Sajtóértesülések szerint ugyanaz az orosz csoport segítheti Orbánt, amelyik több nyugat-európai országban és a moldovai választás előtt is akciózott. Mit tudunk Putyin jobbkeze, Szergej Kirijenkó és a hírhedt Társadalmi Tervezés Ügynökség módszereiről?

Magyar Péter március 10-i Facebook-posztja szerint arra számít, hogy

„a napokban indítja el a Fidesz az orosz szolgálatokkal közösen a Moldovában korábban már kipróbált lejárató és dezinformációs kampányát”.

Az állami hátterű orosz dezinformációs beavatkozás azután került a magyar közbeszéd homlokterébe, hogy a VSquare és a Financial Times (FT) névtelen forrásokra hivatkozva egy Orbán hatalomban tartását célzó orosz dezinformációs művelet részleteiről írt.

A VSquare hírlevele szerint a műveletért Szergej Kirijenko, Putyin kabinetfőnök-helyettese, a Rosatom korábbi vezetője felelhet, de az FT arról is írt, hogy az akciót egy Kreml-közeli orosz kommunikációs és tanácsadó cég, a Kirijenko alá tartozó Társadalmi Tervező Ügynökség (angolul: Social Design Agency, SDA) hajthatja végre.

Kirijenko az értesülések szerint korábban más országokban is irányított dezinformációs kampányokat ugyanezen az ügynökségen keresztül. Hozzá kötik a moldovai választásokon történt orosz beavatkozási kísérleteket – szavazatvásárló hálózatok, trollfarmok és helyszíni ügynökök bevetését – is.

A dezinformációt nagyüzemben terjesztő orosz cég

2024 szeptemberében az FBI nyilvánosságra hozott egy birtokában lévő belső dokumentumcsomagot, ami az SDA dezinformációs tevékenységét részletezte, de hasonló dokumentumok alapján a a Süddeutsche Zeitung is írt a cégről. A kiszivárgott dokumentumok szerint az SDA alapvető célja a hamisítás és megtévesztés. A következő mondat is szerepel a szövegben:

„szükségünk van egy külön részlegre a hamisítványok számára – egy gyárra!”

A dokumentumok részletesen leírnak egy hamisításra épülő dezinformációs műveletet, a Doppelgänger névre keresztelt akciót – ennek részeként például 2022. május közepe és július közepe között az SDA különböző közösségi média profilokról több mint 6 ezer olyan bejegyzést tett közzé, melyek az angol Daily Mail és a német Bild portál arculatát utánozva terjesztettek hamis híreket.

Akkor a Lakmuszon is beszámoltunk arról, hogy az Oroszországhoz köthető projekt ismert hírportálok megjelenését utánozva az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Ukrajnában terjesztett álhíreket, mesterséges intelligenciával generált deepfake-eket, hamis közvélemény-kutatásokat. Általános cél volt, hogy ukránellenes hangulatot generáljanak.

A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderült, hogy az orosz elnöki adminisztráció nemcsak felügyelte az SDA munkáját, de az orosz elnököt legalább egyszer személyesen is tájékoztatták a dezinformációs központ tevékenységéről.

Thomas Rid, a Foreign Affairs újságírója elemezte a kiszivárgott iratokat. Szerinte

A dokumentumok nyilvánosságra kerülése után az ügynökséget és annak vezetőit az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és több más nyugati ország 2024-ben felvette a szankciós listájára.

Álújságok és hamis hírek

A 2025-ös moldovai választási kampányban, ahogy arról a Lakmuszon is írtunk, többféle dezinformációs akcióval is próbálkoztak Kirijenkóék, Maia Sandu köztársasági elnök pártjának győzelme után „hatalmas orosz beavatkozásról” beszélt.

A híroldalak megszemélyesítésével operáló dezinformációs módszerre Matrjoska-művelet néven szoktak hivatkozni, utalva az orosz matrjoska babára, mivel a kampány a személyazonosság-lopás és álcázás taktikáját alkalmazza. (A moldovai kampányban az Antibot4Navalny nevű kollektíva közösségimédia-monitorozása nyomán bukkantak rá a műveletre.)

A moldovai kampány során több különböző témával célozták a nyugat-barát Maia Sandu elnököt, akinek pártját, a Cselekvés és Szolidaritást végül egyébéknt a vártnál nagyobb fölénnyel választották meg az oroszbarát Patrióta Választási Blokkal szemben.

Például az Euronews logóját felhasználva azt állították egy videóban, hogy Moldova az emberkereskedelem legfontosabb központja Európában.

Egy másik videó az Európai Bizottság logóját felhasználva azt az üzenetet közvetítette, hogy az EU aggódik a Moldovából kiinduló illegális migráció miatt.

Hamis közvélemény-kutatás

A moldovai választás előtt egy olyan csoportot buktatott le a BBC egy beépített riporter segítségével, ami

A toborzottaknak részt kellett venniük egy online tanfolyamon, hogy „felkészüljenek a műveletre”. A kurzuson a ChatGPT használatára tanították őket, hogy később azzal gyártsanak hamis közösségimédia-posztokat.

Egy Telegram-csoportban adtak utasításokat a posztokhoz. Például arról kellett posztolni, hogy Moldova lehetséges EU-tagsága attól függ, hogy az ország polgárai megváltoztatják-e „szexuális orientációjukat LGBT-re."

A BBC által megkeresett Digital Forensic Research Lab elemzése szerint a hálózat tartalmai több mint 55 millió megtekintést és több mint 2,2 millió lájkot gyűjtöttek a TikTokon.

De a hálózat készített egy kamu közvélemény-kutatást is: a résztvevőknek direkt olyan alanyokat kellett keresni, akik az oroszbarát pártot támogatják, hogy ebből a mintából állítsanak össze egy valódinak látszó közvélemény-kutatást. Ehhez egy nem létező szervezet nevében léptek fel, ami illegálissá teszi a folyamatot. A hamis közvélemény-kutatás eredményeit aztán a közösségi médiában terjesztették.

A BBC beépített riporterének egy szervező arról beszélt, hogy havonta 3000 moldovai lej (58 ezer forint) fizetést kap, ha a választások előtt TikTok- és Facebook-bejegyzéseket készít az utasítások alapján. A pénzt a Promsvyazbank (PSB), egy szankcionált orosz állami tulajdonú bank utalhatta el. A BBC nyomozása kapcsolatot talált a titkos hálózat és az orosz kötődésű moldovai oligarcha-politikus, Ilan Șor között.

Háborúval riogatás

A szavazás előtti időszakban az a megalapozatlan teória is elkezdett terjedni Moldovában, hogy Románia katonai beavatkozást tervez a választások után.

A Stop Fals moldovai tényellenőrző oldal írt arról, hogy a közösségi médiában terjedő posztokban egy olyan marginális lengyel lapra hivatkoztak forrásként, amelyik gyakran közöl Kreml-barát dezinformációt. Az ilyen kisebb orosz, fehérorosz vagy lengyel oldalak rendszeresen számolnak be „háborús előkészületekről” vagy „apokaliptikus forgatókönyvekről”. Ezek terjednek el aztán hírként a közösségi médiában.

A román katonai beavatkozásokról szóló riogató narratívák nem új keletűek Moldovában. A Kreml-barát hálózatok Oroszország Ukrajna elleni katonai inváziója óta következetesen használják őket a félelem szítására és a Nyugat lejáratására.

Külföldön élő állampolgárok elbizonytalanítása

A dezinformációs kampány nemcsak a Moldovában élőket, hanem a külföldön élő és szavazó moldovai állampolgárokat is célozta.

A Stop Fals arról is beszámolt a választás előtt, hogy a diaszpóra tagjainak létrehozott Facebook-csoportokat elárasztották a félrevezető bejegyzések. Kiderült, hogy a választást megelőző időszakban számos olyan hamis információ terjedt a külföldön élő moldovaiaknak kialakított csoportokban, ami azt célozta, hogy a diaszpórában élők – különösen a nyugatbarát Cselekvés és Szolidaritás Pártja feltételezett támogatói – ne vegyek részt a választásokon.

Például a németországi moldovai diaszpóra tagjainak szóló csoportban azt a hamis állítást közölték Maia Sanduról, hogy a Vogue címlapján szerepelt, és a különböző alkalmakon viselt ruháinak az árai 50 és 100 ezer euró (19 és 38 millió forint) körül mozognak.

A kollázs soha nem jelent meg a Vogue-ban, és a képen látható ruhák a valóságban jóval olcsóbbak a feltüntetett összegeknél.

A Lumen Personal nevű, Lengyelországból üzemeltetett oldal adta fel a hirdetéseket egy AI-képpel és azzal a felirattal, hogy moldovai állampolgárok „európai rendezvényeken való segítségnyújtásért” kiegészítő jövedelemre tehetnek szert készpénzben. Az oldal közben megváltoztatta a nevét Human Go-ra. A Facebook hirdetéstárában még látszanak a korábbi hirdetéseik, amikkel közel másfél millió diaszpórában élő moldovait értek el.

A Ziarul de Garda moldovai lap kiderítette, hogy a hirdetésre jelentkezők egy személyes adatokat kérő űrlap kitöltése után négy kisebb moldovai párt közül választhatták ki, hogy melyiket képviselnék megfigyelőként. Ezután egy szervező felhívta a Ziarul de Garda forrását, hogy elmondja, mi lesz a dolga: figyelnie kell a választás tisztaságát, és jelentenie kell az esetleges csalásokat. Ha sikerül felvételt készítenie valamilyen visszaélésről, akkor az 500 eurós díja felett kap 10 ezer eurót.

A magas díjazás mellett a toborzásnak több más visszássága is volt. A felsorolt négy opcióból két párt tagadta, hogy köze lenne a hirdetésekhez. Több forrás peddig arról számolt be, hogy végül egy ötödik párt, az Alternatíva Blokk képviselőjeként kerültek be a választási megfigyelői jegyzékbe. A párt névlegesen Európa-párti, a kritikusok szerint azonban Kreml-barát, és a Cselekvés és Szolidaritás Pártjától akart elvonni támogatást Moszkva befolyását megőrizve.

A toborzási akciót az Anticoruptie nevű portál szintén az orosz kapcsolatokkal rendelkező Ilan Șorral kötötte össze, mivel a Facebook-hirdetések nem sokkal azután kezdtek megjelenni, hogy az oligarcha azt nyilatkozta, meglepetésekkel készülnek a nyugat-európai szavazóhelyiségekben.

(Címlapi kép: AFP PHOTO / RIA NOVOSTI / POOL / ALEXEY DRUZHININ)