottság összehívása pedig csupán opcionális, nem kötelező jellegű lett volna számára.

Miről szól a mostani módosítás?

Ha tehát a WHO főigazgatója – az érintett tagállammal konzultálva – közegészségügyi veszélyhelyzetet hirdet, azt továbbra is el kell fogadnia az érintett országnak. Ha az érintett ország mégsem fogadja el, a főigazgatónak össze kell hívnia a vészhelyzeti bizottságot és csak utána születhet meg a döntés a közegészségügyi vészhelyzet kihirdetéséről.

A Mi Hazánk három évvel ezelőtti érvével megegyezően a CitizenGO petíciója is azt állította, hogy

A jelenlegi módosítással csupán az változott, hogy a szövegben konkretizálták, hogy a nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzet lehet pandémiás veszélyhelyzet is.

A 2024-es módosítás másik fontos pontja az országok közötti információmegosztás kötelezettségét részletezi és egészíti ki. Eszerint, ha a WHO megállapítja a nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzetet, a szervezetnek fel kell ajánlania a tagállamnak a segítségét. Eddig, ha egy tagállam nemet mondott erre a segítségre, a WHO mérlegelhetett, hogy megossza-e a több országgal a vele megosztott egészségügyi információkat, a mostani módosítás értelmében viszont a WHO-nak meg kell azokat osztania másokkal.

A módosított szöveg ajánlásokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy mit kell tenniük az országoknak egy közegészségügyi veszélyhelyzetben. A módosítások arra is kitérnek, hogy a tagországoknak milyen területeket és alapvető képességeket kell megerősíteniük, fejleszteniük és fenntartaniuk, hogy a járványok elleni védekezés és megelőzés sikeres legyen – úgy helyi közösségi vagy elsődleges közegészségügyi szinten, mint nemzeti szinten.

Ezzel kapcsolatban

A szövegben egyértelműen lefektetik, hogy ezeket az intézkedéseket a tagállamok végzik, a WHO csupán azt mondja ki, hogy az ehhez szükséges kapacitásokat szükséges karbantartani, erősíteni és fejleszteni, hogy egy esetleg közegészségügyi vészhelyzet esetén a lehető leggyorsabban tudják az országok ezeket aktiválni, ezzel pedig a járványok ellen hathatósan védekezni.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója is a tagállamok feladatairól beszélt idén júliusban, amikor azt mondta:

„A WHO-nak nincs jogköre arra, hogy megmondja az országoknak, mit tegyenek. Nem rendelhetünk el utazási tilalmat, lezárásokat, kötelező oltásokat vagy egyéb más intézkedéseket. És nem is akarunk.”

Majd hozzátette azt is, hogy a WHO feladata az, hogy bizonyítékokon alapuló ajánlásokat és irányelveket nyújtson az országoknak, és segítse őket a lakosság egészségének megőrzésében. Arról azonban mindig is a tagállamok döntöttek a saját nemzeti irányelveik és szabályaik alapján, hogyan valósítják meg a WHO tanácsait és ajánlásait.

Elutasítva

A főigazgató ugyanezt reagálta akkor is, amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy elutasítja az IHR módosítását. Tedros Adhanom Ghebreyesus sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok annak ellenére utasítja el a módosítást, hogy aktívan részt vett annak kidolgozásában. A főigazgató azt nem említette, hogy akkor még Joe Biden volt az amerikai elnök és az egészségügyi miniszter sem az a Robert F. Kennedy Jr. volt, aki csak úgy ontja magából az egészségügyi dezinformációt.

A főigazgató hozzátette:

A 2024-es módosítást az Egyesült Államok mellett Olaszország is elutasítja. Mindkét ország arra hivatkozott, hogy a szabályzat módosítása túlságosan beleszólna az ország szuverenitásába, és túl sok hatalom kerülne a WHO kezébe. Az amerikai egészségügyi miniszter még „globális orvosi megfigyelésről” is beszélt.

Az Egyesült Államok egyébként idén januárban ki is lépett a WHO-ból, ám ez a folyamat 12 hónapot vesz igénybe, így az USÁ-nak még nyilatkoznia kellett az IHR-módosításról. Idén februárban Gulyás Gergely egy kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta, ha a világ vezető hatalma elhagyja a WHO-t, mérlegelni kell a kérdést, de Magyarországnak lehet, hogy érdemes maradnia.

Magyarország reakciójáról addig nem tudtunk semmit, amíg Rétvári Bence nem válaszolt Novák Előd írásbeli kérdésére július végén. Rétvári szintén az ország szuverenitására hivatkozott és közölte:

„A WHO sem lezárásokat, sem kötelező intézkedéseket, megfigyelést nem rendelhet el.”

Hozzátette, hogy

Megkérdeztük a WHO-tól, mi történik, ha egy tagország elutasítja a módosítást vagy halasztást kér a módosítások vizsgálatára.

A szervezet válaszában azt írta:

„A WHO elemzi, hogy az elutasítások és egyéb beadványok milyen hatással lehetnek a módosítások végrehajtására, és meghatározza azokat a lehetőségeket, amikkel az IHR egyetemessége a következő hónapokban és években megőrizhető.”

Címlapi kép: Pánikvásárlás Brooklynban, 2020. március 19-én. Fotó: Victor J. Blue / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP