Több szempontból is rekord tempót diktált a Tisza-kormány, pedig volt választás, ami után a köztársasági elnök 8 nappal korábbra írta ki a parlament alakuló ülését. Vajon melyik kormány volt a leglassabb? Adatvizualizációkon mutatjuk a kormányalakítások fő stációit.

Magyar Péter május 25-én a Telexnek adta az első élő stúdióinterjúját miniszterelnökként. Mivel a kezdés előtt Magyar Vitézy Dávid közlekedési miniszterrel telefonált, elsőként arról kérdezték Magyart, mennyire elfoglalt, és mennyire akut a helyzet a közlekedésben.

A miniszterelnök a vonatközlekedést érintő helyzetet és az erre adott reakcióikat ecsetelte, majd azt mondta:

„Nagyon sok mindent csinálunk egyszerre, próbáljuk működtetni a széteső közszolgáltatásokat. (...) Ezt csak azoknak mondom, akik azt mondják, hogy nem folyik kormányzás, vagy hogy TikTok-kormányzás folyik. Nem, ez a valaha volt leggyorsabb kormányalakítás volt, 1990 óta valaha volt legtöbb sürgős kormányzati és fontos kormányzati döntést hozzuk és hát igyekszünk egyszerre párhuzamosan 4-5 vagy inkább 40-50 dolgot csinálni.”

Ebben a cikkben azt járjuk körül, tényleg ez volt-e a valaha volt leggyorsabb kormányalakítás, pontosan hány naptári nap után alakultak meg a rendszerváltás óta a magyar kormányok az országgyűlési választásokat követően,

illetve hány nap telt el a választás, az országgyűlés alakuló ülése, a miniszterelnök megválasztása és a miniszterek eskütételei, vagyis a kormány formális megalakulása között, vagyis mi kellett ahhoz, hogy a választás után már 30 nappal megalakult Tisza-kormány több szempontból is rekorder legyen?

Hogy néz ki jogilag a kormányalakítás folyamata?

A kormányalakítás folyamatát az Alaptörvény szabályozza, és ahogy azt az Igazságügyi Minisztérium folyóiratában megjelent tanulmány is megállapította 2022-ben, érdemben nem változott a rendszerváltás óta.

A magyar parlamentáris rendszer legfontosabb szereplői az országgyűlés, a köztársasági elnök és a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személy – ez utóbbi gesztus a kormányalakításra való felkérés. A köztársasági elnöknek javaslattételi joga van a kormányfő személyéről, de mivel a pártok általában a listavezetőiket (pártszövetség esetében az egyik, nagyrészt az erősebb párt listavezetőjét) miniszterelnök-jelöltnek nevezik meg, ezért az államfő jogköre inkább csak formalitás.

A köztársasági elnöknek legkésőbb a választást követő 30. napra össze kell hívnia az új országgyűlés alakuló ülését. Vagyis megteheti előbb is, persze ezzel praktikus megvárnia, hogy kimondják a választás jogerős végeredményét, ami akár több hétig eltarthat.

Az alakuló ülésen aztán az országgyűlés felé javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Ez azt is jelenti, hogy a kormány megalakulásának gyorsaságában mindenképpen van két fontos, a kormányalakító párton vagy pártoktól független körülmény: a választási eredmény hivatalossá válása és az, hogy a köztársasági elnök hányadik napra írja ki az alakuló ülést a rendelkezésére álló 30-ból.

A kormányalakítás menete (kivéve ha konstruktív bizalmatlansági indítvány útján történik) a következőképp zajlik: miután az országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt és elfogadja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára kinevezi a minisztereket, akik az országgyűlés előtt esküt tesznek. Ezt nevezzük a kormány megalakulásának.

30 nap a választás és a kormány felállása, 3 nap az alakuló ülés és a miniszteri eskük között

Az idén április 12-én tartott országgyűlési választás után mindössze 30 nap telt el a Tisza-kormány megalakulásáig: Magyar Pétert már május 9-én, vagyis az országgyűlés alakuló ülésén miniszterelnöknek választották, majd 3 nappal később, május 12-én esküt tettek az új kormány miniszterei, amivel formálisan megalakult a kormány.

Magyar Péter korábban azzal indokolta az elejétől gyorsra tervezett kormányalakítási folyamatot, hogy minél rövidebb legyen az átmeneti időszak, amikor még az előző kormány ügyvezető kormányként hatalmon van.

Ahogy az alábbi ábránkon is látható, a választás és a kormány megalakulása között eltelt naptári napokat nézve valóban ez volt a leggyorsabb kormányalakítás a rendszerváltás óta.

De a második Orbán-kormány 2010-ben nem sokkal, csak 4 nappal maradt le, és a 2002-es Medgyessy-kormány is csak 6-tal. (Erről korábban a Hvg írt részletesen.)

Átlagosan a rendszerváltás óta tartott tíz országgyűlési választást követően 43,6 naptári nap telt el a választás (vagy annak második fordulója) és a miniszterek eskütételei között. Ez közel két héttel hosszabb időszak, mint a legutóbbi folyamat.

Olyan is volt, hogy ennél jóval hosszabb ideig tartott az új kormány felállása. Leghosszabb ideig a harmadik Orbán-kormányra kellett várni: 2014-ben, amikor a Fidesz-KDNP maradt hatalmon, 61 nap telt a választás és a kormányalakítás között. A választási ciklusokon belül is történtek kormányváltások, egész pontosan három alkalommal, 1993-ban, 2004-ben és 2006-ban, de ezekben az esetekben nem egy választás előzte meg a kormányalakítás és a pártok mandátumai is megmaradtak, így nem összehasonlíthatók a választások utáni folyamatokkal.

Ahogy az az alábbi grafikonon is látható, a 30 napos időkeretet az 1990 óta tartott tíz választás közül három alkalommal maxolta ki a köztársasági elnök: 1994-ben, 2014-ben és 2018-ban. Leggyorsabban 2010-ben hívta össze az új Országgyűlést a köztársasági elnök, mindössze 19 nappal a választás után.

Átlagosan 26 nap telt el a választás és az alakuló ülés között. Ezzel a 2026-os időpont átlag körülinek számít, hiszen 27 nappal a választás után tartották az alakuló ülést

Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormány úgy tudott megalakulni a választás utáni 30. napra, rekord gyorsasággal, hogy a választás napja és az alakuló ülés között átlagos idő telt el, a köztársasági elnök által kijelölt nap (amire nincs befolyása a kormányalakító erőknek) nem határozott meg sem túl gyors, sem túl lassú folyamatot.

A kormányalakítás folyamatának következő lépése, amikor az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt. Ebben szintén egyedülálló volt a Tisza-kormány felállásának folyamata, ugyanis

2026-ban volt először példa arra, hogy ez magán az alakuló ülésen megtörtént.

Magyar Pétert az új országgyűlés első ülésén miniszterelnöknek választották a képviselők, és az esküt is letette. Ilyen nem volt korábban, 2014-ben például 4 nappal, 2018-ban pedig 2 nappal az alakuló ülés után választott miniszterelnököt az Országgyűlés. A többi választási évben azonban jóval többet vártak a miniszterelnök megválasztásával, jó pár alkalommal több mint két hetet. A rekord 2006-ban volt, amikor az alakuló ülést követő 24. napon választottak miniszterelnököt.

A miniszterek eskütétele, ezzel együtt a kormányalakítás, akár egy napon is lehet a miniszterelnöki esküvel. A rendszerváltás óta öt alkalommal ez így is történt. További egy alkalommal két napot vártak, 2026-ban a Tisza pedig hármat. Az ezt megelőző két választáson 8-8 nap telt el, a rekord pedig 2014-ben volt, amikor a miniszterelnök megválasztása után csak 27 nappal később alakult meg a kormány.

Viszont abban szintén rekord gyorsaságú volt a Tisza-kormány megalakulása, hogy a országgyűlés alakuló ülése és a miniszterek eskütétele között mindösszesen 3 nap telt el.

(A fenti ábrán az mutatja meg ezt, hogy a 2026-os sorban a sárga és a zöld pöttyök nagyon közel vannak egymáshoz). Ebből a szempontból még a második helyezett 2018-as, tehát negyedik Orbán-kormány is lassúnak tűnik: akkor 10 nap telt el az alakuló ülés és a miniszterek eskütételei között.

(Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)