Mi a fene van a politikai hirdetésekkel, amiket a Facebook és a Google is letiltott, mégis itt maradtak velünk?
2025. november 24. 13:28
Elképesztő pénzeket tolt az online reklámokba a Fidesz, de a nagy platformok nemrég leállították a politikai hirdetéseket. A Lakmusz podcastjából kiderül, milyen módszerekkel cselezik ki a tiltást a hirdetők, és hogy miért nehéz szabályozni a kampányt egy olyan országban, ahol a párt és az állam összemosódik.
- Egy főként átláthatósági szabályokat tartalmazó uniós rendeletre reagálva a Meta (a Facebook anyacége) és a Google is bejelentette, hogy nem futtat tovább politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Az EU-s jogszabályt október 10-től kell alkalmazni, a platformok tiltása nem sokkal ezelőtt lépett életbe.
- Mivel Magyarországon a kormányközeli szereplők európai léptékben is hatalmas összegeket költöttek online politikai hirdetésekre, előzetesen azt valószínűsítettük, hogy a tiltás a Fidesznek fáj majd a legjobban.
- Azóta több cikkben bemutattuk, hogy a tiltás korántsem hézagmentes, vannak olyan hirdetők, akik továbbra is nagyüzemben adnak fel politikai hirdetéseket a Meta és a Google felületein.
- Bár ezzel nemcsak a platformok belső szabályzatát szegik meg, hanem valószínűleg az EU-s rendeletet is, a jogszabály betartatására még nincs kijelölt magyar hatóság.
- A Lakmusz podcastjában Teczár Szilárd Német Szilvivel, a Lakmusz újságírójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével beszélgetett arról, mi történik a politikai hirdetésekkel október 10. óta.
- Szóba került az is, hogy a Fidesz új kampányeszközei (a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök) mennyire lehetnek alkalmasak a fizetett hirdetések kiváltására.
A beszélgetés fontosabb állításai
Arról, hogy mennyire volt fontos kampányeszköz az online politikai hirdetés Magyarországon
Molnár Csaba: „A 2024-es EP-választási kampányban az egész EU-ban legtöbb pénzért hirdetett YouTube videók rangsorában az első nyolcból öt magyarországi videó volt, a Fidesz háború-béke videói, és az első három helyet is ezek foglalták el.
Nehéz azt gondolni, hogy nem a Fidesznek jelenti majd a legnagyobb problémát, hogy a hirdetésekkel elért online teljesítményt valamivel pótolni kell.
Hogy érzékeltessük a nagyságrendeket, a Fidesz és a fideszes politikusok ebben az évben 1,2 milliárd forintért hirdettek a Facebookon. Az ellenzéki pártok közül a legnagyobb hirdető a Demokratikus Koalíció és politikusai 90 millió forinttal. A Tisza Párt a harmadik 50 millióval.”
Német Szilvi: „A Mini Feri és a hozzá hasonló kampányok valószínűleg örökre beégtek a retinánkba. Szinte lehetetlen volt egy videót végignézni a YouTube-on úgy, hogy nem szakították meg folyamatosan a kormánypárti hirdetők tartalmai. Ezért sokan éppen hogy fellélegeztek, amikor a Google bejelentette, hogy ennek vége.
A megvásárolt közönség tartotta életben a Fidesz orgánumait.
Mindig kérdés volt, hogy azok a médiacégek, amiket a párt bekebelez, vagy azok az influenszerek, akiket futtat, saját jogon hogyan élnének meg pusztán a piacról.”
Arról, hogy kik és hogyan játsszák ki a Meta és a Google tiltását
Német Szilvi: „A megkerülési mechanizmusok egyelőre ügyes technikákkal működnek. Bohár Dániel egy hirdetett videójában például úgy csomagolta be a Tisza lejáratását, mintha a csalások elkerülésére szolgáló közszolgálati üzenetet hallottunk volna tőle. A Nemzeti Ellenállás Mozgalom egy gyerekmesének tűnő animációt hirdetett a rókáról, a nyuszikáról és a medvéről, aminek szintén erős áthallásos üzenete volt a legnagyobb ellenzéki pártról.
A Digitális Polgári Körök oldala továbbra is százasával tud feladni reklámokat, amikben nem a Fidesz elsővonalbeli politikusai láthatók, hanem mondjuk Korda Gyuri bácsi vagy egy gusztusosan összerakott magyaros étel.”
Molnár Csaba: „Az EU-s rendelet szerint nem számít politikai reklámnak, ha a kormányok olyan információs tartalmakat hirdetnek, amik nem befolyásolják a választás eredményét.
Azokban a demokráciákban, amelyekben a kormány és a párt elválik egymástól, ez teljesen jól működhet. Magyarországon nem ez a helyzet, teljesen összemosódik a párt és a kormány funkciója.
A Google-ön a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Facebookon a Magyarország Kormánya nevű oldal továbbra is fizetett hirdetésekben népszerűsíti a nemzeti konzultációt. Ez valójában a rendszer kijátszása, hiszen a konzultációról személyesen Orbán Viktor mondta el Kötcsén, hogy a Fidesz mozgósításának része.”
Arról, hogy mit lehet kezdeni a szabálysértő hirdetésekkel
Német Szilvi: „Első körben az NMHH-hoz fordultunk, és azt a meglepő választ kaptuk, hogy a rendelet ugyan hatályos, a végrehajtásához azonban tagállami implementáció szükséges, tehát amíg törvényben nem jelölik ki az illetékes hatóságokat, a politikai reklámtevékenység teljesen felügyelet nélkül marad. EU-s forrásokból is próbáltunk tájékozódni, és azt a választ kaptuk, hogy körülbelül a tagállamok felében kezdődött meg a jogalkotói folyamat, főleg ott jelölték ki gyorsan a felügyelő hatóságokat, ahol választásokat tartottak, például Írországban, ami azért is fontos, mert Írországban van a Google és a Facebook európai központja.
Érdekes, hogy nálunk pont kontraintuitív azt feltételezni, hogy a Fidesz direkt a választások előtt beleállna abba, hogy kinevezze ezt a felügyeleti szervet. Valószínűbb, hogy a választásokig ez nem fog megtörténni.”
Molnár Csaba: „Azok a felhasználók, akik szeretnének hozzájárulni a közösségi média tisztaságához, megpróbálhatják jelenteni a paltformokon, ha olyan hirdetéssel találkoznak, ami szerintük politikai. Én több ilyen hirdetést jelentettem magánszemélyként, például a már említett Bohár Dániel-féle hirdetéseket, de mindannyiszor azt kaptam vissza, hogy a platformok szerint rendben volt a hirdetés. Ezzel együtt az is látszik, hogy például a Nemzeti Ellenállás Mozgalom AI-videóira feladott hirdetések legtöbbjét utólag megjelölte a Meta, hogy mégiscsak politikai hirdetések voltak.
Arra gondolok, hogy ha kellően sokan jelentik az egyedi hirdetéseket, akkor a Meta is rákényszerül arra, hogy esetleg egy magyarul tudó, a politikai kontextust értő hús-vér ember is nézze már meg az adott hirdetést.
Lehet tehát eredménye az állampolgári aktivitásnak, a probléma az, hogy ez nagyon későn jelentkezik, a NEM-es videókra is több tízmillió forintot elhirdettek, mielőtt leállították őket.”
Arról, hogy a Harcosok Klubja és a DPK-k pótolhatják-e a hirdetéseket
Német Szilvi: „A Harcosok Klubjának az irányított organikus elérés növelésében van szerepe. Beléptünk a klubba, és az volt a tapasztalatunk, hogy minden feladatkiosztás és instrukció elég monomániás módon Orbán Viktor Facebook-oldalának felpörgetésére vonatkozott.
A DPK-k különlegessége, hogy míg a fideszes keltetőkből eddig kifejezetten politikai influenszerek kerültek ki, most a DPK-tagságot a kormányközeli celebvilággal is próbálják szexivé tenni.
Az egyes számú DPK-ban Dopeman van jelen, ifjabb Schobert Norbert a Bajtársak DPK tagja, Szabó Zsófi celebrálta a DPK-gyűlést. Újfaja nyitás érezhető a hagyományos celebvilág felé, akik meg tudják szólítani a hardcore politika és a közélet iránt kevésbé érdeklődő embereket is.”
Molnár Csaba: „A Fidesz úgy építette fel a propagandagépezetet, hogy nagyon sok szereplő van benne, különböző feladatokkal és stílussal. Amíg lehetett hirdetni, mindenkire tudtak tenni egy kis pénzt, és mindenkinek meg tudták emelni a tartalmait.
A digitális harcosokat nem lehet ennyi szereplő felé szétteríteni, nem lehet azt mondani nekik, hogy menjetek a Bohár Dánielhez meg a Deák Dánielhez is, és ott is lájkoljatok.
Ők tényleg elsősorban Orbán Viktorra fókuszálnak, nyilván nem függetlenül attól, hogy a miniszterelnök lett a kampány élére téve, gyakorlatilag ő viszi a Fidesz kampányát.”
Egyéb, a podcastban említett de korábban nem linkelt cikkek és elemzések
- A Political Capital, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Központ jelentése a politikai hirdetésekről a 2024-es kampányban
- A Lakmusz nemzetközi összehasonlítása a 2024-es kampányhajrá időszakából
- A Political Capital elemzése a Google-hirdetésekről a politikai hirdetések leállítása után
- A Lakmusz cikke a Nemzeti Ellenállás Mozgalom tulajdonosváltásáról
(Címlapi illusztráció: Kiss Bence / Német Szilvi)
A szerzőkről
Molnár Csaba
Adatelemző, a Political Capital kutatásvezetője.
Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. Az álhírek és a dezinformáció terjedését vizsgálja a közösségimédia-kutatás eszközeivel, valamint a technológiai platformok és a rejtőzködő médiaorgánumok szerepével foglalkozik.
Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Tízből négy magyar saját bevallása szerint sosem ellenőrzi, amit a Facebookon olvas
“Today we see the biggest restriction on freedom of expression in the United States since maybe the McCarthy era, maybe ever”
