A választáson a levélszavazatok rácáfoltak Dobrev Klára elképzeléseire: csak 1 mandátumot hoztak a Fidesz-KDNP-nek, és a kormánypártokra adott voksok aránya még csökkent is, az ellenzékieké pedig nőtt 2022-höz képest.

Dobrev Klára azzal kampányolt a választás előtt, hogy a DK az egyetlen párt, amelyik elvenné a határon túli magyarok szavazati jogát. Egy Facebook-videóban beszélt arról is, hogy több mint 457 ezer határon túli magyar szerepel a választási névjegyzékben, és mivel a beérkezett regisztrációs kérelmek száma a 633 ezret is meghaladja, „szinte biztosra vehető”, hogy végül legalább félmillióan lesznek. Dobrev akkori gondolatmenete szerint ez a félmilliós létszám „nagyjából kétszer annyi, mint ahányan aztán tényleg szavaztak négy évvel ezelőtt”, 2022-ben ugyanis 267 834 érvényes levélszavazat érkezett be a választásra.

Dobrev azt is mondta, hogy 2022-ben a levélszavazók körülbelül 94 százaléka szavazott a Fideszre, és azt feltételezi, ez „ebben az évben 96 százalék lesz”. A videó leírásában hozzáfűzte, mindez legalább 4 mandátumot jelent a Fidesznek.

Korábbi cikkünkben elmagyaráztuk, hogy erősen félrevezető a 457 ezer fős adatot új regisztrálókként bemutatni, ugyanis a levélszavazói névjegyzékbe való regisztráció 10 évig érvényes, így a szám nem a beadott kérelmek, hanem az érvényes regisztrációk aktuális számát mutatja. Tehát a 633 ezer regisztrációs kérelem a rendszer indulása óta beérkezett összes kérelmet jelenti. De önmagában már az is csúsztatás, hogy Dobrev a 2022-es tényleges szavazókat hasonlította össze a regisztrációs kérelmekkel, és ez alapján beszélt kétszeres növekedésről.

A választás után megnézhetjük, Dobrev előzetes becsléséhez képest végül hányan kerültek a levélszavazói névjegyzékbe, ezek közül hányan adtak le érvényes szavazatot, és milyen arányban szavaztak a Fideszre.

Egyébként a levélszavazói névjegyzék 2022 óta körülbelül 38 ezer fővel bővült. Ahogy arról korábban írtunk: az új jelentkezők nagyobbik része nem szomszédos országokból, hanem a nyugaton élő magyarok köréből került ki.

2022-es vs. 2026-os eredmények

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) oldalán közzétett adatok szerint a 2026-os országgyűlési választás időpontjában 494 244 fő szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében. Ez ugyan közel áll a Dobrev Klára által jósolt 500 ezres számhoz, de nem sokkal több annál, amennyien a 2022-es választás során szerepeltek a névjegyzékben: akkor ez a szám 456 129 fő volt.

Idén a névjegyzékben szereplők közül összesen 356 332-en adták le szavazataikat levélben. Ebből 337 439 levélszavazat volt érvényes. A Political Capital egy Facebook-bejegyzésben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az érvénytelen levélszavazatok száma jelentősen csökkent 2022-höz képest (számszerűen 49 ezerről 18 ezerre), ez feltehetően annak az eredménye, hogy a választási visszaélések száma nőtt, a szavazólap kitöltői több „segítséget” kaptak a „helyes” – vagyis Fidesz melletti – szavazásban.

Dobrev Klára előzetes aggálya az volt, hogy a levélben szavazók megnövekedett létszáma legalább négy mandátumot hozhat a Fidesz számára, mivel úgy becsülte meg, hogy a levélszavazatok 96 százaléka érkezik majd a kormánypártra.

A listákra leadott érvényes levélszavazatok közül 282 666 szavazat érkezett a Fidesz-KDNP-re, ami az érvényes levélszavazatok 84 százaléka. Ezzel szemben a Tisza Pártra 46 363 szavazat érkezett, vagyis az érvényes levélszavazatok 14 százaléka.

2022-ben a mostaninál kevesebb, összesen 318 083 levélszavazat érkezett be az országgyűlési választáson, amiből 268 766 szavazat volt érvényes. Ebből a Fideszre 251 468-an szavaztak, vagyis a külhoni szavazók 94 százaléka.

Az akkori legnagyobb ellenzéki pártkoalíció, a DK-t is magába foglaló Egységben Magyarországért 11 034 levélszavazat érkezett, ami a levélszavazatok 4 százalékát jelentette.

A Fideszre szavazó határon túli magyarok aránya tehát – bár még mindig magasabb mint az ellenzéki szavazóké – csökkent a négy évvel ezelőttihez képest.

A Political Capital választási eredményről szóló elemzésében kiszámolta, hogy a Fideszre idén beérkezett levélszavazatok mindössze egy parlamenti mandátumot hoztak a pártnak, miközben 2022-es fölényével 2 mandátumot is profitált a párt a levélszavazatokból.

A levélszavazás hátulütői

A Political Capital, a 20k Szabad Szavazat, a Mérték Médiaelemző Műhely a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen publikált, a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó civil jelentésben bővebben írnak arról, milyen visszásságok övezik a levélszavazás folyamatát.

„A levélszavazás folyamata nagyrészt átláthatatlan és ellenőrizhetetlen, amelyben a szavazás integritása és titkossága nem biztosítható”

– fogalmaznak a jelentésben.

Visszaélésre ad lehetőséget például az, hogy a névjegyzékbe történő regisztráció tíz évig érvényes, és az időközben elhunyt választók adatai nem törlődnek. Több tízezer elhunyt személy nevére érkezett szavazási levélcsomag. Így nem ellenőrizhető, hogy az elhunytak nevében más adja-e le a szavazatot.

A levélszavazatokat kétféleképp lehet eljuttatni az NVI-hez. A szavazók levélcsomagjukat visszaküldhetik postán, vagy személyesen is leadhatják a magyar külképviseleteken (esetleg a magyarországi szavazókörökben). Ezt azonban bárkire rábízhatja a szavazó, amihez meghatalmazásra sincs szükség. Emellett visszaküldésre nem csak a hivatalos boríték használható. Ezáltal, mint a jelentésben fogalmaznak, a szavazólapok leadása és gyűjtése teljesen átláthatatlan folyamat.

A jelentés szerint a környező országokban, például Romániában és Szerbiában általános, hogy a szavazólapokat a Fideszhez erősen kötődő civil szervezetek gyűjtik össze kijelölt gyűjtőpontokon vagy házról házra járva, „és a kormánypárt melletti szavazásra is buzdítanak.” A gyűjtőpontok nem hivatalos szavazóhelyiségek, így a magyar választási szervek itt nem tudják ellenőrizni a törvényes eljárást, nem ellenőrizhető például, hogy milyen urnát használnak, hogy hogyan őrzik a szavazólapokat, vagy hogyan juttatják el azokat az NVI-hez.

„Sajtóhírek szerint egyes romániai településeken a Fideszhez közeli civil szervezetek nemcsak gyűjtötték a levélszavazatokat, hanem azok kézbesítését is végezték, így lehetetlen volt ellenőrizni, ki kapta meg a szavazólapot és ki nem, és hogy valójában ki töltötte ki azokat.”

– fogalmaz a jelentés.

Címlapi fotó: Soós Lajos/MTI/MTVA