A választási kampányban legalább 160 millió forintot költöttek hamis vagy félrevezető információk hirdetésére a Facebookon. A cég képviselőit a szarajevói Global Fact konferencián szembesítettük a választási projektünk eredményeivel.

A nagy tech cégek, többek közt a Meta és Google, az elmúlt években számos vállalást tettek arra vonatkozóan, hogy igyekeznek visszaszorítani a platformjaikon terjedő dezinformációt. A gyakorlatban a cégek azonban nemhogy fékeznék, hanem sok esetben fel is erősítik a hamis és félrevezető információkat – például politikai hirdetéseken keresztül. Ebből ráadásul jelentős bevételük származik.

A Lakmusz, a Political Capital és a Mérték közös választási projektjében év elejétől egészen a június 9-én tartott önkormányzati- és EP-választásokig vizsgáltuk ezt a jelenséget. (A projekt záró riportja itt olvasható .)

Feltártuk, hogy ez idő alatt:

Ez a pénz a másik oldalon, a tech cégeknél hirdetési bevételként landolt.

Az általunk is ellenőrzött, hamis vagy félrevezető információkat nagyobb részben a Meta platformjain, Facebookon és Instagramon reklámozták (163 millió forintért), kisebb részben Google- és Youtube-hirdetésekben (25 millió forintért).

A kutatásunk eredményeivel a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) éves világtalálkozóján, az idén Szarajevóban rendezett Global Facten, egy panelbeszélgetés után szembesítettük a Meta jelenlévő képviselőit. (A Google-től senki nem vállalta a nyilvános szereplést a konferencián.)

Címlapi képen: “In coversation with Meta: Reducing misinformation regionally and globally” című panelbeszélgetés résztvevői a szarajevói GlobalFact konferencián, Tom Bonsundy-O’Bryan, Sophie Eyears, Lara Levet. Fotó: Vanja Čerimagić

Miután a Meta képviselői a panelbeszélgetés során többször megemlítették, hogy – a szólásszabadság védelme érdekében – politikusoktól származó kijelentéseket nem ellenőriznek és nem korlátoznak, a Lakmusz főszerkesztője, Zöldi Blanka a politikai hirdetések kezeléséről kérdezett:

„Értjük, hogy a Meta miért nem teszi lehetővé politikusok állításainak tényellenőrzését. Amiről kérdezni szeretnék, az a politikai hirdetések ellenőrzése: ezeket a hirdetéseket ugyanis nemcsak politikusok, hanem civil szervezetek, akár a kormányhoz szorosan kötődő civil szervezetek vagy közösségimédia-influenszerek is feladhatják. A magyarországi választások előtt azt tapasztaltuk, hogy a Meta fizetett politikai hirdetéseken keresztül tette lehetővé a hamis információk felerősítését, ez pedig több mint 400 ezer euró bevételt hozott a cégnek. Lehet, hogy ez nem hangzik nagy összegnek, de ez annyi pénz, ami körülbelül a teljes szerkesztőségünk 4 évnyi működését fedezné. Mit reagálnának erre, mik a jövőbeli terveik a politikai hirdetések terén?”

Fotó: Zöldi Blanka a Global Fact konferencián. Fotó: Vanja Čerimagić

Tom Bonsundy-O’Bryan, a Meta félretájékoztatás elleni fellépésért felelős vezető munkatársa kijelentette, hogy olyan tartalom, amelyet tényellenőrzők ellenőriztek, és hamisnak vagy félrevezetőnek találtak „semmiképpen nem futhat hirdetésként.”

„A tartalmat közzétevő oldalon lehet, hogy csak megjelöljük a szóban forgó tartalmat és korlátozzuk az elérését, de a hirdetések terén fekete-fehér megközelítést alkalmazunk: eltávolítjuk a hamis vagy félrevezető információt tartalmazó hirdetéseket.”

Ezen kívül kijelentette, nem igaz, hogy a Meta pénzügyi érdekből ne foglalkozna a fizetett hirdetésekben terjesztett dezinformáció problémájával, épp ellenkezőleg, jól felfogott érdekük, hogy a félretájékoztatást (misinformationt) távol tartsák a hirdetési üzletágtól.

Egy szemléletes eseten bemutatjuk, hogy a Meta képviselője által elmondottakhoz képest valójában mit látunk a választási projektünk keretében ellenőrzött politikai hirdetések esetében.

Manfred Weber és az állítólagos európai sorkatonaság

A Lakmuszon május 24-én megjelent cikkünkben mutattuk be, hogy kormányoldalon – főként kormányközeli sajtótermékek révén – az a hamis információ terjedt, miszerint Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke „ az egész EU-ban kötelező katonai szolgálatot akar”. Ez azonban nem volt igaz: az eredeti nyilatkozatban Weber annyit mondott, hogy Németországban támogatja a katonai szolgálat bevezetését,

más európai országokra vagy az egész EU-ra vonatkozóan nem beszélt erről.

A hamis állítás az európai uniós sorkatonaság tervéről ehhez képest a Fidesz választási kampányának egyik fontos eleme lett (Orbán Viktor miniszterelnök is több interjújában beszélt erről), és ez látszódott a kormánypárti politikai hirdetéseken is.

Az állítást összesen 78 politikai hirdetésben fedeztük fel a Facebookon: Orbán Viktor, a Fidesz, a Magyar Nemzet és több megafonos reklámjában is. A hirdetésekre összesen több mint 15 millió forintot költöttek el.

Ezek a reklámok minden probléma nélkül futottak a Facebookon május végén és június elején, egyiket sem távolította el a Meta. A hirdetések ma már nem aktívak, de a posztolók Facebook-oldalán (organikus tartalomként) jelenleg is megtalálhatók.

Akkor mégis mi történt?

Nézzük kicsit mélyebben, milyen szabályozások vonatkoznak a Facebookon a politikai hirdetésekre.

A Facebook-reklámokra vonatkozó általános szabályokban megjelölik, melyek a reklámokban „nem elfogadható tartalmak”: ide sorolják többek közt a diszkriminatív, gyűlöletkeltő és porgnográf tartalmak mellett a félretájékotatást (“misinformation”-t) is. Ennek részletezéséből derül ki az is, hogy pontosan mit számítanak félretájékoztatásnak: olyan tartalmakat, amelyeket az úgynevezett third party fact-checkerek cáfoltak. Tehát olyan tényellenőrző szervezetek, akik együtt dolgoznak a Metával a külső tényellenőrzési program keretében. „Független, a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) által tanúsított tényellenőrzőkkel dolgozunk együtt, akik azonosítják, ellenőrzik és értékelik a vírusszerűen terjedő téves információkat a Facebook, az Instagram és a WhatsApp felületein” – írja erről a programról a Meta.

Nagy vonalakban a Meta tényellenőrző partnereinek döntésén múlik, hogy milyen tartalmak valóságtartalmát ellenőrzik, de azért van a techcégnek egy fontos kikötése:

Politikusok posztjait és hirdetéseit nem ellenőrizhetik.

(A Global Fact konferencián megtartott panelbeszélgetésen a Meta képviselői arról is beszéltek, miért nem terveznek változtatni ezen a gyakorlaton: a szólásszabadság túlzott korlátozásának találnák, és továbbra sem szeretnének akadályt állítani politikusok és az általuk képviselt választók közé.)

A program leírása szerint a korlátozás tényleg csak és kizárólag az aktív politikusokra vonatkozik. Ex-politikusok, ex-hivatalnokok, kampánystábok tagjai vagy a politikai kampányokat támogató szervezetek, érdekvédelmi szervezetek – állításaik mind-mind tényellenőrizhetők.

A tényellenőrzés elkészülte után a partnerszervezet megjelöli azokat a tartalmakat (posztokat, képeket, videókat), amelyekben megjelent az adott állítás, emellett pedig a Meta AI-eszközökkel is segíti ezeknek a teljeskörű felkutatását. Ezeket a tartalmakat nem törlik, viszont ahogy a Meta tájékoztatója írja:

jelentősen szűkítjük az adott tartalom terjesztését, hogy kevesebb ember lássa, ellátjuk a megfelelő címkével, és értesítjük az embereket, akik megpróbálják megosztani.

És – ahogy a hirdetési szabályzetból, és a Meta munkatársának válaszából is látszik – az ilyen tartalmakat elvileg pénzért sem lehet hirdetni a Facebook vagy az Instagram felületein.

Az állítólagos európai sorkatonaságról szóló állítást nemcsak a Lakmusz, hanem a Facebook magyarországi tényellenőrző partnere, az AFP is ellenőrizte: június 5-én megjelent cikkében félrevezetőnek minősítette .

Az M1 Híradó Facebook-oldalának több posztját és a Pesti TV Facebook-oldalának egyik, az állítást tartalmazó bejegyzését valóban meg is jelölték, az alább látható módon:

A képernyőkép forrása

Ugyanakkor azokat a Megafon-videókat és Magyar Nemzet-cikkeket, amelyek szintén tartalmazták az állítást (és amelyeket több millió forintért terjesztettek Facebook-hirdetésekben) nem jelölték meg. Ha így tettek volna, az alapján, amit a Meta képviselője a Lakmusznak válaszolt a szarajevói Global Fact konferencián, a hirdetéseknek már nem szabadna láthatónak lenniük, a videókat tartalmazó Facebook-posztok alatt pedig meg kellene jelennie a már látott „ hiányzó kontextus” címkének az AFP tényellenőrzésével.

Ez az eset jól mutatja, mekkora szakadék húzódhat egy jól hangzó vállalati irányelv ( „ hamis vagy félrevezető információkat nem lehet hirdetni a platformon”) és a felhasználók vagy a platformon terjedő tartalmakkal foglalkozó újságírók „ t erepi” tapasztalatai között.

Más problémák is felmerültek

A panelbeszélgetésen, amelynek a végén mi is kérdezhettünk, ez a probléma más példákon keresztül is kézzelfoghatóvá vált.

Felmerült például, hogy gyakran fizetett hirdetésekben terjednek a Facebookon olyan pénzügyi átverések és scamek,

amelyek ismert emberek, politikusok, újságírók nevével visszaélve, gyakran ismert hírportálok kinézetét másolva próbálnak pénzt vagy érzékeny adatokat kicsalni a felhasználókból.

Ezt láthattuk több, Magyar Péter nevével, arcképével és hangjával visszaélő, magyar nyelven terjedő átverés esetében. A konferencián egy dán példa is szóba került: Dániában két tévésztár tett áprilisban rendőrségi feljelentést a Meta ellen, mert szerintük a techcég nem tesz eleget annak érdekében, hogy mielőbb eltávolítsa az ilyen tartalmakat.

A Meta válasza az volt a problémafelvetésre, hogy az ilyen tisztességtelen hirdetések kiszűrésére már most is intenzíven használnak mesterséges intelligenciát. Azonban míg az AI nagy biztonsággal használható például a gyűlöletbeszéd beazonosítására, a pénzügyi átverések kiszűréséhez egyelőre elengedhetlen az emberi erőforrás is. „Dolgozunk rajta, hogy az ellenőrző rendszereink jobbak, hatékonyabbak legyenek” – mondta Tom Bonsundy O’Bryan, a Meta félretájékoztatás elleni fellépésért felelős vezető munkatársa.

A panelbeszélgetésen arról is kérdezték még a Metát, milyen megfontolásból „csavarták lejjebb” a Facebookon a hírmédia elérését egy olyan információs környezetben, amelyben az embereknek soha nem látott mértékben szüksége volna minőségi, megbízható forrásból származó hírekre, információkra. Ez természetesen az olyan tényellenőrző oldalakat is érinti, amelyek nem működnek együtt a Facebookkal (ilyen a Lakmusz is), tényellenőrzéseik tehát leginkább a hírfolyamon keresztül tudnak eljutni az olvasókhoz.

Lara Levet, a Meta közpolitikai menedzsere erre azt válaszolta, valójában a Facebook és az Instagram felhasználóinak egyértelmű visszajelzése volt, hogy kevesebb politikai tartalommal szeretnének szembetalálkozni a platformon. „Ettől még nyilván van felelősségünk abban, hogy megbízható forrásból származó közérdekű információkkal lássuk el a felhasználókat, de ebben is figyelünk arra, hogy a híroldalak mellett erre más források – civil szervezetek, NGO-k, vagy akár aktivista csoportok – is alkalmasak lehetnek” – tette hozzá.

A beszélgetés vezetője, Ana Brakus, a horvát Faktograf nevű tényellenőrző szervezet újságírója egy másik problémát is felhozott a Meta képviselői előtt: néhány fontos dezinformációs csatorna teljesen rejtve marad az újságírók előtt. A Facebookon akár több százezer fős tagsággal rendelkező csoportok is lehetnek zárt csoportok, és több tízezres követőtáborral rendelkező oldalak is lehetnek privát, felhasználói profilok, ezáltal az itt megjelenő tartalmakat a Meta tényellenőrző partnerei hivatalosan nem láthatják, nem is ellenőrizhetik. Brakus szerint óriási problémát jelent, hogy ezeken a fórumokon sok esetben a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd melegágyává válhattak, és ideje lenne felülvizsgálni, jó-e a magánélet védelmére hivatkozva kivonni őket a tényellenőrzési program hatóköre alól.

A Meta válasza: „ A felhasználók teljes joggal várhatják el, hogy tiszteletben tartsák a magánszférájukat a platformon. Van, aki a tényellenőrzést (illetve a tényellenőrző tartalmak megjelenését ezeken a privát helyeken) a magánszférájába való beavetkozásnak tartja. Ezt nekünk tiszteletben kell tartanunk.”