Valójában ilyesmiről szó sincs az Unió rasszizmus elleni stratégiájában, ahogy az sem szerepel benne, hogy már a migrációs politika bírálata is rasszizmusnak számít.

„Cenzúra a javából: Brüsszel rasszistának bélyegezné, aki a migrációt kritizálja”

– ezzel a címmel jelent meg május 4-én a Magyar Nemzeten egy cikk, amit egy nappal később átvett a felvidek.ma is.

A cikkben az Európai Bizottság idén január 20-án megjelent, 2026-2030-ra vonatkozó Antirasszista stratégiájáról többek között azt állítják, hogy a dokumentum alapján

A Magyar Nemzet szerint az uniós dokumentum rögzíti továbbá, hogy az iskolákban „átnevelő programokat” vezetnének be, és a jövőben büntetnék, ha valaki a „migránsbűnözés statisztikai adataira vagy a kulturális összeférhetetlenségre” hívja fel a figyelmet. Sőt, a lap szerint a dokumentum azt is leszögezi: ha a tagállamok nem tartják be a stratégiában leírtakat, 2028-tól megvonhatják tőlük az uniós forrásokat is.

Akkor honnan vette ezeket a Magyar Nemzet? Egy „független osztrák hírportálra”, a Report24.news-ra hivatkoznak, és egy április 29-én megjelent cikkre, ami egyébként semmilyen konkrét, a dokumentumból származó részlettel nem támasztja alá állításait. Úgy tűnik, a Magyar Nemzet ennek az írásnak a mondatait egy az egyben lefordította és átvette.

Az osztrák lap korábban összeesküvés-elméleteket és orosz dezinformációt is terjesztett, és köze lehet a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ).

Nem erről szól az uniós stratégia

Az Európai Bizottság idén januárban adta ki az Egyenlőség Uniója: az EU Antirasszizmus Stratégiája 2026-2030 című dokumentumot, ami a korábbi, 2020-2025-re vonatkozó rasszizmus elleni tervek folytatása. A Bizottságnak a stratégiával az a célja, hogy a „rasszizmus minden formáját leküzdje”, úgy a feketékkel vagy az ázsiaiakkal szembeni rasszizmust, a cigányellenességet, az antiszemitizmust, mint a muszlimellenes gyűlöletet. A dokumentum a diszkriminációt elszenvedő csoportokat és azok védelmét egyaránt fontosnak tartja, nem tesz különbséget a romák, a zsidók vagy a muszlimok között.

A dokumentum szerint különösen fontos felvenni a harcot a „strukturális rasszizmussal”, vagyis az ember életében régóta fennálló és több területre kiterjedő diszkriminációval. A diszkrimináció ilyen formája rendszerszintű problémákhoz járul hozzá: a romák rövidebb ideig élnek, az afrikai gyökerekkel rendelkező munkavállalók majdnem fele túlképzett a munkaköréhez képest, a muszlimok pedig háromszor nagyobb eséllyel élnek súlyos anyagi nélkülözésben, mint a lakosság nem muszlim része. Ezeknek a különbségeknek a csökkentésére vállalkozik az uniós stratégia: különböző jogi, szociális, oktatási és kutatási eszközökkel, együttműködésekkel, a gyűlöletbeszéd szigorúbb szabályozásával, a jó gyakorlatok támogatásával.

Bár a Magyar Nemzet a stratégia minden elemét a bevándorláshoz köti,

Arról sem ejt egy szót sem az uniós stratégia, hogy ezentúl ne lehetne kritizálni a migrációs politikát, ne lehetne megkérdőjelezni a határok megnyitását, vagy hogy büntetnék, ha valaki migránsbűnözésről beszél.

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban annyit jegyeznek meg, hogy „az EU gyűlölet-bűncselekmények elleni büntetőjogi keretrendszerének megerősítése érdekében a Bizottság javaslatot terjesztett elő egy tanácsi határozatra, ami a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket felveszi az uniós bűncselekmények listájára.” Uniós bűncselekménynek minősülnek azok a bűncselekmények, amik határokon átívelve több tagállamra terjednek ki, például a terrorizmus, az emberkereskedelem, a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, a pénzmosás és a szervezett bűnözés.

Ezeknél a bűncselekményeknél az EU szabályozhatja a tényállások és a büntetési tételek minimumkövetelményeit. A rasszizmus elleni stratégia megjegyzi, hogy bár a Bizottság már 2021-ben javasolta az EU Tanácsának, hogy vegye fel a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket az uniós bűncselekmények közé, azóta sem történt előrelépés az ügyben. Ezért jelenleg egy másik megoldáson gondolkodik a Bizottság, ami csak harmonizálná a bűncselekmények definícióit a tagállamok között.

EU-s átnevelő programok?

A Magyar Nemzet cikke kitér arra is, hogy az iskolákban „átnevelő programokat” terveznek bevezetni a stratégia szerint, amivel „a gyarmati bűntudat és a sokszínűség jegyében már gyermekkortól kezdve aláásnák az európai kulturális önazonosságot”. A cikk az idézőjel használata miatt azt a látszatot kelti , hogy az „átnevelő programok” szókapcsolatot az EU-s dokumentumból idézi, holott abban egyáltalán nincs ilyen. Az „átnevelés” szót az osztrák az osztrák Report24 cikkből emelte át a Magyar Nemzet.

Gyarmati bűntudatról vagy önazonosság aláásásról sem esik szó az uniós stratégiában. Az iskolákat és az edukációs programokat akkor említik, amikor arról ír a Bizottság, hogy helyi szinten, például a városokban, régiókban vagy az iskolákban is ki kell dolgozni rasszizmus csökkentésére irányuló terveket.

Bár a Magyar Nemzet szerint az uniós források megvonásával fenyegetik azokat a tagállamokat, amik nem vetik alá magukat az „ideológiai zsarolásnak”, valójában ez sem szerepel a stratégiában. Annyit jegyez meg a Bizottság, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban is a pénzek felhasználásához szükséges feljogosító feltétel lesz az EU Alapjogi Chartájának betartása, de ez már jelenleg is így van. Hozzáteszik, hogy az uniós források elköltését részletező partnerségi terveknek garanciákat kell tartalmazniuk a faji vagy etnikai diszkrimináció megakadályozására.

A Nemzet-cikk végül azt is megemlíti, hogy az Európai Bizottság „a migrációt támogató NGO-k pénzügyi finanszírozását” tervezi. A stratégia a civil szervezetek támogatását valóban megemlíti: a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) nevű programon keresztül tervezik azoknak a civileknek a további támogatását, akik a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció ellen küzdenek. A CERV az EU 2021 óta pályázható esélyegyenlőségi programja, aminek a fő célja az esélyegyenlőség és a civil részvétel előmozdítása. Erről korábban részletesen írtunk a Lakmuszon, és akkor is bebizonyosodott, hogy a CERV-ből nem csupán civil szervezetek kaphatnak pénzt: Magyarországról sikeresen pályázott CERV-finanszírozású esélyegyenlőségi programokra például a MÁV Szimfonikusok vagy a Belügyminisztérium roma platform nevű projektje is.

Véleménycikk egy osztrák lapban

A Magyar Nemzet egy Report24.news nevű, általuk függetlennek titulált osztrák hírportálra hivatkozik, és a hamis információk is onnan származnak. A véleménycikként vagy kommentárként jelölt osztrák cikk bizonyos mondatai szóról szóra megegyeznek a Nemzet-cikkben leírtakkal, így valószínűsíthető, hogy onnan fordították és másolták őket.

A cikket jegyző újságíró, Christian Veber (aki az X-oldalán magára úgy hivatkozik, mint „vállalkozó, szabadúszó újságíró, exfilozófus és libertárius”) máskor is felbukkant már a Magyar Nemzet hasábjain: idén március elején a Tűzfalcsoport nyomán arról írtak, hogy egy „osztrák oknyomozó újságíró” felfedi a valóságot az ukrán aranykonvojról. Akkor Veber arról beszélt egy videóban, hogy minden héten milliárdokat szállítanak Ukrajnába egy sötét korrupciós ügy részeként.

A Report24 után kutatva több cikket találtunk, ami jobboldali propagandalapként írja le a hírportált. Az oldal gyakran terjeszt összeesküvés-elméleteket vagy a Covid-járvánnyal kapcsolatos félrevezető információkat, illetve orosz dezinformációt is. A világjárvány alatt például jelent meg cikkük arról, hogy a Covidra való tekintettel Németország korlátozza az emberek alapvető jogait, vagy arról, hogy a két Covid-oltást felvevő emberek hatszor nagyobb eséllyel halnak bele az új Covid-variánsba, mint az oltatlanok. A Report24 szerdai címlapján (archivált link) több cikket találtunk a hantavírusról, de szenteltek cikket a titkos amerikai biolaboroknak és egy esetleges újabb világjárvány miatti globális lezárásnak és bezárkózásnak is.

A német Correctiv 2021-ben hosszú cikkben számolt be a német szövetségi választásokba való külső beavatkozásokról, amiben egy dezinformációt és gyűlöletbeszédet terjesztő osztrák laphálózatról írnak. A cikk szerint ennek része a Report24 is, amit 2021 márciusában hoztak létre. A német választás előtt írtak például cikket arról, hogy Annalena Baerbocknak, aki a 2021-es választáson a Zöldek kancellárjelöltjeként indult, és végül 2021-2025 között külügyminiszterként dolgozott, nincsen diplomája; és visszatérő téma volt a levélszavazatokkal való választási csalás is, amiről azóta is írnak a hírportálon.

A Correctiv 2021-ben ellátogatott Linzbe, a lap állítólagos szerkesztőségébe, de a megadott címen egy másik cég székhelyét találta. A Correctiv a szélsőjobboldali osztrák párt, az FPÖ és a Report24 székhelyére bejelentett másik médiacég között személyi összefonódásokat talált, amiből arra következtettek, hogy a párt és dezinformációt terjesztő laphálózat között valamiféle kapcsolat van.

Mi is megnéztük a lap impresszumában feltüntetett címet (ami eltér attól, amit a Correctiv 2021-ben meglátogatott), de egy pizzériát találtunk azon a címen. A Google az utcáról 2023 szeptemberében készült felvételén is egy pizzériát láthatunk, illetve egy külvárosi lakóháznak látszó épületrészletet.

Címlapi kép: PATRICK PLEUL/dpa Picture-Alliance via AFP