Schobert Norbi szerint az összes árrésstopos élelmiszer egészséges, mások a decemberi bővítést értelmezték egészségtudatra nevelő intézkedésként. Táplálkozási szakértőket kérdeztünk arról, ki lehet-e hozni az egészséges étrendet az akciós termékekből.

A kormány 2026. február 28-ig meghosszabbította az eddigi árrésstopot, december 1-től pedig új termékekre is kiterjesztik az árszabályozást. Eredetileg 16 új élelmiszert vett volna fel a kormány a bővített árrésstopos listára, de egy utolsó pillanatos rendeletmódosítással a félkemény sajtoknál visszakoztak. A hosszabbítást és a bővítést még egy októberi kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és azzal indokolta, hogy az élelmiszeriparban továbbra is fenyegető az áremelkedés.

Az árrésstop lényege, hogy az intézkedés hatálya alá eső élelmiszerboltok a megjelölt termékcsoportokon maximum 10 százalékos árrést alkalmazhatnak, vagyis ennyi lehet a beszerzési és az eladási ár közötti különbség (ami nem azonos a profittal, hiszen a kiskereskedelemnek működési költségei is vannak). A rendelet csak azokra a boltokra vonatkozik, amelyek főtevékenységként „élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel” foglalkoznak, és amelyek 2023-as nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. Ez hozzávetőleg 200 céget jelent.

Bár a közbeszédben a leggyakrabban az árrésstop szükségessége és gazdasági hatásai merülnek fel vitatémaként, az elmúlt hónapokban többen összekapcsolták a kormányzati intézkedést az egészségtudatos táplálkozással. Ennek a gondolatnak új lendületet adott, hogy az árrésstop decemberi kiterjesztésével több zöldség és gyümölcs is felkerült az árszabályozással érintett termékek listájára.

Schobert Norbert fitneszedző és influenszer még a kiterjesztés előtti, zöldséget és gyümölcsöt alig tartalmazó lista alapján írt arról egy október 31-i posztjában, hogy az árrésstopos termékek mind egészségesek. A csatolt videóban olyan szélsőségesen egészségtelen cikkekkel vetette össze az árrésstopos élelmiszereket, mint a gumicukor, az energiaital vagy az alkohol.

A Mandiner Vekker című műsorában néhány decembertől a listára kerülő gyümölcsöt említve úgy hivatkoztak az árrésstopra, mint egy egészségtudatra nevelő intézkedésre. Ezt azzal indokolták, hogy az alapvető élelmiszerek szerepelnek a listán, és ha először anyagi megfontolásból is, de az emberek ezek felé fognak fordulni a vásárlásnál. „Inkább megveszem az almát, körtét, szőlőt, mint a vaníliás karikát” – mondta Gyürky Enikő műsorvezető.

Sebestyén Géza MCC-s közgazdász pedig azt emelte ki az M1-en, hogy a bővítés hatására sok zöldség és gyümölcs került fel a listára, ami segít az embereknek az egészséges étkezésben.

Pontosan nem lehet tudni, hogy a kormány mi alapján állította össze az árrésstopos termékek listáját. Ezt megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A Lakmusz arra kért két dietetikus szakértőt, hogy kifejezetten az egészséges táplálkozás szempontjából értékeljék az árrésstopos élelmiszereket.

A véleményük úgy foglalható össze, hogy

A kormány azt sem hozta nyilvánosságra, hogy a lista összeállítása során konzultáltak-e táplálkozástudományi szakemberekkel, Enyingi Vivien dietetikius erről azt mondta a Lakmusznak, hogy

„ha bevontak volna dietetikust az összeállításába, akkor szerintem máshogy épülne fel a lista, nem lenne rajta ennyi hús, ráraktak volna gabonaféleségeket, illetve szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vettek volna be télire.”

A bővítés előtt

A decemberi bővítés előtt összesen 30 terméken volt árrésstop az élelmiszerboltokban. Az eredeti árrésstopos listán 11 hústermék, 9 tejtermék, a tojás, négyféle zsiradék, kétféle liszt és a kristálycukor szerepelt. Zöldségből mindössze kettő került fel rá: a fokhagyma és a késői burgonya.

Enyingi Vivien szerint a december előtti listáról kifejezetten hiányoztak a zöldségek és a gyümölcsök, tehát a rostok és a vitaminforrások.

„A húsok és az egyéb állati eredetű termékek dominálták a fehérjéknek a halmazát, tehát olyan ételeket lehetett ebből készíteni, mint például egy fokhagymás sajtos csirkemell burgonyapürével, vagy egy tojásos, reszelt burgonya, akár tejföllel”

– mondta a Lakmusznak. Hozzátette, hogy a december előtti árrésstopos élelmiszerkosár ilyen összetételben dietetikai szempontból nem minősül kielégítőnek, és nem járul hozzá a hosszan fenntartható egészséges táplálkozáshoz.

Bővült a lista: jobb lett, de közel sem tökéletes

A decembertől bővített, első körben február végéig elérhető kínálatban megmaradtak az előző lista termékei, és 15 új élelmiszer kerül fel rá. A húsok közül a marha- és sertéshúsok, a tejtermékek közül a sajtkrém és a kenhető sajt, továbbá új zöldségek-gyümölcsök és a bébiétel is árrésstopos lett december 1-től.

A zsiradékok és a szénhidrátok kategóriában nem történt változás, a legtöbb új termékek a gyümölcsök és a zöldségek közé került fel, 4-4 darab.

Ezen a listán még mindig a húsok, azon belül is a vörös húsok vannak előtérben. Enyingi Vivien szerint az egyik helyett hasznosabb lett volna például egy hüvelyest felvenni a listára, ami az egészséges táplálkozás és a környezetre gyakorolt hatás szempontjából is kedvezőbb. A teljes listát kifejezetten dietetikai szemmel nézve úgy látja, hogy még mindig hiányoznak a teljes értékű gabonák, például a rizs és a köles, amelyek ráadásul helyileg is termeszthetők.

„Azt gondolom, hogy a lista inkább az idősebb generáció táplálkozási szokásaira próbál ráhangolódni. Ha megnézzük, hogy jelenleg mik az egészséges táplálkozási ajánlások, milyen fogyasztási szokások vannak, akár a fiatalok vagy a középkorúak körében, akkor nem feltétlenül fogja lefedni ez a lista azokat az igényeket és azokat a táplálkozási szokásokat, mintázatokat”

– mondta Enyingi Vivien a Lakmusznak.

„Az egészséges táplálkozás elvei szerint a napi elfogyasztott élelmiszermennyiség közel háromnegyedét növényi forrásokból érdemes elfogyasztani, eszerint a listában alulreprezentáltnak tűnnek a hüvelyesek, a natúr olajos magvak, illetve a teljes értékű gabonafélék (például a bulgur és a teljes kiőrlésű liszt). Ugyanakkor az állati eredetű termékek, különösen a húsfélék, húskészítmények, most már a májat is ideértve, felülreprezentáltak”

– mondta Szűcs Zsuzsanna a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke az új árrésstop-listáról.

Hozzátette, nehéz elképzelni, hogy egy valóban színes táplálkozás egy összesen alig 45 elemből álló élelmiszerlistából hosszútávon kivitelezhető. Egy-egy étkezés ugyanakkor megoldható a kiegyensúlyozott táplálkozás elvei szerint már ebből is.

Mit mondanak az egészségügyi irányelvek?

Minden országnak van egy dietetikus szövetkezete, ami az adott régióra vonatkoztatva közli az egészséges táplálkozás kritériumait. A vegyes, vagyis a húsokat is tartalmazó étrendet szokták alapul venni, és arra törekednek, hogy ehhez nyújtsanak egy egészséges keretet. Magyarországon ez a szervezet az MDOSZ, ők jegyzik az Okostányér elnevezésű, az egészségtudatos lakosságnak szóló táplálkozási ajánlást. (Cikkünkben a felnőtteknek szóló ajánlásokat ismertetjük, a gyerekeknek szóló, hasonló elveken alapuló ajánlás itt olvasható.)

Vizuálisan egy konkrét tányéron ábrázolják, hogy milyen arányban kellene fogyasztanunk az egyes élelmiszertípusokat. A tányér felén egyértelműen a zöldségek és a gyümölcsök kapnak helyet, a zöldségek nagyobb szeletben. A tányér több mint negyedét a gabonafélék teszik ki.

Állati eredetű termékek

Enyingi Vivien azt is kiemelte, hogy a Magyarországon népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek és a magas koleszterinszint ellen nem feltétlenül a lista szerinti táplálkozás a legmegfelelőbb, a tejtermékeket és a húsokat nézve például érdemes odafigyelni a soványabb, zsírszegényebb opciókra.

A tejtermékek fogyasztását napi szinten javasolja az MDOSZ, azzal a megkötéssel, hogy a zsírszegényebb opciókat érdemes előnyben részesíteni. Ha valaki növényi alternatívát választ, akkor a hozzáadott cukor nélküli termékek az előnyösebbek, bár azt is figyelembe kell venni, hogy ezek kevesebb tápanyagot tartalmaznak.

Javasolják, hogy akik vegyes étkezést folytatnak, azok is iktassanak be heti egyszer egy húsmentes napot. Változatos fehérjeforrások bevitelét ajánlják, és kiemelik, hogy a húst halakkal (például a Magyarországon honos bucsával, harcsával, pisztránggal), tojással, tejtermékekkel, hüvelyesekkel, gabonákkal, magvakkal is lehet helyettesíteni.

„A húsipari készítményeket alapvetően nem szoktuk javasolni rendszeres fogyasztásra, tehát ezek mind alkalmi termékek”

– erősítette meg Enyingi Vivien.

Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke azt mondta a Lakmusznak, hogy a vörös húsok fogyasztását az egészséges táplálkozás elvei szerint célszerű heti legfeljebb 500-700 grammig korlátozni, ugyanakkor a listára felvett új marhahús-termékek színesítik a választékot. A feldolgozott hústermékekről pedig ő is azt mondta, hogy csak alkalmi, kis mennyiségű fogyasztást javasolnak.

A kanadai étkezési ajánlás arra sarkall, hogy mindennap fogyasszunk növényi fehérjéket is, hiszen ezek több rostot és kevesebb telített zsírt tartalmaznak, ami jó hatással lehet a szív egészségére. Ajánlják például a borsót, a lencsét, a tofut és a magvakat. Húsokból és tejtermékből az alacsonyabb zsírtartalmú opciókat javasolják.

Zöldségek és gyümölcsök

Az MDOSZ azt tanácsolja, hogy változatosan fogyasszunk zöldségeket és gyümölcsöket, illetve legalább heti egyszer ajánlják a hüvelyesek, például bab, lencse vagy csicseriborsó fogyasztását.

Napi öt adag zöldség vagy gyümölcs szerepel a táplálkozási ajánlásban, 3-4 adag zöldség és 1-2 adag gyümölcs felosztásban (1 adag zöldség = 1 nagy paprika, paradicsom vagy 1 közepes tálka saláta vagy 80 g száraz vagy 120 g friss/fagyasztott hüvelyes. 1 adag gyümölcs = 1 nagy alma vagy őszibarack vagy 1 pohárnyi bogyós gyümölcs vagy 2 dl smoothie).

A WHO ajánlása szerint is naponta öt adag (400 gramm) gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani, azonban ebbe a világszervezet szerint sem számolható bele a krumpli, az édesburgonya és a többi keményítőtartalmú gyökérzöldség.

Az új listán valóban több zöldség és gyümölcs is helyet kapott, azonban ezek közül több nincs szezonban a decemberi bevezetés idején.

„A káposztán, az almán és a hagymákon kívül a többi zöldség-gyümölcs inkább nyári vagy kora őszi termények”

– mondta Enyingi Vivien. Szerinte ez azt eredményezheti, hogy nem feltétlenül magyar termékek fognak a boltok polcaira kerülni árrésstoposként, hanem olyanok, amelyek különböző vegyszerekkel lehetnek kezelve és szállítani is kell őket. Ha Magyarországon termelik az árréstopos zöldségeket és gyümölcsöket, például üvegházakban, de szezonon kívül, nem ideális körülmények között, akkor pedig alacsonyabb lehet a vitamintartalmuk.

„Ebből a szempontból szerintem hátulról visszarúgja magát ez a rendelet, amit jónak szerettek volna benne, az az időzítés szempontjából annyira nem lesz megvalósítható”

- mondta Enyingi.

Úgy gondolja, a decemberi bővítéssel elfért volna a dió is a listára, hiszen szezonja van, nagyon jó omega 3 forrás, és sokat használják a magyarok a karácsonyi időszakban.

Szűcs Zsuzsanna ugyanakkor azt emelte ki, hogy a listára felkerült néhány, az őszi és téli idényben elérhető friss zöldség és gyümölcs.

Az MDOSZ egy februári Facebook-posztjában arról írtak, hogy télen is vannak vitaminban gazdag szezonális zöldségek és gyümölcsök, ilyenként említették a most árrésstopossá váló gyümölcsök közül az almát és a körtét.

Szénhidrátforrások, zsírok, na meg a cukor és a só

A mindennapi étkezésben még szerepet játszanak a különböző szénhidrátforrások és a zsírok, továbbá a só és a cukor fogyasztásának kérdése is gyakran előkerül a táplálkozási ajánlásokban.

Az egyik fő szénhidrátforrás, a gabonafélék közül azt ajánlja az MDOSZ, hogy teljes értékű opciókat válasszunk, például teljes kiörlésű lisztből készült termékeket. Három adag gabonafélét ajánlanak naponta, legalább egy teljes értékűt (1 adag = 1 db péksütemény (pl. kifli vagy zsemle) vagy 1 közepes szelet kenyér/kalács vagy 12 evőkanál (20 dkg) főtt tészta/rizs vagy 3 evőkanál gabonapehely/müzli).

Hetente 2-3 alkalommal javasolják kis maréknyi sótlan olajos magvak, pl. dió, mandula, mogyoró, tökmag, napraforgómag fogyasztását.

Cukorból, zsiradékból és sóból a minél kisebb mennyiség fogyasztását szorgalmazza az MDOSZ. A WHO szerint a teljes energiabevitel maximum 10 százalékának szabad cukorból érkeznie, de az ideális bevitel 5 százalék alatt van.

Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke szerint a cukor, a zsiradékok és a finomliszt felhasználását érdemes átgondolni és csökkenteni.

„A magas zsírtartalmú élelmiszerekből, mint például a torták, kekszek, tejszínes jégkrémek, zsíros sajtok, kolbászok, majonéz, ne mindennap, csak ritkán egyél. Használj minél kevesebb, elsősorban növényi olajokat az ételek elkészítéséhez! Alkalmazd gyakrabban a zsírtakarékos elkészítési módokat, például a grillezést, a párolást vagy a habarást. Csak alkalmanként fogyassz bő zsiradékban sült ételeket”

– írják az Okostányér felületén.

A WHO szerint a telítetlen zsírsavak (például halakban, diófélékben, napraforgó- és olívaolajban) egészségesebbek, mint a telített zsírsavak, amelyek például zsíros húsokban, vajban, pálma- és kókuszolajban, tejszínben és sajtokban találhatóak, és a transzzsírok, amelyek többek között olajban sütött ételekben, fagyasztatott készételekben, kérődző állatok (például tehenek és kecskék) húsában és tejtermékeiben fordulnak elő.

(Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)