Oroszország a teljes dezinformációs eszköztárát bevetette Moldovában: deepfake videókkal, fizetett közösségi médiás hálózatokkal és kamu közvélemény-kutatásokkal is próbálkoztak. Sikertelenül, mert a választást így is a nyugatbarát elnök pártja nyerte.

Maia Sandu elnök Európa-barát pártja, a PAS (Cselekvés és Szolidaritás) a vártnál nagyobb fölénnyel, a szavazatok közel 50 százalékával nyerte meg a vasárnapi parlamenti választásokat Moldovában. Az oroszbarát BEP (Patrióta Választási Blokk) nem egészen 25 százalékos eredményt ért el. A PAS 55 mandátumot szerzett a 101 fős parlamentben, így egypárti kormányt tud alakítani.

Moldova hiába kis ország az EU-tag Románia és Ukrajna között, stratégiailag mégis jelentős az oroszok számára. A parlamenti választás kampányidőszakában is kézzelfogható volt az oroszbarát dezinformáció, a hamis tartalmak terjesztői (akik több esetben pénzt kaptak a befolyásolási munkájukért) többek között deepfake videókkal, megbízható sajtótermékek külalakjának ellopásával és kamu közvélemény-kutatásokkal próbálkoztak.

Ebben a cikkben külföldi tényellenőrző és oknyomozó oldalak írásai alapján mutatjuk be, mik voltak az oroszpárti dezinformáció legfontosabb eszközei Moldovában.

A Matrjoska-baba Művelet

Mint azt a Maldita spanyol tényellenőrző oldal összefoglaló cikke is kiemeli, a mesterséges intelligenciával generált és deepfake tartalmak komoly szerepet játszottak a moldovai választási kampányban. Például elterjedt egy olyan videó, amin Igor Grosu, a PAS vezetőjének hangját változtatták meg AI segítségével, a politikust úgy ábrázolva, mintha a moldovai állampolgárokat „birkáknak” nevezte volna. A Központi Választási Bizottság (CEC) vezetőjét is megcélozták egy hasonló AI-videóval, amin úgy tűnik, mintha arról beszélne, hogy Franciaország beavatkozhat a moldovai választásokba.

Az egyedi AI-videók mellett egy szervezett akciót is detektált az Antibot4Navalny nevű kollektíva: napi monitorozással felismerték a Matrjoska Műveletnek nevezett, orosz eredetű, híroldalak megszemélyesítésével operáló dezinformációs módszert a moldovai kampányban.

A Matrjoska Műveletben résztvevők stratégiája alapvetően abban áll, hogy hamis állításokat tartalmazó videókat készítenek, majd ezeket megbízható médiaorgánumok vagy szervezetek logójával látják el, hogy a felhasználók jobban elhiggyék őket. Korábban a művelet fő platformjai az X és a Bluesky voltak, de újabban a TikTok-on is megjelent, ahol az első detektált kampány éppen Maia Sandu moldovai elnök ellen irányult.

Sandut célozva több különböző témában (migráció, gyermekek kizsákmányolása, emberkereskedelem) jelentek meg videók a TikTokon, az egyik például az Euronews hírcsatorna logóját ellopva azt állította, hogy Moldova az emberkereskedelem legfontosabb központja Európában, egy másik az Európai Bizottság logóját felhasználva azt az üzenetet közvetítette, hogy az EU aggódik a Moldovából kiinduló illegális migráció miatt.

A Matrjoska Művelet természetesen nem csak Moldovában aktív, az viszont látszik az ezzel nap mint nap foglalkozó csoport adataiból, hogy a választást megelőző hetekben kiemelkedően nagy arányban ide koncentráltak a dezinformációs kampányok.

A Matrjoska Művelet Operation Overload néven ismert leágazásáról már írtunk korábban a Lakmuszon. Ebben a változatban a hamis tartalmak terjesztői a tartalmakat tömegesen elküldik újságíróknak, főleg tényellenőrző szerkesztőségeknek is, azzal a céllal, hogy leterheljék őket. A Lakmuszhoz is számos ilyen e-mail érkezett.

Hamis közvélemény-kutatások

A BBC a moldovai választás előtt egy beépített riporter segítségével kiderítette, hogy egy online hálózat pénzt ígért azoknak, akik a TikTokon és a Facebookon oroszpárti propagandát, illetve olyan hamis híreket terjesztenek, amik rossz fényt vetnek a moldovai kormánypártra.

Emellett a résztvevőknek az volt a feladatuk, hogy befolyásolási technikákat alkalmazva politikai véleményükről kérdezzék az utca emberét Moldovában, az oroszpárti ellenzéket támogatók válaszait pedig titokban rögzítsék. Mindezt egy nem létező szervezet nevében. Az egyik szervező arról beszélt a BBC fedett újságírójának, hogy a szelektív mintavételen alapuló közvélemény-kutatásuk később alapot adhat a választás eredményének megkérdőjelezésére.

A beépült újságírónak a többi jelentkezővel együtt részt kellett vennie egy képzésen, ahol a ChatGPT használatára tanították, hogy később azzal tudjon hamis tartalmú közösségimédia-posztokat készíteni. Egy csoportban osztották meg a hálózat fizetett tagjaival, hogy éppen miről kell posztot gyártani - az egyik utasítás például azt az alaptalan állítást tartalmazta, hogy Sandu elnök elősegíti a gyerekkereskedelmet.

A BBC által megkeresett Digital Forensic Research Lab elemzése szerint az online hálózat posztjai január óta több mint 55 millió megtekintést és több mint 2,2 millió lájkot gyűjtöttek a TikTokon.

A BBC nyomozása kapcsolatot talált a titkos hálózat és a moldovai, orosz kötődésű oligarcha-politikus, Ilan Șor között (a Șorhoz kötődő Evrazia nevű nonprifit szervezeten keresztül, amire az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az EU szankciókat szabott ki, mert a gyanú szerint megvesztegette a moldovai állampolgárokat, hogy a 2024-es népszavazáson szavazzanak az EU-tagság ellen).

„2024-ben [Ilan Șor] kampányának középpontjában a pénz állt. Idén a középpontban a dezinformáció áll”

– nyilatkozta Viorel Cernauteanu, Moldova rendőrfőnöke a BBC World Service-nek.

Ilan Șor pártját egyébként már betiltották Moldovában, mert Șor korábban is részt vett orosz befolyásolási műveletekben. Továbbá 7,5 év börtönre ítélték, mivel 2014-ben részt vett az ország legnagyobb banki csalásában, ahol egymilliárd dollár értékű pénzt loptak el. 2019-ben Izraelbe szökött, a moldovai sajtó szerint ezután Oroszországba költözött és állampolgárságot is kapott. Börtönbüntetését távollétében, 2023-ban 15 évre súlyosbították.

A büntetőügye közben egy jó ideig nem zavarta meg a politikai pályafutását, 2015-ben egy kis moldovai város polgármestere lett, egészen 2019-ig birtokolta ezt a címet. A külföldre menekülése ellenére 2019-ben parlamenti képviselő lett, 2021-ben újraválasztották. A tavalyi évig sikerült tartania a posztot.

Diaszpóra Művelet: a külföldön élő moldovaiak és a dezinformáció

Moldovának 1,2 és 2 millió fő közötti diaszpórája van, azaz a moldovai emberek legalább egyharmada külföldön él. Az ezredfordulóig Oroszország volt a külföldre emigrálók fő célja, ez mára inkább Nyugat-Európa lett.

A Stop Fals moldovai tényellenőrző oldal azt mutatta be egy cikkben, hogy a diaszpóra tagjainak létrehozott Facebook-csoportokban mennyi félrevezető bejegyzés található. Kiderült, hogy a választást megelőző időszakban számos olyan hamis információ terjedt a külföldön élő moldovai embereknek kialakított csoportokban, ami azt célozta, hogy a diaszpórában élők (különösen a nyugatbarát PAS feltételezett támogatói) ne vegyek részt a választásokon.

Angela Suricov az olaszországi Brescia városában él és dolgozik, a Bresciai Moldovaiak Egyesület elnöke és az azonos nevű, több mint 28 ezer tagot számláló nyilvános Facebook-csoport adminisztrátora. Suricov szerint különösen a választások idején szaporodtak meg a közösségi médiában és az online csoportokban a diaszpórát célzó hamis információk.

“Észrevettem, hogy érzelmekre ható nyelvet használnak, és olyan kétes weboldalakra hivatkoznak, amelyek utánozzák a valódi sajtót”

– mondta Suricov a Stop Falsnak. Olyan esetekről is mesélt, ahol a diaszpórában élők a csoportban terjedő hamis információ miatt inkább úgy döntöttek, nem mennek el szavazni.

Többek között a németországi moldovai diaszpóra tagjait tömörítő csoportban is közöltek egy bizonyíthatóan hamis állítást Maia Sanduról. Egy állítólagos Vogue-címlapra hivatkozva azt állították, hogy Sandu elnök ruhái 50 000 és 100 000 euró közötti összegekbe kerülnek. A Stop Fals tényellenőrzése szerint a diaszpóra-csoportokban terjedő kollázs soha nem jelent meg a Vogue-ban, és a képen látható ruhák a valóságban jóval olcsóbbak a feltüntetett összegeknél.

Az egyes álhíreken túl egy átfogóbb, a diaszpórát érintő furcsa incidens is történt a választás előtti hónapokban: Facebook-hirdetések kezdtek megjelenni arról, hogy egy cég a diaszpórában élő választási megfigyelőket alkalmazna a moldovai választás határon túli szavazóhelyiségeiben, 500 euróért.

Egy Lumen Personal nevű, 2022-ben létrehozott, de idén augusztusban aktivizált, Lengyelországból üzemeltetett oldal adta fel a hirdetéseket egy mesterséges intelligenciával generált képpel és azzal a felirattal, hogy moldovai állampolgárok „európai rendezvényeken való segítségnyújtásért” kiegészítő jövedelemre tehetnek szert, vagyis 500 eurót kaphatnak, készpénzben. Az oldal közben megváltoztatta a nevét Human Go-ra, és már nincs a témában aktív hirdetése, de a Facebook hirdetéstárában még látszanak a korábbi hirdetéseik, amikkel közel másfél millió diaszpórában élő moldovait értek el.

A Ziarul de Garda moldovai lap nyomozásából kiderült, hogy a választási megfigyelők toborzására szolgáló chat-appokon egy űrlapot küldtek a jelentkezőknek, ahol egy sor személyes adatot kellett megadniuk, és fel kellett tölteniük a személyigazolványuk másolatát. Azt is megadhatták, hogy négy opció közül melyik moldovai pártot szeretnék képviselni megfigyelőként. Az Egység és Jólét Koalíciója (CUB), a Románok Egyesüléséért Szövetsége (AUR), az Új Történelmi Opció (NOI) és a független jelölt Andrei Năstase volt a négy lehetőség (ezek kisebb politikai erők, a két nagy tömb a PAS és a BEP nem szerepelt a toborzási kampányban).

Az űrlap kitöltés után egy szervező felhívta a ZdG forrását, és elmondta neki, mi lesz a dolga: figyelnie kell a választás tisztaságát, és jelentenie kell az esetleges csalásokat. Ha sikerül felvételt készítenie valamilyen visszaélésről, akkor az 500 eurós díja felett kap 10 ezer eurót.

A magas díjazás mellett a toborzásnak több más visszássága is volt. A felsorolt négy opcióból két párt (a CUB és az AUR) tagadta, hogy köze lenne a Lumen Personal/Human Go hirdetéseihez. A Ziarul de Garda továbbá több olyan forrással beszélt, akik bár választottak a négy opció közül, végül egy ötödik párt, az Alternatíva Blokk képviselőjeként kerültek be a választási megfigyelői jegyzékbe.

Olyan hirdetések is megjelentek a közösségi médiában, amik a moldovai választási bizottság nevében toboroztak választási megfigyelőket. A bizottság a Facebookon tisztázta, hogy semmi köze a hirdetésekhez, közvetlenül nem is alkalmaz megfigyelőket, csak az akkreditációjukat végzi.

A furcsa toborzási akciót az Anticoruptie nevű portál szintén a feltehetően Oroszországba szökött Ilan Șorral kapcsolta össze, mivel a Facebook-hirdetések nem sokkal azután kezdtek megjelenni, hogy az oligarcha azt nyilatkozta, meglepetésekkel készülnek a nyugat-európai szavazóhelyiségekben.

Visszatérő rémhírterjesztés: Románia katonai beavatkozásra készül Moldovában?

A szavazást megelőzően az a megalapozatlan teória is elkezdett terjedni, hogy Románia katonai beavatkozást tervez Moldovában a választások után. A Stop Fals tényellenőrző oldal cikke szerint a közösségi médiában (főként Telegramon) terjedő posztokban egy lengyel lapra hivatkoztak forrásként, ami híres a Kreml-barát dezinformáció terjesztéséről.

„A Moldovai Köztársaságban szeptember 28-ra tervezett parlamenti választások fényében felmerül a kérdés, hogy Románia beavatkozna-e a Dnyeszteren túli területen zavargások esetén. A Myśl Polska nevű lap szerint a román hatóságok felkészülnek egy gyors katonai reakcióra zavargások esetén. (...) A román taktikai rakétás dandárok és műszaki egységek már megkezdték az esetleges beavatkozás előkészületeit, és katonai felszereléseket gyűjtenek a délnyugati határon (...)”

– olvasható a Moldova Live Telegram-csatorna egyik bejegyzésében.

A Moldova Live csak egy példa azon Telegram-csatornák közül, melyek a Kreml üzeneteit terjesztik Moldovában, és gyakran ugyanazokat a forrásokat használják: marginális orosz, fehérorosz vagy éppen lengyel hamis információt terjesztő weboldalakat, amik folyamatosan „háborús előkészületekről” vagy „apokaliptikus forgatókönyvekről” számolnak be a NATO-val, az EU-val vagy Oroszországgal szomszédos országokkal kapcsolatban.

A jelen esetben forrásként használt Myśl Polska nevű lengyel oldal a cikkében nem hivatkozik semmilyen hiteles forrásra, továbbá a lengyel mainstream sajtóban sincs hitelessége, gyakran orosz propagandacsatornaként írnak róla. Például a lap felkerült arra a top10-es listára, amiben az Insight összegyűjtötte a legnagyobb orosz propagandát terjesztő lapokat Lengyelországban.

A Románia katonai beavatkozásával való riogatás egyébként nem újkeletű dolog Moldovában, az orosz-ukrán háború kezdete óta az ország fontos politikai eseményei körüli időszakokban mindig előtérbe kerülnek a román beavatkozásról szóló rémhírek – jegyezte meg a Stop Fals.

(Címlapi kép forrása: DANIEL MIHAILESCU/AFP)