A Mandiner szerint 2022 óta kilenc európai országban vezették be a kötelező sorkatonaságot. Valójában összesen kilenc uniós tagállamban van jelenleg sorkatonaság, de csak Lettországban vezették be – pontosabban vissza – a 2022-es orosz invázió óta.

A Mandiner augusztus 18-án arról írt (archív link itt), hogy „az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta már kilenc európai országban vezették be újra a sorkatonaságot”. Cikküknek a „Döbbenetes: már Dániában is besorozzák a nőket” címet adták.

A lap a Telex cikkére hivatkozott. Ebben szó szerint ugyan nem szerepel, hogy 2022 óta kilenc európai országban vezették be a sorkatonaságot, de a „már kilenc európai államban vezették be újra a sorkötelezettséget a 18 éven felüli férfiak esetében” mondat előtt az áll, hogy „az orosz-ukrán háború miatt Európa-szerte újra téma a sorkatonaság”.

A cikkbe ágyazott riportot a Telex-szel együttműködő európai médiaplatform, az Arte készítette. A videóriportban elhangzik, hogy a hidegháború után számos európai országban eltörölték a sorkatonaságot, de az orosz-ukrán háború kezdete óta megváltozott a hangulat, és mára közel tucatnyi országban vezették be újra. Ezen a ponton egy Európa térképen kilenc országot jelölnek meg.

Az orosz-ukrán konfliktus hatása: Lettország, Svédország, Litvánia

Lettországban 2006-ban vezették ki a kötelező sorkatonaságot, majd az orosz-ukrán háború kitörésének hatására 2023-ban vezették vissza. Nem hívnak be minden sorkötelest, elsősorban az önkéntesen jelentkezőket választják. Például a 2025. júliusi sorozásra 782-en önként jelentkeztek – akkor 830 emberre volt szüksége a katonaságnak, a maradék igényt töltötték fel sorkatonai szolgálattal. A szolgálat hossza a besorozás típusától függ: 11 hónap egy állandó egységnél, öt év a Nemzeti Gárdában, vagy legalább 180 napos tartalékos tiszti program egyetemi hallgatóknak.

A visszahozott katonai szolgálat a hivatalos kormányzati tájékoztató szerint egy modern válasz a jelenlegi geopolitikai kihívásokra. „Az orosz invázió Ukrajnában rámutatott arra, hogy Lettországnak hosszú távon elegendő számú katonai kiképzésben részesült lakosságra van szüksége, ami jól felkészült és megfelelő létszámú tartalékos erők létrehozását eredményezi” – indokolták a döntést.

Svédország 2018-ban vezette vissza a 2010-ben eltörölt kötelező katonai szolgálatot – nők és férfiak számára egyaránt. Minden 18. életévét betöltő svéd orvosi és pszichológiai vizsgálatokon esik át, ezek alapján kiválasztják a megfelelő fizikumú behívottakat. Nem hívnak be mindenkit, aki eléri a sorozási korhatárt, a hadsereg igényei és különböző elvek alapján szelektálnak, így végül a behívottak csak kis százalékát teszik ki azoknak, akikre érvényes a sorozási kötelezettség.

A svéd védelmi minisztérium a visszavezetés okaként a Krím illegális orosz annexióját, az ukrajnai konfliktust és a szomszédos régiókban megnövekedett katonai aktivitást nevezte meg.

Litvániában hétéves kihagyás után 2015-ben állították vissza a kötelező katonai szolgálatot. A döntést a geopolitikai helyzet változásával és a hadsereg alacsony létszámával indokolták. Az új szabályozás szerint évente maximum 3500 19 és 26 év közötti hadköteles férfit soroznak be. A sorozás alól mentességet kaptak például az egyetemisták és az egyedülálló apák.

Számos országban soha nem törölték el

További 13 európai országban a kötelező sorkatonaság intézményét egyáltalán nem törölték el, így jelenleg is érvényben van.

Az EU-s tagállamok közül a fent említett három mellett Észtországban, Cipruson, Ausztriában, Dániában, Finnországban és Görögországban van még sorkatonaság. Nem EU-s tagállamok közül Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Moldovában, Törökországban, Norvégiában és Svájcban kötelező a katonai szolgálat.

Hollandia speciális eset: az ország biztatja a fiatalokat katonai szolgálat elvégzésére, és növelni akarja a katonaság létszámát az orosz-ukrán konfliktus miatt. Bár a kötelező szolgálat törvényileg nem szűnt meg, a holland haderő jelenleg teljes mértékben hivatásos katonákból áll. 1997 óta nem hívnak be sorkatonakát, és nem is terveznek ilyen lépést. Csupán egy levelet küldenek a 17. életévüket betöltött holland állampolgároknak az önkéntes katonai szolgálat lehetőségéről.

Több országban ki lehet váltani civil szolgálattal is a katonai kiképzést – egy az Európai Parlament számára készült jelentés szerint a kötelező sorkatonai szolgálattal rendelkező kilenc EU-tagállam közül mindegyikben. Ausztriában például 1955 óta kötelező a sorkatonaság a 18 évnél idősebb férfiak számára, de 1974 óta ezt ki lehet váltani civil szervezeteknél vállalt alternatív szolgálattal.

Máshol pénzzel lehet csökkenteni a szolgálati kötelezettségeket. A NATO-tagországok közül a második legnagyobb hadsereggel rendelkező Törökországban alapvetően féléves kötelező katonai szolgálatot írnak elő minden 20 és 40 év közötti férfinak. Ugyanakkor az egyhónapos alapképzés után az érintetteknek lehetőségük van egy pénzösszeg befizetésével kiváltani a maradék szolgálati időt.

A behívottak számában is nagy eltérések lehetnek. Például Dániában és Norvégiában a sorköteles korú fiataloknak csak egy részét hívják be, míg Finnországban minden sorköteles korú férfinak teljesítenie kell a szolgálatot.

A legtöbb európai országban a kötelező sorkatonai szolgálat nem jelent kötelező részvételt veszélyesnek mondható katonai műveletekben. Ukrajnában és Oroszországban viszont a kötelező katonai szolgálat a hadviselés részeként is működhet.

Több helyen komolyan felmerült a sorkatonaság visszaállítása

A kötelező sorkatonaság intézményét visszavezető európai országok listájára hamarosan Horvátország is felkerül, hiszen ősztől 17 év után visszatér a sorkatonaság az országban. A kiképzések két hónaposak lesznek, ez jóval rövidebb, mint a megszokott körülbelül egyéves szolgálatok. Lelkiismereti okok miatt vissza lehet utasítani a behívást, helyette ebben az esetben három hónapos polgári szolgálatot kell teljesíteni.

Tervként több másik európai országban megjelent a kötelező katonai szolgálat ismételt bevezetése az elmúlt években:

Lengyelországban is felmerült a lakosság katonai kiképzése: az országban 2009 óta nincs sorkatonaság, de Donald Tusk miniszterelnök márciusban bejelentette, hogy 2026-tól be akar vezetni egy katonai kiképzést felnőtt férfiaknak, hogy felkészüljenek egy esetleges háborúra. Ugyanakkor ez nem jelent kötelező katonai szolgálatot, mivel önkéntes alapúra tervezik.

Akkora a hiány, hogy a nőknek is be kell vonulni?

A legtöbb országban önkéntes alapon nők is csatlakozhatnak a katonasághoz, de kötelező sorozásban általában nem kell részt venniük. Három európai országban ez megváltozott 2015 óta.

Az első közülük Norvégia volt. Már a norvég alaptörvény magába foglalta a sorkatonai szolgálatot, a jogi keretrendszer a második világháború végén tovább erősödött. 2015-ben vezették be a kötelező katonai szolgálatot nők körében is, első NATO-tagországként.

„Az új törvény egyenlő jogokat és kötelezettségeket biztosít a férfiak és a nők számára. Így a fegyveres erők jobban tükrözni fogják a norvég társadalmat”

– mondta Haakon Bruun-Hanssen admirális, a norvég védelmi miniszter. Hozzátette, hogy ez a lépés megkönnyíti a motivációval és megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek kiválasztását.

Svédország a kötelező sorkatonai szolgálatot már alapvetően úgy vezette vissza 2018-ban, hogy férfiak mellett nőkre is vonatkozott. Például 2020-ban a kiválasztott sorkatonák 17 százaléka nő volt.

„Jelenleg pozitív tendenciát látunk a fiatal nők körében a katonai szolgálat tekintetében. A 2025-re kitűzött cél 30 százalék a női sorozottak arányában. Jelenleg keményen dolgozunk azon, hogy elérjük a fiatal nőket, megváltoztassuk a katonai szolgálatról és a fegyveres erőkről alkotott véleményüket, és meggyőzzük őket arról, hogy a fegyveres erők nekik is szólnak” – mondta Jenny Ström a svéd fegyveres erők toborzási osztályának vezetője 2020-ban.

Egy friss döntés értelmében Dániában az idei évtől a nők is sorkötelesek.

„A védelemnek minden mozgósítható harci erőre szüksége van” – mondta Michael W. Hyldgaard, Dánia védelmi minisztere márciusban, amikor bejelentették a változást. Hozzátette, hogy „ehhez az egész társadalomból kell toborozni.” A változtatást megelőzően a nők önkéntes alapon csatlakozhattak a hadsereghez, és a haderő 10 százalékát tették ki. A dán katonai vezetők szerint nem lesznek korlátozások a nők szerepeit illetően a katonaságban, a dán nők harci feladatokban is részt vehetnek, ha fizikailag megfelelnek.

(Címlapi kép forrása: JOHAN NILSSON/TT/AFP)