A Pesti Srácok elterjesztette, hogy legalább 50 migráns érkezett a kecskeméti reptérre, de semmi nem támasztja alá az „értesülésüket”
2026. június 5. 19:10
Az idegenrendészet nem tud arról, hogy menekülteket szállítottak volna Magyarországra, a Honvédelmi Minisztérium szerint pedig nem igazak a Fidesz-közeli portál állításai.
Névtelen cikk jelent meg június 4-én délben a Fidesz-közeli Pesti Srácok oldalán. A cikk szerint anonim forrásoktól úgy értesültek, hogy „ismeretlen” gépeken „legalább 50” közel-keleti „migráns” érkezett a kecskeméti légibázisra lengyel katonák kíséretében. Azt is írják, hogy a külföldieket buszokkal szállították el a repülőtérről, őrzésüket pedig a források szerint június 12-ig az őket kísérő lengyel katonák, utána magyar katonák fogják ellátni.
„A jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását” - kommentálja a cikk az értesülést. A repülőgép érkezésének idejét azonban nem jelölték meg a szövegben.
A Pesti Srácok híresztelése a közösségi médiában gyorsan terjedni kezdett a cikkről megosztott képernyőképek formájában, de például a megafonos influenszer Szakács István is vlogolt róla pár órával a cikk megjelenése után. Több olyan Facebook-posztot találtunk, amely erre a híresztelésre hivatkozva buzdított részvételre egy a péntek délutáni tüntetésen a migrációs paktum ellen. (Ebből a cikkből úgy tűnik, a demonstrációnak a Pesti Srácok is a szervezője lehet.)
Megkérdeztük az ügyben illetékes hivatalos szereplőktől (a Honvédelmi Minisztériumtól, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF) és a kormányzati kommunikációt irányító Miniszterelnökségtől), valóban érkeztek-e lengyel kísérettel külföldiek a kecskeméti katonai repülőtérre. Valamint áttekintettük a kecskeméti légibázis nyilvánosan elérhető légi forgalmát is.
A következőket információkat szereztük:
- A Honvédelmi Minisztérium egyszerűen annyit írt, hogy a Pesti Srácok cikkének állításai nem felelnek meg a valóságnak.
- Az OIF kijelentette, menekültügyi hatóságként nem működnek közre semmilyen olyan műveletben, ami menekültek Magyarországra szállításáról szólna, és nem is tudnak ilyen tervekről.
- A kecskeméti katonai légibázis területén június 2. éjfél és a Pesti Srácok cikkének publikálása, június 4. 12 óra között a légiradaron nem láttunk olyan mozgást, ami a cikkben szereplő történésre utalt volna.
- A migrációs paktum keretében meghozott uniós jogszabályok eleve csak június 12-én lépnek életbe, ezért kizárható, hogy a paktum “teljesítése” kezdődött volna meg a kecskeméti katonai repülőtéren.
OIF: “Nincs folyamatban és nincs is tervben”
Az OIF a Lakmusznak azt írta, „sem menekültügyi hatóságként, sem idegenrendészeti hatóságként nem vesz részt semmilyen, a cikkben leírtak szerinti műveletben”, és nem is tud róla, hogy Kecskeméten ilyen történt volna.
„A magyar menekültügyi hatóság közreműködésével nincs folyamatban és nincs is tervben olyan művelet, ami menekültek Magyarországra vagy Magyarország területén keresztüli szállítására irányulna” - szögezték le válaszlevelükben.
Ez azért fontos információ, mert ha menekültek vagy menedékkérők érkeznének Magyarországra, nehezen képzelhető el, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak ne lenne erről tudomása.
HM: A cikk állításai nem felelnek meg a valóságnak
A kecskeméti repteret működtető Honvédelmi Minisztériumnak is részletes kérdéseket küldtünk a cikk állításaival kapcsolatban.
Megkérdeztük:
- Landolt-e a kecskeméti repülőtéren lengyel katonák kíséretében harmadik országbeli külföldieket szállító gép, és ha igen, milyen országból származó, milyen státuszú emberek voltak a fedélzetén?
- Milyen okból érkeztek Magyarországra, és mi történik majd velük nálunk?
- Mindebben a magyar honvédség hogyan vesz részt?
- Van-e ennek bármilyen köze a migrációs paktumhoz?
Részletekbe menő választ nem adtak kérdéseinkre, csak általánosságban reagáltak a Pesti Srácok cikkének állításaira reagáltak, annyival, hogy azok “nem felelnek meg a valóságnak.”
A Pesti Srácok egy olyan fotóval tette közzé a cikkét, amely valóban a kecskeméti katonai légibázist ábrázolja, de az MTI fotósa készítette, és már ebben a 2019-es cikkben is használták illusztrációként
Ha életbe lép a paktum, az nem így fog kinézni
A cikkben migrációs paktumként hivatkozott Migrációs és Menekültügyi Patkum az EU tagországainak 2024-es megállapodása több menedékjogi jogszabály átalakításáról, többek között arról, hogy a migrációs nyomás alatt álló országokat 2026-tól hogyan kell segítenie a többi EU-s tagállamnak.
A paktum azonban csak június 12-én lép életbe, ekkortól lesznek Magyarországra nézve is érvényesek a megállapodás keretében létrehozott uniós rendeletek, jogszabályok.
Ezért is kizárható, hogy már június elején a migrációs paktum keretében érkeztek volna külföldiek Magyarországra, akiket aztán itt őrizni kellene.
A migrációs paktum értelmében, ha egy uniós tagország fokozott migrációs nyomás alatt áll, az úgynevezett szolidaritási mechanizmus keretében segítséget kérhet más tagállamoktól a helyzet kezelésében.
A migrációs nyomással küzdő országok kisegítésének három módja van:
- menekültek vagy menedékkérők áthelyezése;
- pénzügyi hozzájárulás;
- alternatív szolidaritási intézkedések (például menekültügyi ügyintézők, járőrautók vagy akár tábori ágyak küldése).
A tagállamok maguk dönthetik el, hogy melyik segítségnyújtási formát választják. Ha a menekültek vagy menedékkérők áthelyezését, az sem azt jelenti, hogy a segítséget nyújtó tagállamba, például Magyarországra azonnal menedékkérőket vagy menekülteket szállítanának, a menedékkérők esetében továbbá az áthelyezés nem jelent automatikus befogadást, a fogadó tagállam a menekültügyi eljárásban akár a kérelem elutasításáról is dönthet.
Erről és a paktum keretében életbe lépő más szabályokról ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Címlapi illusztráció: A Magyar Légierő Airbus A319 szállítógépe a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison 2018. augusztus 2-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A szerzőről
Neuberger Eszter
A lap indulása óta a Lakmusz újságírója, 2023-tól szerkesztője. Korábban a HVG, az Abcug, majd a 444 szerkesztőségében dolgozott. A tényellenőrző munka mellett leginkább a médiatudatosság fejlesztésének lehetőségei érdeklik az álhíreknek, dezinformációnak leginkább kitett társadalmi csoportok körében.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
