Valóban a ridegségéről híres Dánia menekültügyi rendszere, de szigorban aligha verheti Magyarországot, ahol már a menedékkérelem beadásáig is csak egy maroknyi ember jut el évente.

Június 12-én, pénteken hatályba lépnek azok az uniós menedékjogi jogszabályok, amelyeket Migrációs és Menekültügyi Paktum néven 2024-ben fogadott el az Európai Parlament és az EU Tanácsa. A jogszabálycsomag többek között azt a kérdést rendezi, hogyan kellene a tagállamoknak segítenie azokat az országokat, amelyek fokozottabb migrációs nyomás alatt állnak. Tartalmáról mindent meg lehet tudni ebből a cikkünkből.

A parlament június 1-jei, hétfői ülésnapján Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva Toroczkai László, a Mi Hazánk, és Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője állásfoglalásra próbálta késztetni Magyart az uniós migrációs megállapodással kapcsolatban. Mindketten utaltak Ursula von der Leyen és a miniszterelnök május 29-i közös sajtótájékoztatójára az uniós források hazahozataláról, ahol az Európai Bizottság elnöke megerősítette, a magyar kormánytól is elvárják, hogy megtegye a migrációs paktum szabályainak végrehajtásához szükséges lépéseket. (Fontos részlet, hogy von der Leyen ezt nem a zárolt uniós források felszabadításáért teljesítendő feltételként említette, a téma egy újságírói kérdés nyomán került elő.)

Rétvári és Toroczkai felszólalására reagálva Magyar arról kezdett beszélni, hogy az Orbán-kormány szerinte azért nem tudta megakadályozni a migrációs paktum elfogadását, mert addigra teljesen elszigetelődött az Európai Unióban. Majd Dánia példáját hozta fel, amelynek a kormánya Magyar szerint úgy tud „szigorúbb migrációs politikát” vinni, mint Magyarország, hogy közben „mégis megkapták az uniós forrásokat, mert tárgyalóképesek, mert vannak olyan jogászaik, mert van olyan kormányuk, amelyik arra törekszik, hogy kívül maradjanak az illegális migránsok”, de közben az állam ne sértsen uniós jogszabályokat.

A felszólalás nyomán összehasonlítottuk Magyarország és Dánia migrációs szabályrendszerét, illetve menekültügyi statisztikáit, és a következőket találtuk:

Hozzáférés a menedékjoghoz

Magyarországon az alaptörvény elvileg garantálja a menedékjogot azoknak, akiket hazájukban vagy tartózkodási helyükön üldöznek. A menekültügyi rendszert azonban úgy alakította át az előző kormány, hogy ezt a jogot érvényesíteni szinte lehetetlen.

2020 óta Magyarországra menedékkérelmet, pontosabban az ehhez szükséges szándéknyilatkozatot beadni főszabály szerint hivatalosan csak két nagykövetségen, a szerbiai és az ukrajnai magyar nagykövetségeken, Belgrádban és Kijevben lehet. A Magyar Helsinki Bizottság közadatperéből ráadásul idén év elején kiderült, hogy a kijevi nagykövetségen ez a lehetőség a gyakorlatban „technikai okok miatt” nem is elérhető.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) tájékoztatója szerint az ország területén közvetlenül egyedül azok tudnak menedékkérelmet beadni, akik már oltalmazotti státuszban tartózkodnak itt, vagy közeli családtagjai egy Magyarországon tartózkodó menekült vagy oltalmazott személynek, netán épp őrizetben, letartóztatásban vannak vagy fogvatartás alatt állnak Magyarországon (de nem illegális határátlépés miatt). Minden más esetben a nagykövetségen leadott szándéknyilatkozat az egyetlen módja a menedékkérelem kezdeményezésének.

Azokat az embereket, akik rendőrrel találkoznak a szerb-magyar vagy a horvát-magyar határon húzódó kerítésen való (illegális) átjutás után, a rendőrök autóba ültetik és visszakísérik a kerítés túlsó oldalára anélkül, hogy menedékkérelmet adhatnának be.

A menedékjogot a gyakorlatban szinte teljesen kiüresítő szabályozásról az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárás keretében kimondta 2023-ban, hogy uniós jogot sért, de a magyar kormány azóta sem nyúlt hozzá a rendszerhez.

Dániában ehhez képest a menedékkérelem benyújtásához elég felkeresni egy rendőrőrsöt a határon, vagy ha már megtörtént a határátlépés, bárhol az ország területén.

Dánia Magyarországgal ellentétben soha nem épített menedékkérők távoltartására határkerítést, igaz, nem is fekszik a balkáni útvonalhoz hasonlóan frekventált migrációs útvonalon.

2021-ben a dán parlament elfogadott egy törvényt, ami elvileg lehetővé teszi, hogy a menedékkérelmeket Dánián kívül bírálják el, és a dán kormány kötött is ilyen irányú megállapodásokat Ruandával. A tervből azonban a gyakorlatban nem valósult meg semmi, és a bevándorlásügyi miniszter 2023-ban bejelentette, hogy egyelőre jegelik az elképzelést.

Mi történik a menedékkérelem beadása után?

Magyarország esetében a hatóságoknak joguk van elutasítani a nagykövetségen beadott szándéknyilatkozatot, így a nyilatkozóknak csak egy kis része jut egyáltalán el oda, hogy beutazhasson Magyarországra, és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságon személyesen benyújthassa a menedékkérelmét. Őket az UNHCR kisokosa szerint általában az OIF egyik nyitott szállásán helyezik el az elbírálás idejére, de az idegenrendészet nyolc hónapos menekültügyi őrizet elrendeléséről is dönthet.

Dánia esetében nincs átláthatatlan szempontok alapján történő előszűrés, bárki adhat be menedékkérelmet, és a procedúra alatt a dán állam által biztosított, kifejezetten menedékkérőknek fenntartott szállásokon várakozhat a kérelme elbírálására. Ezek minden esetben nyitott szállások.

Ahol a dán migrációs politika bekeményít, odáig a magyarországi menedékkérelemben gondolkodók többsége el sem jut.

Dániát ugyanis inkább amiatt érte nagyobb nemzetközi kritika, ahogyan a menedékkérőkkel és a menekültként vagy oltalmazottként elismertekkel bánik. E kritikák szerint a dán kormány kifejezetten rideg bánásmóddal kívánja megelőzni, hogy Dánia vonzó ország legyen az Európába igyekvő menekültek körében. Ez a hozzáállás több menekültügyi intézkedésben is tükröződik:

Menekültügyi statisztikák

A hivatalos adatokból az látszik, hogy az Európai Unión belül lakosságarányosan Magyarországon és Dániában is jóval kevesebben kérnek menedéket, mint az EU-átlag. Ebben a tekintetben mindkét ország az uniós rangsor végén kullog. Az Európai Menekültügyi Ügynökség (EUAA) legutóbbi éves jelentése szerint a hatmilliós Dániában 2025-ben 330 menedékkérelem jutott egymillió lakosra, míg a tízmilliós Magyarországon mindössze 12.

Az alábbi két grafikonon pedig a beadott menedékkérelmek abszolút számának változását ábrázoltuk az Eurostat adatai alapján 2016 és 2025 között, amiből látszik, hogy Magyarországon a fizikai és jogi határzár hogyan nullázta le szinte teljesen a menedékkérés lehetőségét. Dániában ezzel szemben alacsony szinten, de végig megmaradt ez a lehetőség.

Magyar Péter állítása, miszerint Dánia szigorúbb migrációs politikát visz, egy részadatot nézve állja csak meg a helyét: az EUAA 2025-ös jelentéséből úgy tűnik, Dániában kisebb volt a pozitívan elbírált menedékkérelmek aránya az összes lezárt eljáráshoz képest, mint Magyarországon.

Magyarországon 2025-ben 52 elsőfokon lezárult eljárásból 34 zárult a menedékkérő szempontjából kedvezően (menekült vagy oltalmazott státusz megítélésével). Dániában ugyanez az arány rosszabb, 878/324 volt.

Ezzel együtt ha az abszolút számokat nézzük, Dánia közel tízszer annyi menekültet ismert el 2025-ben, mint az egyébként népesebb Magyarország.

Dánia legálisan kimaradhat a közös uniós menekültpolitikából

Magyar Péter a parlamentben azt mondta, Dánia úgy képes szigorú migrációs politikát vinni, hogy közben nem kell az uniós források elvesztésétől tartania. Magyar azzal magyarázta ezt, hogy szerinte a dánok jó tárgyalók, ügyesen jogászkodnak, és nem korruptak. Lehetnek ezek a jellemzők is igazak a skandináv ország kormányaira, de van egy átfogóbb magyarázat is: Dánia a maastrichti szerződés 1992-es aláírásakor, a mai értelemben vett Európai Unió alapításakor kimaradási jogot (opt-out) harcolt ki magának több uniós együttműködési területen, ezek közé tartozik a határvédelem és a bevándorláspolitika kérdése is.

Ezért az uniós migrációs paktum végrehajtása sem kötelező Dánia számára, szabadon eldöntheti az ország kormánya, a paktum mely jogszabályait szeretné alkalmazni.

Dánia egyelőre arról tájékoztatta az EU-t, hogy a migrációs paktumnak azon részeit implementálják majd, amelyek az EU és Dánia között érvényben lévő megállapodásokat érintik. Dánia is alkalmazza a menedékkérelmek feldolgozását szabályozó dublini eljárást, tagja a nemzetközi ujjlenyomat-összehasonlításra használt Eurodac rendszernek és a schengeni övezetnek is.

A migrációs és menekültügyi opt-outja miatt egyébként Dánia az egyetlen uniós ország, amely nem részesül az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjából.

(Címlapi kép: THIBAULT SAVARY/AFP)