Az árrésstop kivezetését latolgató miniszterelnök úgy mutatta be „az Orbán-kormányok” inflációs sztoriját, mintha a „20-30 százalékos” infláció előtt és után nem is történt volna semmi.

Meg kell fontolni az árrésstop kivezetését – ezt Magyar Péter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán mondta péntek délután, szeptemberben indult országjárásának harmadik állomásán a Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósítása szerint. A kisvárosba Magyar épp napokkal azután érkezett, hogy korrupciós vádak miatt letartóztatták Seszták Miklós volt fideszes vidékfejlesztési minisztert, a térség korábbi országgyűlési képviselőjét.

Magyar beszélt az Orbán-kormány által 2025 tavaszán bevezetett árrésstop kivezetését szükségessé tevő körülményekről is. Szerinte az intézkedés – ami több termék esetében 10 százalékban maximalizálta a kiskereskedelmi láncokban a beszerzési árra helyezhető hasznot –, éppen azokat a vidéki kisboltokat tette tönkre, amelyeket a jogalkotó eredeti szándéka szerint védeni szeretett volna. A kisboltok ugyanis felmentést kaptak az árréstop alól, aminek Magyar szerint azonban az lett a következménye, hogy az olcsóbb termékeket áruló nagy élelmiszerláncok előnyére estek el forgalomtól.

Magyar azt állította, hogy az inflációs környezet alakulása lehetővé teszi az árrésstop kivezetését.

„Mivel jelenleg az infláció jelenleg nem 20-30 százalék, mint az Orbán-kormányok alatt, hanem évek óta nem látott alacsony szinten van: 1,7 százalék, és az utóbbi hónapokban szerencsére még csökkent is több élelmiszer ára”

– mondta. Hozzátette azt is: „ilyen inflációs környezetben valószínűleg nem is fog áremelkedést okozni” az intézkedés kivezetése.

Az elmúlt 16 év inflációs mutatóit megvizsgálva azonban az látszik, hogy Magyar Péter félrevezetően állította be úgy, mintha az Orbán-kormányok alatt általánosan 20-30 százalék lett volna az infláció. Valójában már Orbán utolsó miniszterelnöki ciklusa végén jelentősen mérséklődött ennek a mutatónak az értéke.

Az Orbán-éra inflációs mérlege

A fogyasztói árak változását (fogyasztóiár-index) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisában éves és havi bontásban is lehet követni. A havi bontás azt mutatja meg, hogy adott hónapban az előző év azonos hónapjához képest hogyan változtak a fogyasztói árak Magyarországon, az éves bontás pedig az éves átlagos árváltozást jelzi, az említett havi inflációs adatok számtani átlaga.

A teljes Orbán-éra mérlegének felállításához az éves inflációs adatokat érdemes összevetni.

Alább a 2011 és 2025 közötti adatokat tettük grafikonra, mert a 2010-es kormányváltás után a 2011-es volt az első teljes gazdasági éve a Fidesz-kormánynak.

Ebből látszik, hogy az Orbán-kormányok alatt két évben, 2022-2023-ban volt kiugróan magas (14,5 és 17,6 százalék) az átlagos infláció, de az utolsó ciklus utolsó két évében jelentősen mérséklődött az árdrágulás (2024-ben 3,7, 2025-ben 4,4 százalék volt).

Mivel a fogyasztóiár-index adatok havi bontásban csak 2017 januárjától elérhetők a KSH adatbázisában, ebből nem kaphatunk teljes képet az Orbán-kormányok alatt jellemző inflációról. De ha csak ezeket a 2017-től közzétett havi adatokat grafikonra tesszük, már abból is látszik, hogy a Magyar Péter által említett 20-30 százalékos inflációs adatok ebben a kiemelkedően magas átlag inflációt hozó két évben, 2022-’23-ban köszönnek vissza a havi statisztikából:

30 százalékos inflációs adatok nincsenek ebben a statisztikában. A fogyasztóiár-index 2023 januárjában volt a legmagasabb, de akkor is a 20 százalékos tartományban mozgott, mértéke egészen pontosan 25,7 százalék volt.

A fogyasztói árak különösen az élelmiszerek, valamint a háztartási energia és fűtés területén szöktek az egekbe. Előbbinél 43-44, utóbbinál 64-65 százalékos emelkedésre is volt példa 2022-2023-ban.

Az EU-s összehasonlításban is rekordnak számító 2023-as infláció aztán annak az évnek a végére jelentősen mérséklődött, 2023 decemberére 5,5 százalékra esett vissza, és azóta egyetlen hónapban, 2025 februárjában emelkedett e fölé (5,6 százalékra).

A rekordinflációt tehát még bőven a Fidesz-kormány alatt sikerült a 2021 nyarán kezdődött meredek emelkedést megelőző szintre visszaszorítani.

Az emelkedésért nemcsak a kormány volt a felelős, de a csökkenésért sem

Orbánék igyekeztek külső tényezőkre fogni a magas inflációt, volt „járvány okozta infláció”, „háborús infláció” , „elhibázott brüsszeli szankciók okozta” és nyersanyagkitettséggel magyarázható infláció. A különböző magyarázatok azt sugallták, a kiugró inflációnak semmi köze nincs a kormány gazdaságpolitikájához, kizárólag külső tényezők okozzák.

Ezek azonban leegyszerűsítő kommunikációs panelek voltak, az inflációra külső, globális gazdasági tényezők mellett valójában erősen hatottak a kormány gazdaságpolitikai döntései is. A hatósági árak 2022-es bevezetése, vagy a különböző területekre, például a kiskereskedelemre kivetett különadók nagyban növelhették az infláció mértékét, miután ezek költségeit a kereskedők vagy a szolgáltatók gyakran a fogyasztókra hárították – magyarázták a Lakmusznak akkoriban gazdasági szakértők.

Az infláció mérséklődésében, azaz a dezinflációs folyamat megindulásában is vegyesen játszottak szerepet külső (például világpiaci) tényezők és a kormány, illetve a monetáris politikát alakító Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései is.

Mindeközben az alapélelmiszerek árát hatósági áron rögzítő ársapkát is kivezette 2023 augusztusában a kormány, de jöttek helyette más, a fogyasztói árakat befolyásoló intézkedések: először a beszerzési árhoz igazított kötelező bolti akiók, majd 2025 márciusától a már említett árrésstop.

Mi van most?

A korábbi „20-30 százalékkal” Magyar az 1,7 százalékos inflációs értéket állította szembe: ennek az adatnak a forrása a KSH 2026. júniusi gyorsjelentése, a fogyasztói árak ekkor haladták meg 1,7 százalékkal az egy évvel korábbi árszínvonalat. Júliusban és augusztusban a hivatalos adatok alapján még ennél is kisebb, 1,2 illetve 1,3 százalék volt az áremelkedés mértéke, ami valóban nagyon alacsony inflációs környezet.

Magyar Kisvárdán azt állította, hogy az 1,7 százalékos infláció „évek óta nem látott alacsony szintet” jelent. A havi inflációs adatokat vizsgálva ez igaz, az elmúlt két évben inkább a 3 és 5 százalék közötti infláció volt az általános. De az nem egyértelmű, hogy ez mennyiben a Tisza-kormány hatása. A KSH havi lebontású fogyasztóiár-index adatsora szerint már 2026. február-márciusban, tehát még az áprilisi választások előtt benézett 2 százalék alá (1,4 illetve 1,8 százalék volt) az infláció mértéke.