Orbán hadüzenetként mutatott be egy Politico-cikket, amiben állításával szemben nem szerepel, hogy az EU kormányt buktatna Magyarországon, és Zelenszkij még csak meg sem szólal benne.
„A Zelenszkij-terv harmadik pontja szerint Orbánt el kell távolítani. Helyette Magyar Pétert kell hatalomba hozni, mert ő támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.”
Ez az állítás hangzik el Orbán Viktor február 11-én közzétett Facebook-videójában. A miniszterelnök a videót azzal a szöveggel vezette fel, hogy „a brüsszeli elit hivatalos lapja, a Politico közzétette Brüsszel és Kijev legújabb haditervét, az öt pontból álló Zelenszkij-tervet”.
Pár órával később, egy újabb posztban Orbán már „hadüzenetként” értelmezte a „tervet”, és azt írta, „Brüsszel és Kijev a választásokon való nyílt beavatkozással fenyeget”. Orbán bejegyzésének a terv pontjait részletező egyik illusztrációján az áll: „megbuktatják a nemzeti kormányt Magyarországon, és a helyére léptetik a Tisza Pártot, akik támogatják Zelenszkij tervét”.
De mi ez az állítólagos terv?
Az Ukrajna EU-s csatlakozásának lehetőségeiről szóló cikket a Politico névtelen forrásokkal folytatott beszélgetésekre alapozta. A szövegben említett öt lépésről vagy pontról azt állítják, hogy az interjúk alapján azonosította őket az újságíró. Tehát nem következik a cikkből, hogy bárhol létezne egy írásos terv, vagy hogy a források konkrétan egy ötpontos tervről beszéltek volna a Politicónak.
Az egyébként a cikkben sem szerepel, hogy az EU vagy bármelyik névtelen megszólaló be akarna avatkozni a magyar választásokba és el akarná távolítani Orbán Viktort. Csak annyit állít a cikk, hogy több uniós tisztviselő reménykedik abban: kormányváltás esetén Magyar Péter változtathat Magyarország jelenlegi Ukrajna-politikáján.
A Politico öt pontja
Az „5 lépés, hogy Ukrajnát behozzák az EU-ba 2027-ben” című cikk február 10-én jelent meg a Politicón.
A cikk szövege szerint a szerző, Zoja Seftalovics összesen 10 névtelen forrással beszélt Ukrajna uniós csatlakozásának lehetőségeiről: öt diplomatával, akik öt különböző uniós tagállamot képviselnek, három EU-s tisztviselővel és két ukrán kormányzati forrással. Volodimir Zelenszkij közvetlen megszólalóként nem szerepel a cikkben, csak néhány korábbi nyilvános kijelentésére hivatkozik a Politico.
A beszélgetések alapján „azonosította” a Politico azt az öt lépést, amit Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozása érdekében megtehet az EU.
- Első pontként azt említi a cikk, hogy az EU már azelőtt informális iránymutatást ad Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteiről, hogy a fejezeteket hivatalosan megnyitnák. Az Európai Bizottság összefoglalója szerint 2024 júniusában kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. 2025 szeptemberében sikeresen lezárult az úgynevezett átvilágítási folyamat, jelenleg a tagállamok egyetértésére várnak ahhoz, hogy a tárgyalási fejezeteket (illetve az ezeket tömörítő klasztereket) meg lehessen nyitni.
- A Politico második pontja egy újfajta uniós tagság ötletét veti fel, amit a cikk csak „fordított bővítésnek” nevez. Ezt nemcsak Ukrajna, hanem például Moldova vagy Albánia lehetséges csatlakozásánál is használhatnák. Az elképzelés lényege, hogy egy ország EU-tag lehessen még azelőtt, hogy teljesítené a tagság összes formális feltételét, de úgy, hogy ennek megfelelően a tagságból eredő összes jogot sem élvezhetné. Ez az Emmanuel Macron által népszerűsített „többsebességes Európa” koncepciójába is illeszkedne.
- A harmadik lépés a „várni Orbán távozására” címet kapta. A Politico szerint, mivel Ukrajna felvételéhez a tagállamok egyhangú szavazata kell, és Orbán Viktor ellenzi a csatlakozást, az Európai Bizottság és az EU-s kormányok kiemelt figyelmmel várják az áprilisi magyar választást.
- A negyedik pont szerint, ha Orbán hatalmon marad, akkor Donald Trump győzheti meg a magyar miniszterelnököt arról, hogy ne blokkolja tovább Ukrajna EU-s csatlakozását. A Politico itt a Financial Times cikkére is hivatkozik, ami szerint Ukrajna 2027-es EU-csatlakozása szerepelt abban a béketervben, amit ukrán és EU-s tisztviselők tavaly decemberben mutattak be a Trump-adminisztrációnak. Az FT cikke szerint a dokumentum a Trump-kormány saját, 28 pontos béketervének átdolgozott változata. Az eredeti verzióban az USA egyáltalán nem sürgette ennyire a Ukrajna EU-csatlakozását.
- Végül a Politico ötödik pontja arról szól, hogy ha a Trump-kártya bevetése se lenne sikeres, az uniós tagállamok a Magyarország ellen jelenleg is folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás továbbvitelével megfoszthatnák a magyar kormányt a szavazati jogától.
Mi következik ebből?
A Politico által a 10 szereplővel folytatott háttérbeszélgetés alapján felvázolt forgatókönyv realitását néhány helyen maga a cikk is kétségbe vonja.
Különösen a második pontnál vet fel erős kérdőjeleket. Megemlíti például, hogy a „többsebességes EU-tagság” ötletét Németország nem támogatja, és korábban maga Volodimir Zelenszkij is elfogadhatatlannak nevezte a „másodrangú uniós tagságot”.
Ennél a pontnál írnak arról is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken megbeszélést folytatott a tagállami kormányokkal a bővítési patthelyzet feloldásáról, amire több opciót is felvázolt, és ezek közül csak az egyik lehetőség a cikkben részletezett „fordított bővítés”.
A „várni Orbán távozására” pontnál csak annyit ír a Politico, hogy több uniós tisztviselő „reménykedik abban, hogy ha Orbán elveszíti az áprilisi választást, Magyar Péter változtathat az Ukrajna-politikán, tekintettel arra, hogy tavaly népszavazást ígért a kérdésről [Ukrajna EU-csatlakozásáról]”.
Tehát az sem szerepel a cikkben, hogy Magyar kifejezetten támogatná Ukrajna uniós csatlakozását, csak az, hogy meg nem nevezett EU-s tisztviselők bíznak a beígért népszavazás eredményében.
(Címlapi kép forrása: Ida Marie Odgaard/AFP)
A szerzőről
Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Tényleg azért ítélték el Magyarországot, mert nem járulunk hozzá, hogy a kábítószer elérhető legyen a gyerekeknek?
Attól még nem leszünk boldog nemzet, hogy kevés magyar mondja magát depressziósnak

