A Belügyminisztérium is kapott abból a másfél milliárd euróból, amit Orbán Balázs szerint az EU „genderérzékenyítésre” költ
Orbán Balázs és a közmédia félrevezetően állította, hogy egy uniós biztos másfél milliárd eurós „genderérzékenyítési” támogatást jelentett be a Pride-on. Valójában az EU esélyegyenlőségi programjából Magyarországra jutó összegnek csak töredéke került kimondottan LMBTQ-szervezetekhez. Jött pénz a kormányhoz is a romák felzárkóztatására.
„Hadja Lahbib (…) arról jött tájékoztatni a nagyérdeműt, (…), hogy az európai adófizetők pénzéből 1,5 milliárd euró, azaz 600 milliárd forint áll rendelkezésre a hétvégi Pride-on látott genderérzékenyítéshez hasonló felvilágosító kampányokra”.
Ezt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy Facebook-videóban állította július 1-jén, három nappal a rekord részvétellel megtartott 30. Budapest Pride után, amin a számos nemzetközi vendég, köztük Hadja Lahbib EU-biztos is részt vett.
Orbán hozzátette:
„a magyarokat zsarolják, és akkor azt mondja valaki, hogy másfél milliárd euró azért csak van arra, hogy meztelen férfiak mutogassák magukat kisgyerekeknek.”
A kormánymédia Orbán Balázs nyomán még aznap megírta: eurómilliárdokat költ az EU genderkampányra (Origo, archív) és genderérzékenyítésre (Demokrata, archív). A Magyar Nemzet (archív) a The European Conservative-ra hivatkozva írt az „LMBTQ-propaganda" milliárdos EU-támogatásáról.
A köztévé fél 6-os híradója is tényként közölte: az EU 1,5 milliárd eurót költene a genderideológiát népszerűsítő szervezetek támogatására. Ezt szerintük is Hadja Lahbib EU-biztos jelentette be Budapesten. Az anyagban a kormányközeli XXI. Század Intézet munkatársa elemzőként is kommentálta az állítást:
„látjuk ezen a pénzösszegen, hogy milyen jelentős és talán még jelentősebb akkor, ha összevetjük azokkal a pénzösszegekkel, amit az Európai Unió olyan feladatokra szán, ahol valóban feladata van”.
A másfél milliárd eurós összeg az EU 2021 óta pályázható esélyegyenlőségi programja, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) teljes, az összes tagország számára nyitott kerete.
A program eddig 160 magyar szervezetet támogatott, ezek közül azonban mindössze öt foglalkozik dedikáltan az LMBTQ-közösséggel – ezek együtt összesen a magyar szervezetek által elnyert források 2,5 százalékát kapták. Mivel a program fő célja az esélyegyenlőség és a civil részvétel előmozdítása, ilyen célokra a MÁV Szimfonikusok és a Belügyminisztérium roma platform nevű projekte is kapott pénzt ugyanebből a másfél milliárd euróból.
A Lakmusznak az Európai Bizottság megerősítette: Hadja Lahbib nem egy új programra, hanem az évek óta nyitott CERV-forrásokra utalt. A másfél milliárd euró (~598,5 milliárd forint) a program jelenlegi, 2021 és 2027 közötti ciklusának kerete. A CERV alapvetően az európai jogok és értékek védelmét segíti, pályázatokon keresztül civil szervezeteket, önkormányzatokat, akár kormányzati szerveket is támogat.
Mit mondott valójában Hadja Lahbib Budapesten?
Hadja Lahbib, az egyenlőségért és válságkezelésért felelős EU-biztos valóban ellátogatott a 30. Budapest Pride-ra. A Budapest Büszkeség menet sajtótájékoztatóján beszédet is mondott.
„A civil társadalom támogatására komoly költségvetést fordítunk, több mint 1,5 milliárd eurót, amely az uniós értékek előmozdítására szánt eddigi legnagyobb összeg. Már több mint 5400 civil szervezetet támogattunk Európa-szerte és azon kívül”
– mondta Lahbib.
A másfél milliárd euró éppen megegyezik a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek, vagyis az unió CERV nevű programjának 2021-2027 közötti keretösszegével, és az is stimmel, hogy az Európai Bizottság összefoglalója szerint eddig 5472 civil szervezetet támogattak a programból. Kérdésünkre az Európai Bizottság is megerősítette, hogy a biztos a CERV-re utalt a Pride sajtótájékoztatóján.
Mi az a CERV?
A CERV elsősorban civil szervezetek, önkormányzatok támogatásán keresztül kívánja előmozdítani az EU-s alapértékek megvalósulását, például az esélyegyenlőséget, az állampolgári aktivitást és a hátrányos helyzetű csoportok érvényesülését a társadalomban. 2014-ben jött létre, két korábbi uniós program összeolvasztásával. A CERV-forrásokat pályázatok útján lehet elnyerni, ezek aktuális állapota, feltételei, összegei az EU Finanszírozás és Tender oldalán érhetők el.
„A program olyan társadalmak létrehozását és fejlődését igyekszik támogatni, amelyek nyíltak, tisztességesek, demokratikusak, egyenlőek, befogadóak, és a jogállamiság elvei szerint működnek”
– áll a CERV ismertetőjében.
A programmal 5472 civil szervezetet támogattak 2021 és 2025 között az EU-ban, továbbá 43 EU-s polgári kezdeményezést és 1609 projektet is segítettek.
A CERV négy alapterületből áll: uniós alapértékek és jogok védelme, esélyegyenlőség növelése, állampolgári aktivitás és öntudatosság-növelés, nemi és családon belüli erőszak elleni küzdelem.
- Uniós alapértékek és jogok védelme: olyan helyi, regionális vagy nemzetközi civil szervezeteket támogatnak ezen a pilléren keresztül, melyek az európai uniós jogokat és értékeket védik, például a demokratikus jogok és az átláthatóság előremozdítása által.
- Esélyegyenlőség növelése: ez foglalkozik például gyermekjogokkal, a nők jogaival és adatvédelemmel. Ezen belül két altéma érinti az LMBTQ-közösséget: az egyik ilyen alterület a nemen, faji vagy etnikai származáson, fogyatékosságon, valláson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció ellen küzd, a másik pedig a diszkrimináció minden formája ellen fellép. Ebbe többek között beletartozik a rasszizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és a nemi identitáson alapuló diszkrimináció is.
- Állampolgári aktivitás: az Európai Unió polgárai tudatosságának növelését célozza a közös történelmük, kultúrájuk és értékeik tekintetében, ide tartozik a tagországok közötti cserekapcsolatok támogatása is.
- Erőszak elleni küzdelem: beleértve a nemi alapú erőszakot, a gyermekek elleni erőszakot, a családon belüli erőszakot és az LMBTQ-közösség elleni erőszakot.
Mire megy a pénz?
A CERV-nek az LMBTQ-emberek és közösségek esélyegyenlőségének elősegítése valóban része. A program „fontos szerepet játszik az LMBTQ-közösség támogatásában az Európai Unió egész területén azáltal, hogy az egyenlőséget, a befogadást és a megkülönböztetésmentességet előmozdító kezdeményezéseket finanszírozza” - mondta az Európai Bizottság tisztviselője a Lakmusznak. A Bizottságnak azon az oldalán is említik a CERV-et, ahol az LMBTQ-közösséget segítő tevékenységeikről írnak. Azonban az LMBTQ-közösség támogatása a teljes másfél milliárd eurós keretnek csak kis részét teszi ki.
A magyar LMBTQ-közösség biztosan nincs kitüntetett pozícióban a programban. Az EU pénzügyi átláthatósági oldalán közölt adatokból kiderül: Magyarország eddig a 11. legnagyobb pénzösszeget kapta a CERV mostani 82021-2027-es) ciklusában. Az első három helyen Belgium, Olaszország és Spanyolország szerepel. Eddig 160 magyar szervezetet támogattak a programban, ezek összesen 25,2 millió eurót (nagyjából 10,05 milliárd forintot) kaptak. A teljes listát a támogatás összegével összegyűjtöttük ebben a dokumentumban.
Megnéztük, hogy a 160 támogatott szervezet közül a listán szereplő 96 darab civil szervezetnek, egyesületnek, alapítványnak és kft.-nek mi a fő tevékenységi köre a weboldalaikon található információk alapján, majd ezeket kategóriákba soroltuk. (Több szervezetnél előfordult, hogy nem csak egy témával foglalkozik, ilyenkor csak a fő tevékenységi körüket vettük figyelembe). A 18 kategória közül a kultúra, az oktatás és a közösségszervezés területén tevékenykedő szervezetek voltak a legtöbben, de zsidó közösségi, jogvédő, környezetvédelmi, nőjogi és területfejlesztési szervezetek is szerepelnek a listán. A merítés sokszínűségét mutatja, hogy a MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítványa, a Várkapitány Lovagi Torna Egyesület és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete is részesült támogatásban a CERV-ből.
A teljes támogatotti listán öt olyan szervezet van, amely több mint 1 millió eurót kapott. Megnéztük, hogy önbevallásuk szerint ők mire fordították az összeget:
- A civil kezdeményezésekkel és közösségszervezéssel foglalkozó Ökotárs Alapítvány 3,64 millió euró támogatást nyert el. 2022-ben partnereikkel, az Autonómia Alapítvánnyal, a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal és a Közösségfejlesztők Egyesületével közösen indították el a CERV támogatásával megvalósuló Közös Értékeink Programot, amelyben civil kezdeményezéseket támogatnak. Így ez a pénzösszeg a továbbosztás útján nem egy kézbe kerül.
- 2,56 millió euró támogatáshoz jutott a kisebbségi jogokat védő Minority Group Rights Europe, amit 1996-ban hoztak létre Budapesten egy nemzetközzi hálózat részeként. Egy MARIO nevű programjukat segíti a CERV. Céljuk, hogy az EU-ba 2004 és 2013 között belépő 11 országban támogató közösségeket teremtsenek kisebbségi csoportok tagjainak.
- A harmadik legnagyobb összeget a NIOK, vagyis a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kapta. A szervezet a civil szektor fejlesztésén dolgozik, a CERV-től kapott támogatásból egy Stronger Roots nevű programot hoztak létre. Ezen keresztül szintén civil hálózatokat támogatnak, például környezetvédelemmel, oktatással, vagy hátrányos helyzetű közösségekkel foglalkozó szervezeteket.
- Az emberség erejével CUM VIRTUTE HUMANITATIS emberi jogokkal foglalkozó alapítvány 1,74 millió eurót kapott, ebből például tanodák működtetésére irányuló pályázatot írtak ki.
- Az Autonómia Alapítvány kirekesztett csoportok támogatásával, elsősorban a roma integráció erősítésével foglalkozik. 1,41 millió euró támogatásból a szervezet megvalósított a RADRIGHTS nevű projekten belül egy kutatást, amelyben a dezinformáció hatását vizsgálták négy európai uniós ország szegregált roma közösségeiben. A Youth 4 Change projekt keretében pedig hat magyarországi és romániai városban tartottak inkluzív fejlesztési programokat szegregált telepeken élő fiatalok részvételével.
Nem csak civil szervezetek kaptak CERV-támogatást
A támogatást elnyert összes szervezet négy kategóriába sorolható:
- 2 állami szerv (Belügyminisztérium, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság)
- 5 felsőoktatási intézmény,
- 57 önkormányzat,
- továbbá 96 civil szervezet, egyesület, alapítvány, intézet, kft.
A CERV keretében 57 magyar önkormányzatot támogatott az EU 2021 és 2025 között, így a Fővárosi Önkormányzatot is, akik az ELTE-vel és gyermekjogi szervezetekkel közösen arra vállalkoztak, hogy bevonják a gyerekeket a helyi közösségek alakításába.
A listán egy „Magyarország” nevű támogatott is szerepel, és a részletes projektleírásokból kiderül, hogy két célra kapott 350 ezer eurós (nagyjából 139,9 millió forintos) támogatást: egyrészt „Az együttműködési rendszer regionális és nemzeti támogatására”, másrészt a „Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztésére”.
Az EU Finanszírozási és Tender Portáljáról az is kiderül, hogy a Belügyminisztérium gondozásában jöttek létre ez a projekt, az első és a második etap is a felzárkózáspolitika területi kiterjesztését és a párbeszéd erősítését célozza. Ehhez megyei szinten konzultációkat szerveznek a közigazgatási döntéshozókkal, szakértőkkel, civil szervezetekkel és egyházi szervezetekkel.
2016 óta már több felvonása lezajlott a Roma Platform projektnek. A projekt része a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030-nak, ami amiatt kapott kritikát, hogy csak látszatintézkedéseket tartalmaz, és a valós társadalmi-politikai problémákkal nem foglalkozik.
(Címlapi kép forrása: Bankó Gábor/444)
A szerzőről

Dezső Annamari
2024-től a Lakmusz gyakornoka, majd újságírója. Egyetemi tanulmányait az ELTE szociológia alapszakán, majd az ELTE kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán végezte. Az Achilles Data nemzetközi oknyomozó újságíró program nyertes csapatának tagja.
Ajánlott cikkeink

Pride-hatás: ezekkel a megtévesztő tartalmakkal támadták a Budapest Büszkeség felvonulást

Pride, Budapest Büszkeség, szabadságünnep vagy tiltott rendezvény: kinek lesz igaza a végén?
