„Sehol nem láttunk annyi orosz dezinformációt terjesztő Facebook-hirdetést, mint Magyarországon”

2026. május 2. 14:01


Nem értek el nagy tömegekhez a választás előtti orosz dezinformációs műveletek, de sikerrel játszották ki a Meta hirdetésekre vonatkozó tiltását. Az orosz akciókat vizsgáló Gnida Projectet arról is kérdeztük, részt vehettek-e az akciókban magyar szereplők.

Az április 12-i választáshoz vezető hetekben több olyan orosz dezinformációs műveletet követtünk szorosan, amik a Tisza Párt politikusait vagy más ellenzéki figurákat igyekeztek lejáratni:

Bár egy ideig az orosz dezinformáció központi téma volt a kampányban, nagy tömegekhez Magyarországon többnyire nem tudtak elérni ezek a dezinformációs akciók. A választás előtti utolsó ilyen álhír is inkább a nemzetközi mainstream politikai közbeszédbe került be: e szerint Varga Judit többek között arról írt önéletrajzi könyvében, hogy Magyar Péter megsütötte a mikróban a család vizslakölykét. A memoár létét Varga cáfolta, a választás után a lengyel Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa mégis erre az álhírre hivatkozva mondta azt, hogy szerinte a magyar társadalom beteg, hiszen megválasztott egy kutyakölyköt megmikrózó politikust. (Később a PiS elismerte Kaczyński tévedését, de nem kért bocsánatot).

Ezeket az akciókat a régóta orosz dezinformációs kampányok felgöngyölíésére szakosodott kollektíva, a Gnida Project a Storm-1516 nevű orosz csoporthoz kötötte. Mivel mi is a Gnida Project bejegyzéseiből értesültünk először az akciókról, megkerestük őket, hogy osszák meg velünk eddigi tapasztalataikat: mennyire voltak egyedülállóak a magyar választási kampány előtt látott orosz dezinformációs műveletek, milyen országokat és hogyan támadnak az oroszok hasonló lejárató kampányokkal, milyen hasonlóságokat látnak ezek között az akciók között, és tudják-e, kik állnak mögöttük?

A Gnida Project egyfajta digitális őrkutyaként működik, a Substacken és az X-en osztják meg elemzéseiket 2024 óta. A csoportról nem lehet sokat tudni, mi is csupán írásban tudtunk velük kommunkálni.

Válaszaikból megtudtuk, hogy

a Facebook-hirdetések kiterjedt használata abszolút egyedülálló volt a magyar ellenzéki szereplőket támadó orosz dezinformációs akciókban. Ahogy az sem volt jellemző a korábbi akciók során, hogy egyszerre hoznak létre helyi nyelvű (ebben az esetben magyar) és angol nyelvű oldalakat, amiken keresztül a kamuhíreket terjesztik.

A magyar választási kampányban jelenlévő orosz dezinformációs műveletek a Facebook-hirdetések intenzív használata mellett is viszonylag kevés emberhez jutottak el, az álhírek egyszerhasználatos, egyszerűen leleplezhető kamuoldalak segítségével terjedtek. Ráadásul kiterjedt és profin felépített weboldal-hálózatokat, vagy nagy eléréssel rendelkező influenszereket sem vetettek be a terjesztők.

Egy oldal furcsaságai: címek, cikkek, illusztrációk.
Egy oldal furcsaságai: címek, cikkek, illusztrációk.

Vihar a kampányban

Az nem újkeletű, hogy egy országot, különösen, ha választásra készülődik, orosz dezinformációs akciókkal támadnak. Ezek az akciók igen változatosak és különféle nevekkel illetjük őket – biztosan nem tudjuk, de valószínű, hogy a különböző nevű műveletek mögötti személyek között van átfedés, és az akciók valahogyan összefüggnek.

A Lakmuszon is írtunk korábban

  • a Doppelganger nevű dezinformációs műveletről, ami az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Ukrajnában terjesztett hamis cikkeket, videókat és közvélemény-kutatásokat, ismert hírportálok webhelyeit és arculatát utánozva;
  • elemeztük az Operation Overload (Túlterhelés Művelet) nevű akciót, amivel a Lakmuszt is megcélozták: a művelet lényege, hogy újságírókat és szerkesztőségeket árasztanak el e-mailekkel, amikben ismeretlenek azt kérik, ellenőrizzük az általuk küldött hírek valóságtartalmát;
  • hasonlóan működik a Matrjoska bothálózat is, akik a magyar választási kampányban is aktívak voltak.

Az idei kampányban azonban a legtöbbet egy Storm-1516 nevű orosz csoporttal foglalkoztunk: ők azok, akik kamuoldalakon terjesztik az álhíreket, és igyekeznek azokat minél több emberhez eljuttatni a közösségi médiában is.

A csoport neve a Microsoft digitális fenyegetéseket vizsgáló központjától származik. A Microsoft a különböző dezinformációs műveleteket és a mögöttük álló csoportokat a időjárási viszonyok után nevezi el: a vihar (storm) elnevezés az egyelőre ismeretlen, alakulófélben lévő, jelenleg is fejlődő, változó fenyegetéseket foglalja magában.

A Gnida Project Lakmusznak küldött válaszai szerint a Storm-műveleteknek két fő célpontjuk van.

  • Egyrészt azok az országok, amik a legnagyobb katonai és pénzügyi támogatást nyújtják Ukrajnának, jelenleg Németország és Franciaország. Ezekben az országokban szinte folyamatosan zajlanak a dezinformációs akciók, bár a 2025-ös német parlamenti választások után egy rövid ideig Németországra kevésbé fókuszáltak.
  • Másrészt időszakos célpontok lehetnek választás előtt álló országok vagy orosz ellenzéki figurák.

Ha egy választás előtt álló ország célponttá válik, rövid idő alatt rendkívül intenzív a támadás, de a választás után általában abbamarad. A Gnida Project ezt figyelte meg a 2024-es amerikai elnökválasztás, a 2025-ös német és moldovai parlamenti választás és a 2026-os magyar választás idején is. A Gnida válaszában arra is kitért, hogy 2024 tavasza óta gyakori célpont még Örményország, a műveletek jelenleg egyre intenzívebbek, hiszen az országban idén június elején választások lesznek.

A kamuoldalakon megjelent magyar és angol cikkek Forsthoffer Ágnesről
A kamuoldalakon megjelent magyar és angol cikkek Forsthoffer Ágnesről

Facebook-hirdetések: magyar sajátosság

A Gnida szerint a Storm-1516 műveleteinek végrehajtásában

a legtöbb esetben olyan személyek is részt vesznek, akik ismerik a dezinformációs művelet célországát és annak nyelvét.

Például Örményországban a dezinformációs műveletek többsége egy Okay Deprem nevű újságíró cikkeiből indul ki. Deprem egy ODA TV nevű török csatornánál dolgozik, korábban több országban, köztük Oroszországban és Ukrajnában is élt.

A Gnida szerint minden egyes helyi vagy a helyi viszonyokat jól ismerő szereplőnek megvan a saját stílusa: Magyarországon például azt figyelték meg, hogy az álhíreket terjesztő rövid videók mindegyike speciális méretekkel rendelkező függőleges videó volt.

Azt, hogy a magyar akciók során kikkel dolgozhatott együtt a Storm-1516, nem tudjuk. A Gnida erről azt írta a Lakmusznak: nehéz a direkt kapcsolatokat kimutatni, ők sem tudják, hogy az orosz csoport kiket bízhatott meg a magyar tartalmak előállításával. Abban sem lehetünk biztosak, hogy a szereplők magyarok voltak.

Azt mi is érzékeltük ezeknél az akcióknál, hogy a létrehozott kamuoldalakon olyan hírek jelentek meg, amik Magyarországon történtek vagy Magyarországot érintették, és több esetben a 24.hu tartalmait másolták. Mégis sok hiba árulkodott arról, hogy az adott oldal nem valódi hírportál, a készítői pedig nincsenek teljesen tisztában a magyar nyelv szabályaival (vagy mesterséges intelligencia segítségével fordították az anyagokat angolból, és nem ellenőrizték a nyelvhelyességet). A cikkek nyelvezete sokszor magyartalan volt, a neveket külföldi írásmód szerint írták (keresztnév, majd a vezetéknév), a címekben sokszor benne maradt a „cím” szó, a tartalom és az illusztráció nem mindig passzolt egymáshoz.

A Gnida arra is felhívta a figyelmünket, hogy a Storm-1516 műveletekre jellemző, hogy helyi influenszerekkel is felveszik a kapcsolatot, hogy ők segítsék az álhírek terjesztését a közösségi médiában.

Magyarországon ilyen esetről nem tudunk. Nálunk inkább kamuoldalak segítségével és Facebook-hirdetésekkel terjesztették az álhíreket. Az X-en viszont több olyan profilt is találtunk, amik szinte minden, általunk is feltárt hamis hírt és videót megosztottak. Hogy ezek valós személyeket takaró valós profilok vagy álprofilok, azt nem tudjuk, de a választás óta is folyamatosan dezinformációt terjesztenek.

A Gnida Project szerint a Facebook-hirdetések olyan széleskörű használata a dezinformációs kampányban, mint amit a magyar választások előtt láttunk, egyedülálló.

Az álhíreket terjesztő Facebook-oldalak hirdetései majdnem minden esetben végigfutottak, holott a politikai hirdetések tiltása miatt a Metának ezeket át sem kellett volna engednie. Ehhez képest találtunk olyan hirdetést, ami tíz napig volt aktív, és több mint százezer emberhez juttatta el a kamuhíreket.

Ugyanígy egyedi elem volt a magyar célpontokat támadó akciók során, hogy külön angol és magyar kamu hírportálokat hoztak létre. Általában ugyanis egyetlen kamuoldalt készítenek a Storm-1516 kampányaiban, amin akár két nyelven is megjelennek a hírek és álhírek.

A Gnida figyelmét az is felkeltette, hogy a Storm-1516 végrehajtói a korábbi műveletek során már jó előre kiterjedt weboldalhálózatokat építettek fel, míg a magyar esetben az álhíreket „egyszerhasználatos” honlapokon terjesztették, amiket ráadásul néhány nappal az akciók indulása előtt hoztak létre. A legtöbb általunk is felfedezett honlap ma már vagy nem elérhető, vagy egyáltalán nem frissül.

A Gnida Project szerint az akciók egyik fő célja az lehet, hogy az álhírek eljussanak fontos közszereplőkhöz, akik aztán megismétlik és ezzel terjeszteni kezdik azt (ahogy tette azt Jarosław Kaczyński a megsütött vizslakölyökről szóló álhírrel). Azonban viszonylag ritkán fordul elő, hogy prominens közszereplők megosztják ezeket az álhíreket, az akciók sokkal több emberhez jutnak el a fizetett influenszerkörökön vagy – a magyar esetben – a fizetett politikai hirdetéseken keresztül.

Az ausztrál kozák, a neofasiszta brazil

Hogy a Storm-1516 műveletek mögött hányan és pontosan kik állnak, nem tudjuk. Arról viszont több elemzés is született, hogy az akciót végrehajtó csapat szorosan kötődik az Alapítvány az Igazságtalanságok Leküzdéséért (Foundation to Battle Injustice, R-FBI) nevű, Jevgenyij Prigozsin által 2021-ben alapított szervezethez (Prigozsin 2023 augusztusában meghalt).

Ezt találta az Alliance4Europe nevű szervezet és a dél-karolinai Clemson Egyetem egyik kutatócsoportja, és megerősítette a Gnida Project is a Lakmusznak küldött válaszában.

Azt írták: erős a gyanú, hogy a dezinformációs akciókat és az alapítványt ugyanaz a csapat működteti, a két szervezetnek közös irányítói vannak.

A kapcsolatot több minden alátámasztja. Az elemzések kiemelik, hogy a Strom-1516 technikái, eljárásai nagyban hasonlítanak egy 2013-ban szintén Prigozsin által alapított, Internet Research Agency (IRA) nevű szervezet módszereihez, ami trollfarmok segítségével terjesztette az orosz propagandát. Az IRA néhány éve megszűnt, az abban dolgozók viszont feltűnnek az R-FBI és egy másik civil szervezet, a 2024-ben alapított BRICS Újságíró Egyesület (BJA) körül. Ugyanezek az emberek terjesztik a Storm-1516 akcióit is. Az elemzések szerint ezek a megosztások „stratégiailag fontos időpontokban” és olyan rendszerességgel történnek, ami nem lehet csupán a véletlen műve.

Simeon Boikov, az "ausztrál kozák"
Simeon Boikov, az "ausztrál kozák"
Fotó: Wikipedia

A dezinformációs műveletek terjesztői közül a Gnida kiemelt néhány fontosabb és ismertebb figurát. Ilyen például az ausztrál-orosz Simeon Boikov (becenevén az „ausztrál kozák”), aki szélsőjobboldali és ultranacionalista nézeteiről híres. Boikov évekkel ezelőtt bántalmazott egy ukránpárti tüntetőt, amiért le akarták tartóztatni, ezért 2022 decembere óta a Sydney-ben lévő orosz konzulátuson bujkál.

Egy másik ismert figura a brazil politikai aktivista Raphael Machado, a neofasiszta Új Ellenállás (Nova Resistência) alapítója és vezetője. A szervezet antiliberális, antikapitalista és tradicionalista nézeteket vall, oroszbarát, és nagyban támaszkodik az orosz filozófus, Aleksandr Dugin nézeteire, akit Putyin nagy támogatójaként tartanak számon.

A magát újságírónak nevező ír Gerry Nolan szintén a kör tagja, ő a tulajdonosa a The Islandernek, ami a Substack- és X-oldalán terjeszt oroszbarát és ukránellenes propagandát és dezinformációt. Nolan Magyarországgal is foglalkozott oldalán: a választás éjszakáján arról írt, hogy téves Orbán Viktort diktátornak és autokrata vezetőnek beállítani, hiszen ha az lett volna, nem vesztett volna egy demokratikus választáson.

Simeon Boikov rajta van az Európai Unió szankciós listáján, ahogy az Alapítvány az Igazságtalanságok Leküzdéséért tagjai és a BRICS Újságíró Egyesület tagjai is. Az EU szintén szintén a Storm-1516 csoporthoz köti ezeket a szervezeteket.

(Címlapi kép: Dezső Annamari)

A szerzőről

Fülöp Zsófia

Fülöp Zsófia

2023 májusától a Lakmusz újságírója, korábban 9 évig a Magyar Narancsnál dolgozott, főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. Az oxfordi Reuters Institute ösztöndíjasaként a romák médiareprezentációját kutatta.

Kövess minket!

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!