A lakosságszámhoz viszonyítva toronymagasan nálunk költik a legtöbbet Facebook-hirdetésekre az EP-választás előtt
Ezt a cikket 2024
májusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
A magyarországi facebookos kiadásokat abszolút értékben is csak a nyolcszor népesebb Németország költései előzik. A Megafon és a Fidesz több pénzért hirdet, mint sok országban az összes politikai hirdető együttvéve.
Áprilisi elemzésünk után újabb nemzetközi összehasonlítást készítettünk arról, mennyi pénzt fordítottak a hirdetők az egyes uniós országokban politikai hirdetésekre a Meta platformjain (a Facebookon és az Instagramon).
Előző cikkünkben egy január és április közepe közé eső 90 napos időszakot vizsgáltunk. Azt találtuk, hogy a magyarországi hirdetési költések magasnak számítanak a más EU-s országokban elköltött összegekkel összevetve, a kormánypárti Megafon központ pedig európai viszonylatban is kiemelkedően sok pénzt fordított Facebook-hirdetésekre.
Ezúttal az április 14. és május 13. közötti 30 napos intervallum adatait kértük le a Meta hirdetéstárából (Ad Library). A számok azt mutatják, hogy ebben az időszakban még jobban elszálltak a facebookos hirdetési költések Magyarországon.
Legfontosabb megállapításaink:
- A vizsgált időszakban az EU 27 tagállamából Németország után Magyarországon költötték el a második legmagasabb összeget a hirdetők úgynevezett „társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról” szóló hirdetésekre.
- A lakosságszámhoz viszonyítva messze nálunk költötték a legtöbbet ilyen reklámokra.
- A 10 legtöbb pénzért hirdető magyar Facebook-oldal listáját a Megafon és a Fidesz uralja. A kormánypárt és az influenszerhálózat többet költött, mint számos uniós országban az összes politikai hirdető együttesen.
Magyarország, az élköltő
A hirdetéstár adatai szerint Magyarországon április 14. és május 13. között 1,96 millió eurót, közel 770 millió forintott költöttek el politikai hidetésekre a hirdetők a Meta platformjain.
Ez kiemelkedően magas összeg európai összehasonlításban, csak a Magyarországnál több mint nyolcszor nagyobb lakosságszámmal rendelkező németországi költések haladták meg egy hajszálnyival a magyar kiadásokat.
A választási kampány felpörgését mutatja, hogy Magyarországon majdnem annyit költöttek a hirdetők a most vizsgált 30 napban, mint az azt megelőző 90-ben (január 15. és április 13. között 2,1 millió euró volt a politikai hirdetésekre fordított összeg). A többi országban ezzel szemben az intervallum csökkentésével a költések is visszaestek.
Korábbi vizsgálatunkban Magyarország lakosságarányosan a harmadik legnagyobb költőnek bizonyult, ezúttal azonban messze kiemelkedett az európai mezőnyből.
Míg nálunk 100 ezer lakosra vetítve 20 456 eurót fordítottak a hirdetők politikai reklámra 30 nap alatt, a második helyezett Belgiumban 13 211 eurót.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Meta „társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról szóló hirdetés” kategóriája szélesebb kört ölel fel, mint amit hagyományosan politikai hirdetésnek szoktunk tekinteni.
Mivel a Meta törölheti a nem megfelelően kategorizált hirdetéseket, a hirdetők sokszor inkább biztosra mennek. Így gyakran üzleti vállalkozások is a “társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról szóló hirdetés” kategóriába sorolják reklámjaikat, ha azoknak bármilyen társadalmi üzenete van.
Magyarországon ez a definíciós probléma nem igazán okoz torzítást az adatokban, hiszen a legnagyobb reklámozók – mint azt mindjárt látni fogjuk – kivétel nélkül klasszikus politikai hirdetők. Ugyanakkor a reklámköltésekben még Magyarországot is megelőző Németországban például a LichtBlick nevű napelemes cég volt a legnagyobb “politikai” hirdető a vizsgált időszakban.
Megafon/Fidesz vs. teljes országok
Magyarországon a legtöbb pénzért hirdetett Facebook-oldalak toplistáját a Fidesz és a Megafon uralja.
A Fidesz a párt központi oldalát, valamint Szentkirályi Alexandra és Orbán Viktor oldalának tartalmait hirdette a legmagasabb összegből a vizsgált időszakban. A Megafon hat influenszere került fel a toplistára: Ibolya Csenge, Bohár Dániel, Szarvas Szilveszter, Apáti Bence, Krondy Tamás és Deák Dániel.
Szentkirályi Alexandra a megafonos Ibolya Csenge és Korondy Tamás társaságában a Fidesz kampányrendezvényén. Fotó: Németh Dániel/444
E két hirdető mellett még a közmédia oldala, a hirado.hu fért be a legtöbb pénzzel megtolt oldalak közé.
A Megafon toplistás influenszerei mellett négy további oldalt is hirdetett április 14. és május 13. között (Trombitás Kristóf, A kopasz oszt, Déri Stefi, Kötter Tamás).
Összességében 618 987 eurót, közel 250 millió forintot költöttek 30 nap alatt.
A Fidesz az önkormányzati és EP-választás előtt a központi és főpolgármester-jelölti kampány finanszírozása mellett rengeteg helyi jelöltjét segítette kisebb-nagyobb összegű hirdetésekkel.
Összesen 497 451 eurót, közel 200 millió forintot költöttek a Meta hirdetéstárának adatai szerint.
A Fidesz egymaga több pénzért hirdetett, mint 16 uniós tagállamban az összes politikai hirdető együttvéve, a Megafon kiadásai pedig további két ország összesített költéseit múlták felül.
A magyarországi kampány annyiban persze speciális, hogy június 9-én az EP-választás mellett önkormányzati választásokat is tartanak.
Ezzel azonban nem vagyunk egyedül az EU-ban. Több más tagállamban is szerveznek országos vagy helyi választásokat az EP-választással egyidejűleg vagy nem sokkal azelőtt.
- Litvániában május 12-én, tehát az elemzésünkkel lefedett időszak végén tartották az elnökválasztás első fordulóját. A második forduló május 26-án lesz.
- Belgiumban június 9-én, az EP-választással egyidejűleg parlamenti és regionális választások is lesznek.
- Bulgáriában előrehozott parlamenti választást tartanak ezen a napon.
- Olaszországban június 8-án és 9-én regionális és helyi választások is lesznek.
- Romániában önkormányzati választásokat rendeznek az EP-választás napján.
- Németországban pedig több tartományban önkormányzati, illetve regionális választásokat tartanak.
A magyar önkormányzati választások ténye tehát önmagában nem indokolja, hogy ennyire kiugróan sok pénz menjen el nálunk politikai reklámokra a Facebookon.
(Címlapi kép: Szijjártó Péter külügyminiszter és Kovács István, a Megafon alapítója. Fotó: Bruzák Noémi/MTI)
A szerzőről

Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.