A Pénzügyminisztérium közérdekű adatigénylésünk után megosztott néhány részletet arról, milyen adatokból dolgoztak. Az nem derült ki, hogy a kampányban miért beszélt 700 ezer gyerek támogatásáról a Tisza.

Július 21-én az Országgyűlés elfogadta a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat, melyek értelmében kétszer 50 ezer forint támogatást kapnak „a rászoruló családokban élő gyermekek” már az idén kezdődő, 2026/2027-es tanévben.

A kormány tájékoztatása szerint támogatást kaphatnak azok a gyerekek, akik:

A kormány szerint a támogatás összesen mintegy 400 ezer gyereket érint, de első ránézésre is világos, hogy a felsorolt kategóriák nem adhatók egyszerűen össze.

Egy gyerek egyszerre több jogosultsági körbe is tartozhat, de a támogatást csak egyszer kaphatja meg. Ezért kérdeztük meg a Pénzügyminisztériumot, milyen adatok alapján számolta ki a kormány a 400 ezres jogosulti kört, és hogyan kezelték az egyes csoportok közötti átfedéseket.

Honnan vették az adatokat?

A minisztérium közérdekű adatigénylésünkre adott válasza szerint a 400 ezres becsléshez több kiinduló adatot használtak:

A különböző jogosulti körök közötti átfedésekre szakértői becslést készítettek. Erre magyarázatuk szerint azért volt szükség, mert törvényi felhatalmazás nélkül az adatbázisok nem kapcsolhatók össze.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint több átfedés van a csoportok között, például a magasabb összegű családi pótlékban részesülők és az SNI-sek között, vagy az egyszülős családban nevelkedők, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményesek és az árvaellátásban részesülők között.

Magát az átfedések kiszűrésére szolgáló szakértői becslést ugyanakkor adatigénylésünkre nem küldte el a minisztérium, ahogy kimaradtak az adatforrások felsorolásából a sajátos nevelési igényű gyerekek, a Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai képzésben résztvevő fiatalok, illetve a nevelőszülőknél vagy gyermekvédelmi intézményben nevelkedők.

A Pénzügyminisztérium közölte továbbá, hogy az egyes csoportokon belül az iskolások, illetve a szeptembertől első osztályba lépők létszámát is becsléssel lehet meghatározni, de ennek részleteiről sem adtak további tájékoztatást.

Az iskolakezdési támogatás első részletét augusztus 24-ig utalják, a kormány tehát legkésőbb akkor pontosan látja majd, hányan kapták meg ténylegesen a támogatást.

Erős kritikák érték a programot

A támogatási rendszer kialakítását már a rendelet bejelentésekor, július 2-án „összetett és nehéz feladatnak” nevezte Magyar Péter miniszterelnök. Hozzátette, hogy „különösen abban az állapotban, amiben a szociális rendszert és a nyilvántartást az előző kormánytól megörököltük.” Hogy a támogatási rendszer már az idei tanévtől elinduljon, „olyan, már meglévő jogosultságokhoz kötötték a támogatást, amelyeknél az állam már megállapította a rászorultságot”.

A Fidesz-KDNP elsődlegesen azzal kritizálta a programot, hogy a Tisza a kampány során még 700 ezer családnak ígért támogatást, a rendelet értelmében pedig csak 400 ezer gyerek részesül belőle.

Rétvári Bence a parlamentben is elmondta, hogy az iskolakezdési támogatást így 300 ezerrel kevesebb gyerek kapja meg ahhoz képest, ahogy az a kampányban elhangzott.

Ebben az ellenzéki képviselőnek igaza is van: Magyar Péter első, 2025. novemberi bejelentésében és a Tisza programjában is 700 ezer családról, illetve gyerekről volt szó.

A Pénzügyminisztériumtól azt is megkérdeztük, hogy milyen számítások alapozták meg a korábbi, 700 ezres ígéretet, de erre a kérdésünkre nem válaszoltak.

A parlamentben Kapronczai Balázs oktatási és gyermekügyi államtitkár így reagált a Rétvári Bence kritikájára:

„Ez pontosan 400 ezerrel több mint, amit önök valaha adtak volna egyetlen családnak is.”

Az iskolakezdési támogatással szemben felhozott másik kritika szociális jellegű. A rendelet kihirdetése után több fideszes politikus arról posztolt, hogy a rendelet szerintük „igazságtalan”, mert bizonyos rászoruló családok a kormány kritériumai alapján kimaradnak a támogatásból, míg olyanok részesülhetnek benne, akiknél a segítség nem volna indokolt.

Mindezt arra alapozták, hogy az egyszülős családokban élő gyerekek után vagyoni megkötés nélkül jár a támogatás (vagyis akár milliomos egyedülálló szülőknek is járhat), míg szegénységi alapon csak azoknak jár a 100 ezer forint, akik rendszeres gyermekvédelmi ellátásban részesülnek.

A Pénzügyminisztérium kérdésünkre megerősítette, hogy az egyszülős családokban élő gyerekeknek jövedelemre való tekintet nélkül jár a támogatás.

A rendelet értelmében egyedülállóként az kaphat iskolakezdési támogatást, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint egyedülállónak minősül, azaz „hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa”.

Megkapják a támogatást azok a szülők is, akik megosztott felügyeletben nevelik a gyerekeiket: ebben az esetben a támogatásra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult.

Nagyon szegénynek kell lenni

Az összes jogosultsági feltétel közül csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek van közvetlen kapcsolata a család jövedelmével. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a gyerek jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 225 százalékát, vagy bizonyos esetekben (például, ha a gyereket egyedülálló szülő gondozza vagy tartósan beteg) a 245 százalékát.

Emellett a család összes vagyonának egy főre jutó értéke nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének hetvenszeresét.

A szociális vetítési alap jelenleg 28 500 forint, vagyis azok azok jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akiknél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 64 125 forintot (vagy bizonyos esetekben a 69 825 forintot) és nincs 1,9 millió forintnál nagyobb vagyonuk.

Egy egygyermekes család esetében ez azt jelenti, hogy akkor kapják meg a 100 ezer forintos támogatást, ha összes jövedelmük nem haladja meg a havi 192 ezer forintot.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nem jár automatikusan, évente igényt kell benyújtani, amit a gyámügy elbírál.

A kormány változást ígér

A Pénzügyminisztérium július 7-i közleményében arról írtak, hogy a következő tanévre tovább fogják fejleszteni a rendszert.

„Jövőre a támogatás rendszerét tovább tökéletesítjük, hogy 2027-ben már a teljes támogatási összeg célzottan, vagyis valóban az iskoláztatáshoz kapcsolódó kiadásokra és valóban a rászorulókhoz jusson el.”

A Lakmusznak küldött válaszukban is hangsúlyozták, hogy „2027-re az a kormány célja, hogy pontosítsa a rendszert és az adatbázisokat, valamint minél hamarabb megteremtse azt a jogtechnikai hátteret, amely az adatok megfelelő kezeléséhez hozzá tud járulni”.

(Címlapi kép: MTI/Balogh Zoltán)