Ruszin-Szendi Romulusz sorkatonaságról szóló, manipulatívan megvágott mondatát is fizetett hirdetésként futtatta a Nemzeti Ellenállás Mozgalom. A Meta idővel eltávolítja a hirdetéseket, de addigra akár több milliószor is megjelennek a felhasználók hírfolyamaiban.

A Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) legújabb, október 31-én közzétett Facebook-videójában egy AI-generált fiatal párt látunk, ahogy az otthonukban a telefonjukon megnéznek egy videót Ruszin-Szendi Romulusz tiszás politikusról, aki a felvételen azt mondja:

„A sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani. A fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal.”

A videót néző férfi megijed, a barátnője nyugtatgatja, végül a lakásukba rontó Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz elviszi a rettegő fiút sorkatonának. Megjelenik a felirat: „aki a Tiszára szavaz, a sorkatonaságra és a háborúra szavaz.”

Bár a Meta október 6-án elvileg megszüntette a politikai hirdetések futtatását az EU-s országokban, az új szabályozás hiányosságait kihasználva a Megafon-közeli NEM továbbra is politikai reklámokat terjeszt a Facebookon.

A legújabb videót november 5-ig 7,5 millió alkalommal játszották le, és több mint 21 ezer reakciót kapott. A Meta hirdetéstárából az is kiderül, hogy a megtekintések legalább felét (minimum 47 százalék) fizetett hirdetéssel érték el.

A NEM az új Meta-szabályozás életbe lépése óta öt videót tett közzé, ezek mind politikai tartalmúak voltak, és a Meta adatbázisa szerint mindet hirdették is.

A legtöbb megtekintésnél (28 millió) a tilalom utáni első videó jár. Ennek a Tisza-parton játszódó állatmeserajzfilmnek a leginkább burkolt a politikai tartalma az öt videó közül.

Ezután egyre konkrétabb politikai üzeneteket tartalmaztak a videók.

Manipulatívan kivágott idézet

Ruszin-Szendi Romulusz június 28-án, egy zalaegerszegi fórumon tartott beszédében valójában azt mondta, hogy jelenleg nincs szükség sorkatonaságra Magyarországon. A teljes mondat egész pontosan úgy hangzott, hogy:

„Nincs az a helyzet ma Magyarországon, optimális esetben, hogy a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani.”

Ezt vágták meg úgy, hogy csak annyi maradt: „a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani.”

Ruszin-Szendi aztán valóban azzal folytatta, hogy „a fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal, mert meg kell védeni ezt a szép magyar hazát, ez nem kérdés.”

Magyarországon 2004 óta nincs kötelező katonai szolgálat. A hadkötelezettség intézménye azonban nem szűnt meg, a honvédelemről szóló 2021. évi CXL. törvényben az szerepel, hogy „tényleges katonai szolgálatra való behívásra kizárólag a hadiállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően, a kihirdetést követő bevonulási időpontra kerülhet sor.” Vagyis hadiállapot idején ( „ha baj van”) elrendelhető a katonai szolgálat.

Az egyszerű trükkel manipuláltan megvágott, Ruszin-Szendi Romulusz beszédéről készült videót nem a Nemzeti Ellenállás Mozgalom használta fel először. Ahogy arról a Lakmuszon is írtunk, a Fidelitas október közepén épített kampányt a témában. Több posztot tettek közzé és egy akárhányszor kitölthető petíciót is indítottak a kivágott videórészletet felhasználva.

Mégis kiderülhet, mennyit költenek

Az október 6-án életbe lépett új Meta-szabályozásnak köszönhetően alapvetően már nem látható, hogy pontosan mennyit költenek a hirdetők Facebook-reklámokra – a költések ugyanis csak a politikai hirdetéseknél nyilvánosak, azok viszont elvileg már tilosak a Meta felületein. Így áll elő a következő helyzet: ha valaki mégis politikai tartalmú hirdetést ad fel, a hirdetés ténye megjelenik a Meta adatbázisában, de a hozzá rendelt költés csak abban az esetben látható, ha a Meta szabályszegés miatt leállítja a hirdetést.

A NEM politikai tartalmú hirdetéseit sokáig egyáltalán nem vagy csak kis arányban azonosította a Meta – mostanra viszont az látható az AdLibrary-ben, hogy a reklámok nagy részét a hirdetési szabályok megszegése miatt törölték. A legújabb NEM-videót például 14 hirdetésverzióban töltötték fel, ezek közül november 5-re tizenkettőt eltávolított a Meta a társadalmi kérdéseket, választásokat és politikai témákat érintő hirdetések EU-s tilalma miatt. Kettő azonban még aktív.

Mivel a korábbi, október 6. után feladott hirdetésekből is sokat eltávolított a Meta utólag, láthatóvá vált, hogy

(A hirdetéstárban az egyes hirdetésváltozatoknál egy tól-ig összeg szerepel, illetve egymillió forint fölött csak az a tény, hogy a költés egymillió forintnál nagyobb. Ezért számoltunk a minimum összegekkel.)

Az október 10. és november 4. között feltöltött öt videó különböző változatai – ugyanaz a mozgóképes tartalom, de eltérő célcsoport és hirdetési összeg – átlagosan hat napig voltak aktívak a Meta felületein.

36 hirdetésváltozatról jelenleg azt jelzi a Meta hirdetéstára, hogy a politikai hirdetési tilalom miatt eltávolították őket. Van további négy hirdetésverzió, aminél a hirdetéstárban nem jelzik a szabálysértést, ezek közül kettő cikkünk írásakor is aktív volt.

Az nem derül ki a hirdetéstárból, hogy a szabályszegő hirdetéseket a Meta ténylegesen leállította-e még a futamidejük alatt, vagy csak a hirdetési időszak befejezte után titulálta szabálysértőnek a hirdetéstárban. Az újabb hirdetéseknél, amelyek pár óra alatt lekerülnek, a Meta beavatkozása a valószínűbb, a szabály bevezetése utáni első, sokáig futó hirdetéseknél ugyanakkor elképzelhető, hogy csak a tervezett hirdetési idő lejárta után kategorizálta politikainak az adott reklámot a techvállalat.

A tiltás után elsőként felkerült állatmesevideó volt a legtovább elérhető. Ennek a videónak a különböző hirdetésváltozatait átlagosan 14 és fél napig hirdette a Meta, és erre minimum 6 millió forintot költött a NEM.

Az alábbi táblázatban a tiltás utáni öt politikai tartalmú videó különböző változatainak adatai láthatók, vagyis az, hogy melyik mennyi ideig volt aktív a hirdetés.

Néhány napra torpant meg a gépezet

A Meta azért szüntette meg a politikai hirdetéseket, mert állítása szerint nem tudna megfelelni a politikai reklámok átláthatóságáról és célzott megjelenítéséről szóló EU-s rendeletnek. A politikai hirdetések október 6-i letiltása a NEM-et jóformán csak napokra akasztotta meg: október elején volt egy majdnem kéthetes időszak, amikor nem közölt az oldal semmilyen videót, az utána következő 10 napban viszont három videót is közzétettek, és ezeket a tiltás ellenére hirdetési pénzzel is megtolták.

A NEM volt az a kormányközeli politikai hirdető, amelyik korábban a YouTube-on többet költött, mint bárki más az EU-ban, a Facebookon pedig az idei nyár első számú reklámozójaként, több mint 170 milliós költéssel még Orbán Viktor oldalát is megelőzte.

A NEM tavaly év végi megalapítása óta már körülbelül 80 rövid videót közölt, ezek közül 14 jár tízmillió megtekintés fölött, de több példa van arra is, hogy egy videó húszmilliónál is többször indult el a Facebookon (mint azt fentebb is jeleztük, egy felhasználó többször is bekerülhet a megtekintésszámba, ha többször elé kerül ugyanaz a videó a közösségimédia-oldalon).

A NEM mögött álló Megafon-közeli céget, az Ellenállás Mozgalom Kft.-t épp a közelmúltban vette meg Apáti Bencétől a Megafon tulajdonosa, Kovács István. Azt továbbra sem tudni, honnan vannak a Magyar Péter-ellenes, sokszor AI-jal készült politikai hirdetésekre elköltött milliók.

Arról, hogy Google és a Meta felületein – hivatalosan – megszűntek a politikai hirdetések, és ez a Fidesznek fájhat a legjobban, ebben a cikkben írtunk hosszabban, még a tiltás életbe lépése előtt.

A Meta hirdetési adatbázisa szerint az Európai Unióból származó politikai hirdetések több mint 300 milliárd forintnyi bevételt hoztak a platformnak 2019 és 2025 között (az eredetileg az egyes országok saját pénznemében megadott összegeket 2025 augusztusi árfolyamon átszámítva). Magyarország ebből 16 milliárd forinttal vette ki a részét. Lakosságarányos ráfordítás szerint, azaz egy főre vetítve, Magyarország 1687 forinttal az EU negyedik helyén áll.

A 2024-es önkormányzati és EP-választások idején még inkább felpörögtek a facebookos politikai hirdetések Magyarországon. Akkori elemzéseinkben azt találtuk, hogy április és május közepe között lakosságarányosan, a kampányhajrában pedig már abszolút értékben is nálunk költötték a legtöbbet a hirdetők az egész EU-ban. A Fidesz és a Megafon pedig önmagában többet költött hirdetésekre, mint számos tagállamban az összes politikai hirdető együttvéve. Hasonlóképpen, az október 6-i tiltás előtti hetekben is látványosan megugrottak a politikai hirdetésekre fordított összegek Magyarországon.

(Címlapi kép forrása: NEM / Facebook)