Furcsa angol nyelvű portál kezdte terjeszteni, de rövid időn belül a magyar facebookozókhoz is megérkezett az a spekuláció, hogy 2029-ben a most leköszönő magyar miniszterelnök válthatja az Európai Bizottság elnökét.

A magyar országgyűlési választást követő hétvégén kezdtek híresztelések keringeni a világhálón arról, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Bizottság következő elnöke. Egy több mint 3 millió követővel rendelkező Facebook-oldal egészen egyszerűen azt írta ki angolul, hogy „BREAKING: Az a pletyka kering, hogy Orbán Viktor 2029-ben Ursula ellen indulhat az EU-elnöki posztért.”

Egy másik, 24 ezer lájkot elérő bejegyzésben pedig az egészen vad elképzelés hátteréről is írtak:

„Orbán legutóbbi választási veresége egy megrendezett játék volt – amelynek szálait a háttérből Donald Trump mozgatta. Az állítólagos cél? Orbánt »trójai falóként« becsempészni az EU szívébe, és radikálisan megváltoztatni annak irányvonalát.”

Az elsőként bemutatott Facebook-poszt aztán tükörfordítással magyarul is kikerült a 250 ezer követővel rendelkező Lélekemelő szépségek nevű Facebook-oldalra, ahol nem sokkal később házon belül is feldolgozták a témát.

A következőkben bemutatjuk, miért minimális a valószínűsége, hogy Orbán 2029-ben megszerezze az Európai Bizottság elnöki posztját, és megmutatjuk, mit tudunk az elborult spekuláció mögött álló, több Facebook-posztban is forrásként linkelt furcsa „hírportálról”.

Hogyan választják ki a Bizottság elnökét? Lenne esélye Orbánnak?

Ötévente a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács jelöltet javasol az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Parlamentnek. Ha a parlamenti képviselők abszolút többsége támogatja a jelöltet, akkor megválasztják az Európai Bizottság elnökének.

Az elnökjelöltet az európai parlamenti választásokat követően kialakult politikai összetétel alapján szokás javasolni, általában a Parlament legnagyobb politikai családjából választják ki.

Ursula von der Leyen európai néppárti politikus 2019 óta az Európai Bizottság elnöke. 2024-ben az Európai Parlament ismét megválasztotta őt, a második ötéves mandátuma 2029-ig tart. Von der Leyen elnöksége előtt Németországban miniszteri tisztségeket töltött be 2003 és 2019 között.

A következő Európai Parlamenti választás 2029-ben esedékes, az Európai Bizottság elnökét ezt követően, az új parlamenti összetételt figyelembe véve választják meg.

Bármely EU-tagállam politikusa jelölhető, és nincs olyan egyéb szabály sem, ami kizárná Orbán Viktort, így elméletileg lehetséges a megválasztása. A gyakorlatban viszont Orbán Viktornak a jelenlegi EU-s helyzet alapján nincs reális esélye a pozíció megszerzésére.

A jelöléshez elsőként széleskörű támogatottság kell az Európai Tanácsban, ahol a tagállamok vezetői ülnek. Azonban több európai ország vezetője kritikus Orbánnal szemben, így nem valószínű, hogy ő lenne a kompromisszumos jelölt.

A jelöltet ezután az Európai Parlament elé terjesztik, ahol abszolút többség szükséges ahhoz, hogy megválasszák az Európai Tanács új elnökét. A következő Európai Parlamenti választás csak három év múlva lesz, ennek az eredménye lesz mérvadó az elnökválasztáshoz, jelenleg viszont csak a legutóbbi választás eredményeiből lehet kiindulni. A 2024-es EP-választáson az Orbánnal régóta konfliktusban álló Európai Néppárt kapta a legtöbb mandátumot (188), második helyen pedig az Európai Szocialisták Pártja végzett 136 mandátummal.

A 720 mandátumot elosztó Európai Parlamentbe kilenc pártcsalád jutott be. A Fidesz által társalapított Patrióták Európáért szerezte a harmadik legtöbb mandátumot, azonban az első és a második helyen végző pártokhoz képest jóval kevesebbet, 88 képviselőt jutattak be. Az ECR és a Renew Europe kapta a negyedik és ötödik legtöbb parlamenti helyet, 78 és 77 mandátumot.

A Fidesz több nagy Európai Parlamenti pártcsaláddal rossz kapcsolatot ápol. Az Európai Néppárttal, ahova korábban tartozott a leköszönő magyar kormánypárt, már a tagságuk alatt voltak konfliktusaik, például a menekültválság és a jogállamiság témakörében. Az sem segít a helyzeten, hogy Orbánék több alkalommal néppárti politikusokat használtak fel ellenségképként belpolitikai kampányaikban. 2019-ben Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság akkori elnökét és néppárti politikust szerepeltették óriásplakátokon, Soros György társaságában, azzal a felirattal, hogy:

„Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!”

A idei országgyűlési választás kampányidőszakában pedig Ursula von der Leyen és Manfred Weber arcképét használták fel plakátokhoz. Az egyik, ukrán EU-csatlakozást ellenző óriásplakáton például a két néppárti politikus Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett szerepelt.

A Fidesznek több kis és közepes méretű európai parlamenti pártcsaláddal akadt nézeteltérése, de ha az EPP után a második legnagyobb pártot, az Európai Szocialisták Pártját nézzük, ott sem pozitív kapcsolatot találunk. A pártcsalád például arról posztolt a Facebookra, hogy a Fidesz-KDNP április 12-i veresége győzelem a magyar állampolgároknak, „a gyűlölet és a hazugság helyett a reményt választották, és határozott igent mondtak Európára, a szabadságra és a demokratikus értékekre.”

Kik terjesztették a teóriát Orbánról?

A teóriának nem csak valóságalapja nincsen, de a terjesztő oldalak jellemzőiből is az látszik, hogy nem tekinthetők megbízható forrásnak.

Az elmélet terjedése április 17-én kezdődött egy North Wave News nevű, híroldalt imitáló, valójában álhíreket terjesztő oldalon. Az idén januárban létrehozott weboldal azt állítja magáról, hogy focidrukkereknek készít elemzéseket, ezzel szemben főként spekulatív, jobboldali politikai tartalmakat posztolnak az oldalon.

A témában íródott cikk (és a két nappal később posztolt újabb cikk) is konkrét forrásmegjelölés nélkül hivatkozik „az olasz médiára”, ahol állítólag keringeni kezdtek az Orbán EU-s ambícióiról szóló spekulációk.

A kamu újság több magyar választásokkal kapcsolatos témát is feldolgozott az elmúlt hetekben, de korábban főleg angolszász fókuszú, bevándorló- és muszlimellenes cikkeket tett közzé. Tartalmait több olyan nagy elérésű, angol nyelvű Facebook-oldal is rendszeresen terjeszti, amelyeket mind nem sokkal a North Wave News elindítása után hozták létre.

Ilyen például:

Magyar nyelvű Facebook-oldalt is találtunk, amely hasonló funkcióval bír: a két nappal a választások után létrehozott Global Political Watch 14 ezer követővel rendelkezik, és szintén kizárólag North Wave News cikkekből készít feltehetőleg AI segítségével fordított Facebook-posztokat.

Az Orbán EU-elnökségéről szóló posztjuk 1600 lájkkal az eddigi legsikeresebb.

Az Orbán EB-elnökségéről szóló teória más úton is terjedt a magyar nyilvánosságban: megosztotta még a 250 ezres követőtáború Lélekemelő Szépségek nevű oldal, egy David J Harris Jr. nevű amerikai konzervatív kommentátor posztját átvéve. Harrist több mint 3 millióan követik a Facebookon, és rendszeresen oszt meg félrevezető tartalmakat. A Politifact amerikai tényellenőrző oldal is foglalkozott vele 2023-ban, amikor Harris azt a valótlan állítást posztolta, hogy az amerikai Igazságügyi Minisztérium eltávolította a nemzetközi gyermekkereskedelmet a „kiemelt figyelmet igénylő bűncselekmények listájáról”.

A forrásmegjelölés hiánya miatt azt nem lehet százszázalékos bizonyossággal állítani, hogy Harris a North Wave News köreiből hozta az információt, de tény, hogy posztja későbbi, mint az álhírterjesztő portál cikkének megjelenése a Facebookon.

(Címlapi kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA)