Többek között Dobrev Klára is ezt olvassa ki a választási iroda adataiból, pedig egyelőre nincsenek többen a határon túli szavazók, mint az előző választáson.

Dobrev Klára néhány napja jelentette be, hogy a határon túli magyarok választójogának elvétele a DK egyik fő témája lesz a kampányban, és a párt el is kezdte terjeszteni az üzenetet, hogy „kétszer annyi határon túli regisztrált a választásokra, mint ahányan négy éve szavaztak”.

Az összehasonlítás azonban ebben a formában félrevezető: a levélben szavazók névjegyzékében jelenleg alig szerepel több választópolgár, mint a 2022-es választáskor, és a többségük nem is újonnan került fel a névjegyzékre, hiszen a regisztráció nem csak egy választásra szól.

Félreértelmezések

Dobrev egy február 3-i videóban arról beszélt, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint már több mint 457 ezer határon túli magyar szerepel a 2026 os választás névjegyzékében, és mivel a beérkezett regisztrációs kérelmek száma a 633 ezret is meghaladja, „szinte biztosra vehető”, hogy végül legalább félmillióan lesznek.

„Ez kétszer annyi levélszavazat, mint ahányan 2022-ben szavaztak a határon túlról” – mondta Dobrev, a videó leírásában pedig hozzátette, hogy ez legalább négy mandátumot jelent majd a Fidesznek.

A Vastagbőr egy szintén február 3-i Facebook-posztban arról írt, hogy „már most többen regisztráltak a két és fél hónap múlva esedékes választásra, mint 2022-ben összesen”. A „Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei” nevű Facebook-oldal szerint pedig 300 ezernél is több új levélszavazó lett négy év alatt, ami azt jelenti, hogy „vagy példátlan mobilizáció zajlik, vagy valami nem stimmel”.

Nem derül ki az a tény,

2026 vs. 2022

Az NVI adatai szerint 2026. február 3-án 457 359 külhoni választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, a „beérkezett regisztrációs kérelmek száma” pedig 633 059 volt.

A 2022-es országgyűlési választásra 267 834 érvényes levélszavazat érkezett be. Összesen 318 083-an próbáltak meg levélben szavazni, de sokan ezt érvénytelenül tették.

Ha a 268 ezer érvényes 2022-es levélszavazatot hasonlítjuk össze a 457 ezres jelenlegi névjegyzékkel, 70 százalékos növekedés látszik, ha pedig az összesen 318 ezer 2022-es levélszavazatot a 633 ezer regisztrációs kérelemmel, akkor valósnak tűnik a kétszeres növekedés.

Ezeknek az összehasonlításoknak azonban, mint azt László Róbert, a Political Capital választási szakértője is megerősítette a Lakmusznak, valójában semmi értelmük.

„Egyértelműen téves az a sugalmazás, hogy az adatok valamilyen óriási, szervezett mozgósításról tanúskodnak a határon túli magyarok körében”

– mondja László Róbert.

10 évre szól

A félreértések feloldásához a legfontosabb tudnivaló, hogy ha egy határon túli magyar regisztrál a levélben szavazók névjegyzékébe (amit először a 2014-es választás előtt lehetett megtenni), akkor alapesetben 10 évig a névjegyzéken marad, sőt ha közben érvényes szavazatot ad le egy választáson, a határidő meg is hosszabbodik. Vagyis nincs szükség minden választás előtt új regisztrációra.

Ennek megfelelően a 457 ezres adat nem azt jelenti, hogy kifejezetten a 2026-os választás előtt jelentkeztek ennyien a levélszavazásra, hanem azt, hogy jelenleg ennyi levélszavazónak van érvényes regisztrációja. Hasonlóképpen, a 633 ezer regisztrációs kérelem is a rendszer indulása óta beérkezett összes kérelmet jelenti.

A két adatból olyan következtetést sem lehet levonni, hogy több mint 150 ezer kérelem vár még elbírálásra.

„Az NVI jellemzően a kérelmek 100 százalékát elbírálja egy napon belül. A 633 ezer regisztrációs kérelem és a 457 ezer névjegyzékben szereplő levélszavazó közötti különbséget az magyarázza, hogy ha valaki egynél több kérelmet ad be, például mert adminisztratív hibát vét vagy mert lejár a regisztrációja, akkor többször szerepel a statisztikában. A névjegyzékről továbbá lekerülnek azok, akik időközben Magyarországra költöztek, illetve elvileg az elhunytak is, bár ez utóbbit nem nagyon lehet ellenőrizni, ami egyébként a levélszavazási rendszer legnagyobb visszássága”

– magyarázza László Róbert.

A 2022-es választás napján 456 129-en voltak a névjegyzékben, most 457 359-en vannak. Kiderül továbbá az adatokból, hogy 2022-ben a névjegyzéken lévőknek kevesebb mint 60 százaléka adott le érvényes levélszavazatot (267 834 ember).

A Vox Populi blog a WayBack Machine segítségével azt is megnézte, hogy négy éve a kampánynak ebben a szakaszában hányan szerepeltek a levélben szavazók névjegyzékében. 2022. február 4-én 432 722 ilyen választópolgár volt, ennél jelenleg nagyjából 25 ezerrel van több.

Mindettől függetlenül elképzelhető, hogy érdemben több levélszavazat lesz idén, mint amennyi 2022-ben volt, például a levélben szavazók magasabb részvételi aránya miatt, vagy azért, mert kevesebben szavaznak érvénytelenül (László Róbert szerint a korábbi választásokon azért volt sok érvénytelen levélszavazat, mert a „levélcsomagot” viszonylag bonyolult helyesen visszaküldeni). Regisztrálni pedig március 18-ig lehet.

(Címlapi kép: Veres Nándor/MTI)