Az ellenzéki listavezetőt nőverő gengszternek bélyegezte a Vučić-párti sajtó, a diákok programjáról pedig elterjesztették, hogy brutálisan megvágná a nyugdíjakat. Az ismerős recept Szerbiában sem működött.

Múlt hét vasárnap a diáktüntetésekből kibontakozó Hallgatók Listája 52,7 százalékos szavazataránnyal megnyerte a szerb előrehozott választásokat, előreláthatólag 140 mandátumot szerezve a 250 fős nemzetgyűlésben. Aleksandar Vučić leköszönő elnök és pártja, a Szerb Progresszív Párt (SNS) által vezetett Egyesült Szerbia koalíció a szavazatok 39 százalékát kapta, ezzel a becslések szerint 104 mandátumot szerzett.

Az éles szerb politikai fordulat a nemzetközi sajtó több elemzőjét a tavaszi magyar választásokra emlékeztette, ezért megnéztük, hogy a dezinformációs környezet mennyiben volt hasonló a szerb és a magyar kampányidőszakban.

Mindkét országban a feltörekvő ellenzéki csoportosulást érték leginkább a dezinformációs műveletek, a listavezetők pedig különösen nagy figyelmet kaptak.

Hasonló dezinformációs módszerek is megjelentek a két választáson, például a statisztikák torzítása vagy hamsi idézetek gyártása, ahogy az AI térnyerése is mindkét kampánynak szerves részét képezte.

Az identitáskérdés volt a leggyakoribb téma Szerbiában

Az FN Tragač szerb tényellenőrző lap két elemzésében összefoglalta, milyen dezinformációs trendeket tapasztaltak az előrehozott választások kampányidőszakában. A leggyakoribb téma, amivel kapcsolatban dezinformációt észleltek, az identitáspolitika volt. Ide sorolták például a boszniai Szerb Köztársaságról vagy Koszovóról szóló hamis információkat. A második leggyakoribb dezinformációs téma a Hallgatói Lista programjának és jelöltjeinek lejáratása volt, de gyakran előkerültek hamis állítások gazdasági témákban vagy a választási eljárás kapcsán is, különösen a kampányidőszak elején.

A diákmozgalom egy tagját, Emina Spahićet például azzal vádolták egy feltehetően szerkesztett kép segítségével, hogy nem akart cirill betűs felirattal ellátott pólót viselni. Egy másik diákról, Emilija Milenkovićot pedig azt állították, hogy egy tévéinterjúban elismerte, hogy a tüntető diákok programja magában foglalja a szerbek „népirtóknak” nyilvánítását is, pedig valójában csak Ratko Mldadićot nevezte háborús bűnösnek.

Az FN Tragač azt tapasztalta, hogy

a kampányidőszakban általánosságban is a dezinformáció célkeresztjébe kerültek a Hallgatói Lista jelöltjei és programpontjai.

Aleksandar Vučić volt elnök például azt állította, hogy a listán „nincsenek munkások, gazdák vagy diákok”. A Hallgatói Lista célja az elejétől nem az volt, hogy diákokat juttasson a parlamentbe, hanem az, hogy a blokádban résztvevő diákok olyan választási listát állítsanak össze, amelyen a követeléseikkel azonosuló jelöltek szerepelnek.

A listán, számos professzor és tanár mellett, gazdák és munkások is helyet kaptak. A Hallgatói Listán szerepelt több gazda, például Zlatko Kokanović vagy Saša Tomas, de olyan jelöltek is, mint Sanela Ramadanović fodrász.

Olyan esetek is voltak, amikor a Hallgatói Listán a valóságban nem szereplő személyekről állították a közösségi médiában, hogy jelöltek. Október elején az kezdett el terjedni egy videóban, hogy a lista 30. helyén egy „Freaky” művésznéven futó zenész, Andrija Mitrović áll. Valójában a 30. helyen Dr. Aleksandra Perkov Marković radiológus szakorvos szerepelt, Mitrović pedig nem volt rajta a listán.

Emellett a Hallgatói Lista programjának nem létező pontjairól is írtak szerb bulvárlapok egy politikai elemző posztja alapján. Az elemző hamisan állította, hogy a Hallgatói Lista programja tartalmazza a nyugdíjak 25 százalékos csökkentését, a szerb Belügyminisztérium és hadsereg összes tagjának elbocsátását, továbbá hogy a program az SNS (a volt kormánypárt) minden tagjának gyerekeit kizárná az óvodákból, 300 százalékkal emelné az egyetemi tandíjat, valamint minden helyi kulturális központot, sportcsarnokot és stadiont átalakítana azzal a céllal, hogy ott tartsák fogva az SNS tagjait. A program a felsorolt pontokat valójában nem tartalmazta, mindössze a diákokkal és polgárokkal szemben a törvényt megsértő rendőrök elbocsátását irányozta elő.

A választási eljárásról szóló dezinformációval viszont nemcsak a Hallgatói Listát, hanem a leköszönő kormánypártok támogatóit is célozták. A közösségi médiában több poszt arra buzdította az SNS és koalíciós partnere, a Szerbiai Szocialista Párt szavazóit, hogy mindkét kormánypárt listája előtti számot karikázzák be, ami valójában érvénytelenné tette volna a szavazatukat. Hasonló szatirikus szavazási tanácsok a tavaszi magyar választási kampányban is megjelentek a Fidesz-KDNP szavazóinak címezve.

A magyarhoz hasonlóan a szerb kampányban is gyakran alkalmazott technika volt a kormányzó párt részéről a gazdasági adatok kozmetikázása. Aleksandar Vučić például az államelnöki tisztségből való távozásakor tartott beszédében téves adatokat közölt az államadósságról és a munkanélküliségi rátáról a pártja hatalomra kerülése előtti időszakból, ezzel feljebb pozicionálva saját teljesítményét.

A Fidesz-KDNP is gyakran nyúlt a statisztikák eltorzításához, hogy a valóságosnál jobbnak láttassa a gazdaság helyzetét.

A kampányidőszakban Orbán Viktor is többször élt a módszerrel, például az ígért egymillió új munkahelyről, a minimálbér-emelésről és a nyugdíjakról is csúsztatott a volt miniszterelnök.

Magyar Péter és Ilija Srdanović

Ilija Srdanović, a Hallgatói Lista listavezetője a dezinformáció egyik fő célpontja volt a kampányban.

A Hallgatói Lista szeptember 14-i közzététele után a listavezető kardiológus professzort és az egész mozgalmat hamis állításokkal kezdték támadni. A CRTA és az Istinomer elemzése szerint mindössze négy nap alatt, szeptember 18-ig hét SNS-közeli portál összesen 748 cikket tett közzé a Hallgatói Listáról és jelöltjeiről, és ezek közül csupán 20 nem tartalmazott a listát vagy annak szereplőit lejárató állításokat. Srdanovićot 247 cikkben közvetlenül támadták, ami azt jelenti, hogy minden harmadik elemzett szöveg tartalmazott ellene személyesen irányuló támadást.

A listavezetőről például valótlanul terjesztették, hogy elismerte Koszovó függetlenségét, vagy hogy hazudott arról, hogy részt vett egy keresztény szerb eseményen, a Szent Kereszt úszáson.

Sokszor Srdanović személyiségére és szakmai integritására irányultak az ellene felhozott vádak. A média elfogadhatatlan viselkedésű személyként, „gengszterként”, a munkahelyi szabályokat megszegő személyként ábrázolta őt. Az Alo nevű szerb lap közzétett egy szöveget, amelyben súlyos és nem igazolt vádakat fogalmazott meg Srdanovićról, például, hogy nőket ver. Közvetlenül ezután más, a kormányhoz közel álló médiumok is elkezdték terjeszteni a hírt. „Erőszakos viselkedéséről ismert”, „nőket verő gazfickó” – állt a szalagcímekben.

Egy másik narratíva Srdanović Szerbia iránti hűtlenségéről szólt. A Vučić-párti média összekapcsolta őt a montenegrói szeparatizmussal, a Montenegrói Szocialisták Demokrata Pártjával és Milo Đukanovićcsal.

Bizonyítékok nélkül állították, hogy a legutóbbi népszámlálás során Srdanović montenegróinak vallotta magát, továbbá egy hamisított bizonyítékkal terjesztették, hogy illegálisan részt vett egy 2006-os népszavazáson. Továbbá egy manipulált fotóval azt próbálták bizonyítani, hogy a diákmozgalom egyik gyűlésén szélsőséges szimbólumot mutatott (egy L betűt, ami a manipulált felvétel terjesztői szerint egy montenegrói szuverenista jelkép).

A tavaszi magyar választási kampányban legtöbbször a Tisza listavezetője, az azóta már miniszterelnök Magyar Péter került a hamis állítások célkeresztjébe. A választás előtti napokban például feltételezhetően orosz hátterű dezinformációs műveletek célpontja lett Magyar, amelyek keretében alaptalanul azzal támadták, hogy Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével puccsra készül, és hogy arról beszélt, a Tisza Párt visszavezetné a kötelező sorkatonaságot Magyarországon.

Eltorzított idézetek és az AI térnyerése

Az FN Tragač elemzése szerint a két leggyakoribb manipulációs technika az idézetek eltorzítása és az a stratégia volt, amivel a dezinformáció terjesztői hamisan tulajdonítottak valakinek valamilyen cselekedetet vagy értéket.

„A kampány során azok a narratívák, amelyekkel már az elmúlt két évben is találkoztunk, még erőteljesebbé váltak. Ide tartozott a célzott támadás, a lejáratás, a fotók és videók manipulálása, valamint az ellenzék vádolása azzal, hogy színes forradalmat tervez”

– mondta Milijana Rogač, az Istinomer szerb tényellenőrző lap főszerkesztője a Lakmusznak.

Egy rendszeresen dezinformációt terjesztő szerb lap, az Alo egy nem létező idézetet adott a volt sportoló, a Hallgatói Listát támogató Vladimir Štimac szájába. Cikküknek azt a címet adták, hogy „»Meg fogjuk erőszakolni Vučićot, titeket pedig meglovagolunk!« – jelentette be Štimac a blokádlista programját”, pedig a volt sportoló semmi ilyesmit nem mondott a belinkelt Instagram-videójában.

Az idézetek eltorzítását a magyar kampányban is előszeretettel alkalmazták, a Fidesz-közeli média például Felcsuti Péter közgazdász szavainak teljes ellentétét terjesztette, Kapitány Istvánnak pedig azt adták a szájába, hogy a magyarokkal fizetetné meg az energiaátállási terv költségeit.

Az FN Tragač azonosított egy fontos új trendet is a kampányban: a kampányidőszak második felében berobbantak az AI-tartalmak.

„Az újdonságot a mesterséges intelligenciával történő manipuláció mértéke jelentette. Még soha nem volt ennyi AI által generált tartalom a nyilvánosság előtt. Az egyik leggyakrabban célba vett személy Ilija Srdanović volt”

– erősített rá az AI szerepére Milijana Rogač.

A Hallgatók Listájának vezetőjéről például elterjedt egy több mint 80 ezer megtekintésnél járó AI-videó , amiben egy tüntetésen megcsókolja kollégáját. Egy AI-képpel pedig azt akarták bizonyítani róla, hogy a Montenegrói Szocialista Demokrata Párt párt tagja.

Az áprilisi magyar kampányban is felerősödött az AI-tartalmak szerepe: a TikTokot a Fidesz narratíváját terjesztő AI-slopok lepték el, de az is emlékezetes példa, amikor Orbán Balázs AI segítségével adott Magyar Péter szájába olyan szavakat, amiket a valóságban nem mondott.

Terjesztők

A szerb kampányidőszak hat hetének tapasztalata alapján az FN Tragač három csoportba sorolta a dezinformáció terjesztőit. A legtöbb általuk azonosított hamis információt közösségimédia-profilok terjesztették, utánuk következtek a médiumok és a politikusok.

Az FN Tragač elemzéséből az is kiderül, hogy kiket támadtak leggyakrabban hamis információkkal. A Hallgatók Listáját célozták messze a leggyakrabban, az esetek kétharmadában. A leköszönő kormánypártok ellen ezzel szemben csak az azonosított dezinformáció 8 és 2 százaléka irányult.

A lap szerint ez az eredmény jól illusztrálja a kiegyensúlyozatlan szerb médiakörnyezetet.

Javítás, október 28.: Cikkünk első bekezdésében eredetileg tévesen azt írtuk, hogy a szerb nemzetgyűlés 240 fős.

(Címlapi kép forrása: Németh Dániel/444)