A Lakmusznak nyilatkozó szakértők szerint a mostani Alaptörvény-módosítás után a KEKVA-k vagyona megmarad, így az Orbán-kormány által szétosztott 30 százaléknyi Mol-tulajdonrész is. Ugyanakkor az államnak így is van beleszólása a Mol működésébe.

Május 20-án a Tisza nevében Melléthei-Barna Márton és Hantosi István beterjesztett egy alaptörvény-módosítási javaslatot a KEKVA-alapítványok államosításáról. A Tisza első, egyébként 16. alaptörvény-módosítás javaslata értelmében úgy változik meg az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése, hogy a KEKVA-k alapítói jogait az állam visszaveszi, vagyis mostantól az alapítványok nem maguk dönthetnek minden őket érintő kérdésben, hanem a kormány, ezzel akár meg is szüntethetnek egyes alapítványokat.

„A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon"

- áll a törvényjavaslatban.

Azonban ez még nem vonja magával azt, hogy az alapítványokhoz kiszervezett vagyonelemek, részvények automatikusan visszakerülnek az államhoz. A Lakmusznak több szakértő arról számolt be, hogy a törvényjavaslat még nem dönt a KEKVA-k végleges sorsáról.

A Tisza Párt választási programja tükrében ez nem meglepő, ebben arról írnak, hogy megszüntetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) modellt és visszaveszik a korábban állami tulajdonú vagyonelemeket, de a párt politikusai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adtak ennek részleteiről.

A modell és maguk az alapítványok egyelőre nem szűnnek meg, de az alapítói jogok a törvénymódosítás értelmében visszakerültek az államhoz, így a megszüntetés is az ő kezükben lesz, a jogutód pedig a magyar állam lesz.

Az előző kormány 2021-ben hozta létre a KEKVA-modellt, amivel közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki a modellváltó egyetemeket és egyéb állami feladatokat Fidesz-közeli személyekből álló kuratóriumokkal az élen. Ennek a folyamatnak a rész az is, hogy a magyar állam Mol- és Richter-részvényeit is különböző alapítványoknak ajándékozták, ezzel lemondva az osztalékról és a részvények után járó szavazati jogról a cég ügyeiben.

Magyar Péter a választás előtt azt mondta, az állam vissza fogja venni a KEKVA-ként működő Matthias Corvinus Collegiumnak (MCC) kormányrendelettel kiadott Mol- és Richter-részvényeket, Tarr Zoltán nyilatkozata szerint mindezzel a Tiszán belül külön munkacsoport foglalkozik. (Akkor úgy látta, kétharmad nélkül a tulajdonosi struktúrát nehéz lesz megváltoztatni.)

Arról is eltérő álláspontokat fogalmaztak meg tiszás politikusok, mi a tervük a Mollal, a tőzsdei cég működésébe jelenleg mekkora befolyása van a formailag egyébként csak kis tulajdonrésszel rendelkező államnak, miközben a nagy részvényesek között három állam által létrehozott KEKVA-t is találunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter még a miniszteri meghallgatásán a Mol állami tulajdonrészének privatizálására, feldarabolására vonatkozó fideszes képviselői kérdés után beszélt erről a témáról:

„Tehát ez nem a magyar állam feladata és nem is a lehetősége, és nem is a szándéka vagy terve, hogy a Mol tevékenységét bármilyen szinten, ilyen szinten befolyásolná, hiszen ez nem a mi döntésünk. A döntése a tulajdonosoknak, a részvényesek képviselőinek van, akik ebben a nyitott részvénytársaságban tulajdonnal rendelkeznek.”

Kapitány válasza szerint tehát a Mol nem egy állami vállalat, amiben ugyan van benne állami tulajdon, de nem meghatározó mértékben. Hozzátette, hogy nekik az a céljuk, hogy a Mol továbbra is jól működjön és a magyar energiaellátást is szolgálja ez a tevékenység. „Még kormányra kerülés előtt találkoztunk a Mol képviselőivel és azt gondolom, hatékonyan fogunk tudni együttműködni velük” – fejezte be az új gazdasági miniszter a gondolatmenetét.

Ebben a cikkben tisztázzuk:

Mol-részvények

A Mol nyilvános részvénytársaság formában működik, a cég részvényeit, vagyis tulajdonrészeit befektetők vásárolhatják meg. A Molnak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) februári adatai szerint 61,56 százalék a közkézhányada, vagyis a cég ekkora része van olyanoknál, akik 5 százaléknál kisebb tulajdonrészt birtokolnak, ők a kisbefektetők. A BÉT róluk nem közöl információkat, csak az 5 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező részvényeseket publikálja név szerint. Jelenleg öt ilyen részvénytulajdonosa van a Molnak.

Az öt nagy befektető közül három tulajdonos teljes egészében vagy részben az államtól kapta a Mol-részvényeit: a MOL-Új Európa Alapítvány, a Maecenas Universitatis Alapítvány, és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. Mindhárom KEKVA.

Mégpedig abból a részvénycsomagból kapták, amit a kormány 2011-ben vett meg, a Mol ötödét megszerezve, Ez a tulajdonrész később több mint 25 százalékra bővült. Ennek tíz évvel későbbi, 2021-ben történt magánalapítványokba való kiszervezése azt jelentette, hogy megszűnt fölöttük az adófizetői kontroll. (Erre a folyamatra, a felsőoktatásban végbement kiszervezések miatt is, sokszor „kekvásításként” hivatkozott a sajtó és a köznyelv.)

Schmidt Máriától Hernádi Zsoltig

A 2019-es vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben már külön tárgyalták a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, majd 2021-ben külön törvényben alkotta meg a Fidesz-KDNP a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány”, a KEKVA fogalmát. Ezekre az új típusú alapítványokra külön szabályok vonatkoznak, az államtól kapott vagyon kezeléséről pedig az alapítványok vezetői döntenek.

A legnagyobb hazai részvényes jelenleg a MOL-Új Európa Alapítvány (MÚEA) 10,49 százaléknyi tulajdoni hányaddal. 2021 márciusában a magyar állam Mol-részvényeinek jelentős részét ebbe az alapítványba szervezték ki egy rendelettel. A cél elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása volt a MÚEA-n keresztül. A MÚEA a részvények mellett kapott 600 millió forint kezdeti tőkét is, 300 millió állami, 300 millió molos pénzt. A kormány és a Mol közös alapítványa öt évvel ezelőtti alapítása óta rengeteg pénzt osztott szét többek között a határon túli fociklubok, a szintén Mol-részvényes MCC és Novák Katalin Családpárti Alapítványa között. Az alapítvány ugyan hirdet nyílt pályázatokat, többségében azonban egyedi kérelmekről döntenek.

A pénzek szétosztásáról egy többségében Fidesz-közeli figurákból álló, ötfős kuratórium dönt. A kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes, fideszes rendezvények rendszeres vendége. Az alelnök Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese és igazgatósági tagja. Tag még Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd volt kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának elnöke, és Bacsa György a Mol Csoportszintű Stratégiai Ügyvezető Igazgatója, az Igazgatóság tagja, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója.

A holtversenyben második legnagyobb részvényes a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 10 százalékos részesedéssel. Ez a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésével megbízott közérdekű alapítvány, az alapítványt felügyelő kuratórium elnöke elnöke Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, ráadásul ennek a kuratóriumnak a tagjai között is megtalálható Bacsa György. Az alapítvány már a 2019-es megalapításakor a magyar államtól kapott 270,5 milliárd Mol- és 109,5 milliárd forint értékű Richter-részvényt.

Szintén 10 százalékos részesedése van a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak (MCC). A közérdekű alapítvány által működtetett MCC már 1996 óta létezik, de komoly vagyonosodásuk 2020-ban kezdődött: az év elején történt más ingóságok átruházása mellett egy kormányrendelettel a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát az MCC-t akkoriban fenntartó Tihanyi Alapítványnak ajándékozta az állam. Ezeknek az ajándékoknak a teljes értéke nagyságrendileg megegyezik azzal, amit abban az évben az állam a teljes magyar felsőoktatásra költött. 2020 második felében a Tihanyi Alapítvány Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult. (Az MCC vagyonosodásáról legátfogóbban a Telex írt 2023-ban.)

A KEKVA-kon kívül két, együtt közel 8 százalékos Mol-munkavállalói részvénycsomagot látunk a 5 százalék feletti tulajdonrészeket birtoklók között. Ez a Mol munkavállalóinak részvényeit kezelő MOL Nyrt. KMRP Szervezet 2021-1 és MOL Nyrt. KMRP Szervezet 2021-2, amelyek ketten együtt 7,95 százalékot birtokolnak. További tulajdonos az OTP Bank, 5,43 százalékos tulajdonnal.

A tulajdonosi struktúráról a Mol weboldala alapján még azt tudjuk, hogy a külföldi befektetők további 28,94 százalékot, hazai intézményi befektetők 10,98 százalékot, hazai magánszemély befektetők pedig 6,14 százalékot birtokolnak.

Az a fontos részlet is kiderül innen, hogy a magyar államnak közvetlenül 1 darab „B" sorozatú, névre szóló, 1.000 forint névértékű, alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvénye van a Molban.

Mibe szólhatnak bele a részvényesek?

A Mol-csoport oldalán arról írnak, hogy „a Társaság legfőbb szerve a részvényesek összességéből álló közgyűlés,” így a tulajdonosok a kiemelt jelentőséggel bíró kérdésekben döntéseket hozhatnak, tényleges társaságirányítási intézkedéseket határozhatnak el, valamint gyakorolhatják ellenőrzési jogukat. A közgyűlésen a részvényesek a részvényeik mértéke alapján kapnak szavazati jogokat, ezt ugyanakkor az is befolyásolhatja, hogy a közgyűlésen hány részvényes van jelen.

Az éves rendes közgyűlésen fogadják el a döntést az adózott eredmény felhasználásáról, vagyis arról, hogy mekkora osztalékot kapnak a részvényesek és az eredmény mekkora részét forgatják vissza a vállalkozásba.

„Az 5 százalék feletti Mol-részvényeseknek először is bejelentési kötelezettségük van a tőzsde felé, mert ez már egy komoly befolyást jelent. Részvényesi jogokban ez úgy köszön vissza, hogy kérhetik rendkívüli közgyűlés összehívását, közgyűlésre napirendi pont felvételét, illetve a működés ellenőrzésével kapcsolatban indítványokat tehetnek. 5 százalék felett általában intézményi befektetők vannak, ezért az ő kéréseiket, javaslataikat illik komoly venni."

- mondta a Lakmusznak Dr. Varga Tamás, ügyvéd, a JogKávéház blog szerzője.

A részvényesek beleszólhatnak a cég működésének bizonyos szegmenseibe, így a közérdekű alapítványok képviselői is.

A magyar államnak a közérdekű alapítványoknak adományozott részvénycsomagok ellenére is van saját részvénye: ez az egy darab, a többitől eltérő, „B” sorszámú részvény, ami többletjogokat is garantál. Ez gazdasági szempontból nem jelent nagy értéket, hiszen egy darab részvény egy ekkora cégben nem sokat ér, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak például 81 942 946 részvény ellenében van 10 százalékos részesedése.

Azonban a cég működésébe már nagyobb beleszólása lehet a magyar kormánynak a „B” sorszámú többletjogokat adó részvényükkel. Az Alapszabályukban ugyanis leírják, hogy a „B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály módosításának egyes pontjaihoz, például a szavazatok súlyozásáról, a szavazati jogok több mint 10 százalékával rendelkező részvényes csoportokra vonatkozó egyes szabályozásokról és a határozatképes szavazati arányról. Egyéb kérdésekben a „B" sorozatú részvény névértékének megfelelően nyolc szavazatra jogosít. A közgyűlésen pedig azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, „B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges – így például az Igazgatóság tagjainak megválasztásához, visszahívásához, a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztásához, visszahívásához, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntéshez.

Ez a részvény egy úgynevezett aranyrészvény, fogalmazott Dr. Varga Tamás lapunknak, ami stratégiai kérdésekben vétójogot biztosít. Ilyen például a megszűnés, az átalakulás vagy az országváltás kérdése, továbbá nemzetbiztonsági szempontok alapján energiabiztonsági, ellátási kérdések. A cél az ország energiabiztonsága, ellenséges felvásárlások kiküszöbölése és a külföldi ellenőrzésbe kerülés megakadályozása.

Mindez azt is jelenti hogy az aktuális helyzetben is van a Tisza-kormánynak lehetősége beleszólni a vállalat működésébe a részvényük által biztosított többletjogokon keresztül.

3 ezer milliárd forint, avagy visszakerülhet az államhoz az alapítványokba kiszervezett vagyontömeg?

Ezzel együtt felmerül a kérdés: hogyan kerülhetnének vissza a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól az államhoz a kiosztott Mol-részvények?

A kétharmad birtokában a Tisza-kormány hozzányúlhat a KEKVA-modellhez. Ezt meg is tette a május 20-án benyújtott Alaptörvény-módosítással. A módosítása javaslat kimondja:

„A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam."

Az előző kormány törvénymódosításával a KEKVA-k közvagyont, Mol- és Richter részvényeket, illetve ingatlanokat kaptak. Arról is vannak számítások, hogy mekkora összegről lehet szó: ugyanis azt már az Állami Számvevőszék elemzése is kimondta, hogy „a KEKVA-k létrehozásuk időpontjában a működésük ellátásához vagyonjuttatásban, majd ezt követően többségük további vagyonelemekben és támogatásban részesült, ezáltal a KEKVA-k jelentős vagyonhoz jutottak.” Ez a vagyontömeg a számviteli beszámolók mérlegfőösszegei alapján az ÁSZ szerint 2024. december végén több mint 3 ezer milliárd forint volt.

A Moltól a KEKVA-k felé áramló pénz útjába a frissen megválasztott Magyar Péter már a május 20-i törvénymódosítási javaslat előtt akadályt gördített. Idén a Mol április 10-én, a választás előtt két nappal tartotta a rendes közgyűlésüket, ahol arról döntöttek, hogy 241 milliárd forint osztalékot ad a részvényeseiknek. A döntésnek komoly haszonélvezői az államtól Mol-részvényeket kapott alapítványok. Az MCC, a félig állami Mol-Új Európa Alapítvány, és a Corvinus fenntartója egyaránt nagyságrendileg 25-25 milliárdhoz jutott volna osztalék formájában. A választást követően Magyar Péter és a Tisza Párt gazgasági szakértői, Kapitány István és Kármán András Hernádi Zsolttal és a Mol felső vezetésével tárgyaltak. A találkozó előtt arról tett javaslatot Magyar, hogy „a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek.”

A megbeszélés után arról posztolt Magyar, hogy tárgyalt Hernádiékkal a Mol által az MCC részére kifizetni tervezett 25 milliárd forintos osztalékról is.

„Elnök-vezérigazgató úrral ismertettem a TISZA-kormány terveit e téren. A MOL a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni. A MOL vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat Igazgatóságának.”

- írta április 16-án Magyar. Április 17-én pedig a MOL-csoport Vezérigazgatói Bizottsága is javaslatot tett közzé az osztalékfizetés időpontjára, ugyanúgy a harmadik negyedévet kijelölve.

Az alapítványok osztaléka és jövője nagyban függ attól, hogy a Tisza-kormánynak milyen további tervei vannak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal.

Több szakértő is arról számolt be a Lakmusznak, hogy a törvénymódosítási javaslat még nem jelent egyértelmű döntést az alapítványok vagyonát illetően.

Dr. Varga Tamás szerint a friss módosítással lehetőséget teremtettek a vagyonvisszaszerzésre, az egyetemi modellváltás kérdésének újranyitására, ezáltal az EU-s pénzek megszerzésére is. Ezzel együtt még homályos, mi lesz a KEKVA-k sorsa, ugyanis a javaslat nem vonja magával automatikusan a vagyonelemek, részvények visszaszerzését az állam számára:

„Ha az állam csak az alapítói jogokat veszi vissza, akkor a részvények maradnak az alapítványnál, azaz a mindenkori kuratórium gyakorolja a részvényesi jogokat, veszi fel az osztalékot. Ha az állami beszántja a KEKVA-kat, akkor a végelszámolás után visszakerülnek a részvények az államhoz."

Léderer Sándor a K-Monitor igazgatója szerint az alapítói jogok gyakorlásával a kormánynak lehetősége lesz beleszólni a kuratóriumok összetételébe, így felmenteni az előző kormány politikai kinevezetteit.

„Ezzel önmagában viszont nem oldódnak meg azok a kifogások, amelyeket az Európai Bizottság a kuratóriumokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok hiánya miatt fogalmazott meg, tehát további jogszabálymódosításokra is szükség lesz még az egész KEKVA probléma megoldásához. A fő kérdés azonban, hogy mit akar az állam csinálni egy adott KEKVA mögött álló intézménnyel és az alapítvány vagyonával, így akár alapítványonként eltérő megoldások is lehetnek, beleértve a megszüntetést és az átalakítást."

– mondta Léderer a Lakmusznak.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a törvénymódosítási javaslatból még bármi lehet, az egyszerre történő megszüntetéstől a fokozatos felszámolásig. A KEKVA-modell eltörlésének folyamata szerinte úgy nézne ki, hogy miután a KEKVA-kra vonatkozó törvényi rendelkezéseket hatályon kívül helyeznék, átmeneti szabályozásként bevezetnék, hogy vagyonuk visszaszáll az államra. Az általuk ellátott közfeladatok is visszatérnének az államhoz, a céges vagyon az Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, a készpénz a Magyar Államkincstárhoz kerülne.

Ennek a folyamatnak a keretében a Mol-részvények is visszakerülnének az államhoz.

„Eleinte mint alapítványokra tekintettem a KEKVA-kra, és úgy gondoltam, nem lehet megszüntetni őket, mert alapítványt nem lehet megszüntetni. De időközben arra jutottam, hogy ezek nem alapítványok, hanem álcázott költségvetési szervek, amiket minden évben feltöltenek közpénzekkel és amelyekre közfeladatokat ruház át az állam, és ezért ugyanúgy meg lehet őket szüntetni mint bármely más költségvetési szervet”

– mondta Ligeti a megszüntetés jogalapjáról. Úgy gondolja, egyszerűbb és célravezetőbb lenne a KEKVA-k megszüntetése, mint az alapítói jogok átruházása és a kuratóriumok összetételének és működésének átalakítása.

(Címlapi kép: MTI/MTVA)