Az első tapasztalatok felemásak Ausztráliában, ahol december óta tiltják a 16 éven aluliak közösségimédia-használatát. Az EU saját életkor-ellenőrző applikációval készül, bár a tagállamok abban sem értenek egyet, szükség van-e szabályozásra. Lannert Judit szerint nem ördögtől való a korlátozás.

Uniós szinten is fontolóra kell venni a közösségimédia-használat korlátozását a 16 éven aluliak számára, az erről szóló törvényjavaslat már a nyáron megszülethet – erről beszélt május 12-én Koppenhágában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A mesterséges intelligenciáról és a gyerekek védelméről szóló uniós csúcstalálkozón von der Leyen elmondta, az EU sokat tanulhat Ausztráliától, ahol tavaly december 10-én lépett életbe a 16 év alatti korosztály kitiltása a közösségimédia-platformokról.

Az óceániai ország volt az első a világon, ahol bevezették a jogilag kötelező alsó korhatárt az Instagramra, a TikTokra vagy a Facebookra történő regisztrációnál. Azóta több ország követte Ausztrália példáját, így Brazília, Kína, Indonézia, Malajzia és Vietnám, és úgy tűnik, a szigorítás ötlete egyre népszerűbb több európai országban és EU-s szinten is.

Magyar törvényhozói szándékról ugyan nem tudunk, de Lannert Judit oktatási miniszter első, a középiskolások által alapított Balzacnak adott miniszteri interjújában azt mondta (a videón 7:33-tól):

„Nagyon sok országban már elkezdték korlátozni a közösségimédia-használatot nagyon fiatal korban, meg a mobilhasználatot, és ezt nem tartom ördögtől valónak, sőt azt gondolom, az, hogy egy fókuszáltság kialakuljon, ehhez kell az ezektől való távolság.”

Az ausztrál szabályozást korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, arról pedig magyar és külföldi szakértőket kérdeztünk, hogy milyen negatív vagy pozitív következményei lehetnek a tiltásnak. A szakértők abban egyetértettek, hogy a tiltás önmagában kevés, a kulcs a gyerekek felkészítése a digitális világ és a közösségi média felelős használatára.

Néhány hónappal az ausztrál szabályozás életbelépése után több kutatás és felmérés is született arról, mennyire működik a tiltás a gyakorlatban. Ezek fő kövekezetetési szerint

Működik is meg nem is

Az ausztrál tiltás jelenleg az alábbi 10 platformot érinti: Facebook, Instagram, Threads, TikTok, Snapchat, Reddit, Twitch, Kick, YouTube és X. Ezekre az oldalakra a 16 év alattiak nem regisztrálhatnak, a már meglévő fiókokat pedig blokkolják a platformszolgáltatók. Ha ezt nem teszik meg, óriási, átszámítva nagyjából 11 milliárd forintos bírságot kell fizetniük.

Az ausztrál szabályozás tehát nem a fiatalokat vagy azok szüleit bünteti, hanem a platformokat.

Az egyik legnagyobb kérdés a korlátozással kapcsolatban az, hogyan lehet meghatározni a fiatal felhasználók életkorát. Ausztrália esetében azt látjuk, hogy a platformok ezt különböző módokon próbálják megbecsülni: kérhetnek szelfit a fiataloktól, esetleg valamilyen személyi azonosító igazolványt vagy bankszámla-információt, és következtethetnek az életkorra a felhasználók online viselkedéséből is.

A tiltás decemberi bevezetése után három hónappal, idén márciusban publikálta jelentését az eSafety, Ausztrália online biztonságért felelős független szabályozó testülete arról, hogyan teljesít az új szabályozás. A kutatás így foglalható össze:

bár a platformok több millió közösségimédia-profilt távolítottak el és több százezer új profil létrehozását akadályozták meg, az ausztrál fiatalok jelentős része még mindig jelen van a közösségi médiában, sokan új profilt is létre tudtak hozni, és simán átmentek az életkor-ellenőrzésen úgy is, hogy nem töltötték be a 16. életévüket.

A jelentést készítő eSafety a platformoktól kapott adatok alapján arról írt: már tavaly december közepén 4,7 millió olyan fiókot távolítottak el vagy korlátoztak, aminek a tulajdonosa 16 év alatti volt. (Ez nem azt jelenti, hogy ennyi gyereket tiltottak le a közösségimédia-használatról, hiszen egy személynek több platformon több fiókja is lehet.)

Emellett idén márciusig körülbelül 310 ezer esetben akadályozták meg a platformok, hogy 16 éven aluliak új fiókot hozzanak létre.

Az eSafety év elején a 8-15 éves gyerekek szüleit is megkérdezte a tapasztalataikról (majdnem 900-an töltötték ki az online kérdőívet). Ebből az látszik, hogy

Az eSafety jelentéséből az is kiderül, hogy sok 16 éven aluli ausztrál fiatal sikeresen kijátszotta a platformok életkor-ellenőrzését: sokszor elég volt annyi is, hogy 16 évesnek vallották magukat, a platformok nem ellenőrizték, igazat mond-e a gyerek. A testület ezért nyomozást indított öt platform (Snap, TikTok, Facebook, Instagram és YouTube) ellen, mert úgy vélik, nem tettek eleget a szabályozásból eredő kötelezettségeiknek.

Biztonsági hatások

A hivatalos ausztrál jelentés mellett több másik elemzést találtunk arról, működik-e a közösségmédia-korlátozás Ausztráliában. Ezek a kutatások is az ausztrálhoz hasonló eredményekre jutottak.

A brit Molly Rose Foundation jelentése idén áprilisban jelent meg, és többek között azt mutatja, hogy azoknak a 12-15 éveseknek, akiknek már tavaly december előtt is volt közösségimédia-fiókja, 61 százaléka most is jelen van a platformokon. Ráadásul nagy részük arról számolt be, hogy igen egyszerű volt kijátszani az életkor-ellenőrzést.

A kutatás során azt is megkérdezték a gyerekektől, biztonságosabbnak érzik-e az online teret a korlátozás óta.

A válaszadók több mint fele (51 százalék) azt mondta, ebből a szempontból nem érzékel különbséget a tiltás óta. 14 százalékuk viszont azt válaszolta, hogy a korlátozás óta kevésbé érzi magát biztonságban online.

A University of Chicago kutatása azt találta, hogy a 14-15 évesek majdnem 64 százaléka továbbra is rendelkezik közösségimédia-fiókkal. A brit YouGov más szempontból közelítette meg a kérdést, ők arról kérdezték az ausztrál tinédzserek szüleit, hogy érzékeltek-e negatív vagy pozitív változást a gyerekeiken a tiltás óta. A vélemények itt is megoszlottak: a megkérdezett szülők 61 százaléka érzékelt pozitív változást, például javult a szülő-gyerek viszony, a gyerekek több személyes kapcsolatot ápolnak. Ugyanakkor sok szülő számolt be negatív következményekről is, a gyerekeik például kevésbé biztonságos és szabályozott platformok felé fordultak, és csökkent a gyerekek közötti szociális interakció és támogatás.

Felkészül az Európai Unió

A szabályozásra való igény uniós szinten nem Ursula von der Leyen májusi beszédében jelent meg először: 2025 novemberében az EP-képviselők elfogadtak egy jelentést (Jelentés a kiskorúak online védelméről), ami szerint 13 éves kor alatt egyáltalán nem férhetnének hozzá a gyerekek a közösségi médiához, a videómegosztó oldalakhoz és az AI-eszközökhöz, a 13-16 év közöttiek pedig csak külön szülői engedéllyel.

A jelentés arra is kitér, hogy néhány platform saját szabályzata már most is tiltja, hogy 13 éves kor alatt regisztráljanak a gyerekek, ilyen például a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Snapchat is. Ez azonban a valóságban kevéssé működik, az életkor-ellenőrzés itt sem túl hatékony, ezt mutatják a magyar adatok is: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös médiapiaci jelentése szerint a magyar gyerekek már akár 7 éves kortól is napi szinten használják a közösségi médiát.

Von der Leyen egyelőre nem osztott meg konkrétumokat arról, hogyan képzelik az uniós szintű közösségimédia-használat korlátozását. Koppenhágai beszédében ugyanakkor megemlítette, hogy nemrég lett kész a saját fejlesztésű uniós életkor-meghatározó applikáció, ami szerinte teljes mértékben megfelel a követelményeknek, és alkalmas lesz majd a feladatra, ha életbe lép a korlátozás.

Mások azonban kevésbé optimisták az EU-s applikációval kapcsolatban: a Tech Policy Pressnek több biztonsági szakértő azt nyilatkozta, hogy számos adatvédelmi és biztonsági aggály felmerülhet az appnál, például „aranybánya” lehet majd az adathalászoknak, ráadásul VPN-nel egyszerű lesz átverni az alkalmazást. A Politicónak több uniós tagállam kormányzati képviselője azt mondta, nem szívesen használnák az uniós appot, inkább saját megoldást keresnek az életkor meghatározására.

Nem minden tagállam akarja

Egyes uniós országok nemcsak saját applikáció fejlesztésben gondolkodnak, hanem saját jogszabályok bevezetésében is. A Tech Policy Press létrehozott egy folyamatosan frissülő oldalt, ahol követhetjük, hogy a világ mely országaiban van jelenleg közösségi médiára vonatkozó életkori korlátozás, hol fogadtak vagy javasoltak már erről törvényt, és hol fontolgatják a tiltás bevezetését.

A szabályozás elfogadásában élen jár Franciaország, ahol a parlament alsó- és felsőháza is megszavazta a 15 éven aluliak kitiltását a közösségimédia-platformokról, ám a törvényszöveg végleges formájáról még viták vannak. Eredetileg idén szeptemberben vezették volna be a szabályozást, de a parlamenti viták miatt nagy valószínűséggel csak jövő év elején lép majd életbe a tiltás.

Számos más európai uniós ország is fontolgatja a korlátozást. Vannak országok, ahol 15 évben húznák meg a határt, például Olaszország, Görögország, Dánia, Svédország vagy Szlovénia, vannak, ahol 16 évben, például Spanyolország, Lengyelország vagy Németország. A nem EU-s országok közül Törökországban áprilisban szavaztak meg egy törvényt a közösségi média tiltásáról a 15 év alattiaknak, de napirenden van a téma Nagy-Britanniában és Norvégiában is.

Van azonban olyan uniós tagállam, ami ellenzi a közösségimédia-használat korlátozását, akár nemzeti, akár uniós szinten. Észtország régóta nagy hangsúlyt fektet a fiatalok (és felnőttek) digitális műveltségének fejlesztésére. Szerintük a tiltás ezzel a törekvésükkel menne szembe, ráadásul nem oldaná meg a fiatalok online biztonságának kérdését sem. Liisa-Ly Pakosta észt igazságügyi és digitális miniszter szerint a platformokon jelenleg is érvényben lévő 13 éves korhatáron túl nincs szükség további szigorításra. Ráadásul az EU digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya (DSA) már most is arra kötelezi a platformokat, hogy biztonságos online környezetet biztosítsanak a gyerekeknek, így szerinte inkább arra kellene fókuszálni, hogy a platformok betartsák ezt a már meglévő szabályozást.

Korábbi cikkünkhöz több médiaműveltséggel foglalkozó szakemberrel beszéltünk, akik mind elmondták, hogy önmagában a tiltás nem oldja meg a problémát.

Sally Reynolds médiaműveltséggel foglalkozó ír szakember például úgy vélte:

„Ha azt akarjuk, hogy tudatosan és felelősen mozogjanak a gyerekek a digitális térben, meg kell tanítanunk nekik, hogyan csinálják. Ezt nem lehet úgy elérni, hogy elzárjuk őket az online világból. Ez olyan, mint amikor azt akarjuk megtanítani egy gyereknek, hogyan menjen át biztonságosan egy úton. Azt sem úgy csináljuk, hogy megtiltjuk neki, hogy átmenjen rajta, hanem elmagyarázzuk, mire figyeljen, fogjuk a kezét, aztán elengedjük, hogy egyedül is meg tudja csinálni.”

Címlapi kép: SOLENE ARTAUD/Hans Lucas via AFP