Az intézményi bizalmatlanság és a fogékonyság az álhírekre két külön tényezőként járul hozzá az oltásszkepticizmushoz. Külön is kell kezelni őket, állítja egy friss tanulmány.

A kormányba vetett általános nagy fokú bizalom nem véd meg attól, hogy az emberek elhiggyék az egészségügyi álhíreket, erre az eredményre jutott egy október végén publikált kutatás. Holland mintán, több mint 1300 ember bevonásával vizsgálták azt, hogy az államba, kormányzati intézményekbe vetett bizalom, valamint a fogékonyság az álhírekre hogyan befolyásolják a gyermekkori védőoltásokról alkotott véleményt, azok elfogadását vagy elutasítását.

A kutatók a Misinformation Susceptibility Test teszt segítségével mérték a résztvevők képességét arra, mennyire tudják elválasztani egymástól a hamis és a valódi információkat. A kutatásban használt többi kérdőívben az intézményi bizalmat három különböző szinten specifikálták. Mérték:

Utána összevetették, hogy melyik faktor milyen oltásattitűddel jár együtt – ezzel a módszerrel együttállásokat tártak fel, ok-okozati kapcsolatokat nem.

Az az eredmény nem meglepő, hogy az oltásszkepticizmust leginkább a harmadik, tehát a specifikus oltásokkal kapcsolatos állami gyakorlatokkal szembeni bizalmatlanság „jósolta meg”. Az az eredmény sem megdöbbentő, hogy azok, akik jobban bíznak az államban, egy kicsivel kevésbé lesznek elutasítóak az oltásokkal szemben is. Az viszont már érdekes eredmény, hogy úgy tűnik, a hatások nem semlegesítik egymást, az álhírekkel szembeni fogékonyság oltásszkepticizmus-növelő hatása önálló tényező.

Ez azért is érdekes eredmény, mert – más területeken végzett attitűdvizsgálatok alapján – a kutatók hipotézise az volt, hogy a szkepticizmus az állami intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanság tünete. Márpedig ha ez így lenne, akkor az államba vetett bizalom növekedése elhozná az oltásszkepticizmus csökkenését. Ezt a kiegyenlítő-továbbgyűrűző hatást nevezték pufferhatásnak. A mostani kutatás eredménye viszont ennek ellentmondott:

az államba vetett bizalom önmagában nem képes felvértezni az álhírek negatív hatásával szemben.

Az egészségügyi álhírek okozta kár akkor is jelentős, ha amúgy az emberek megbíznak a kormányban. Következésképpen az általános bizalomhiány és az információk, különös tekintettel az egészségügyi és oltásokkal kapcsolatos információk valóságtartalmának megítélésére való képtelenség két külön probléma, két különálló jelenség. (Ettől még összefügghetnek és hathatnak egymásra.)

A tanulmány szerzői javaslatként fogalmazzák meg a mindenkori döntéshozóknak: kutatási eredményeik alapján az oltási hajlandóság és a védőoltás-bizalom növeléséhez nem elég általánosságban növelni az állam hitelességét.

az egészségügyi intézkedések és oltáspolitika célzott elfogadtatására, nyílt kommunikációjára.

A tanulmány a nemzetközi, lektorált, nyílt hozzáférésű Plos One folyóiratban jelent meg.

Arról, hogy tavasszal a Mi Hazánk parlamenti kérdésben vett elő egy jól ismert oltásellenes toposzt, itt írtunk hosszabban.