Kevesen tudnak róla, de van Magyarországon egy testület, ami előtt meg lehet támadni a digitális platformok, például a Facebook vagy a YouTube sokszor önkényesnek tűnő döntéseit. Gosztonyi Gergelyt, az Online Platform Vitarendező Tanács tagját kérdeztük az eddigi közel 200 vitás ügy tapasztalatairól.

Pár éve még csak két út állt az ember előtt, ha egy közösségimédia-platform törölte a fiókját vagy korlátozta valamilyen tartalmát. Reklamálhatott magánál a platformnál vagy mehetett a bíróságra.

A digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet (Digital Services Act, DSA) 2022-es elfogadása óta van egy harmadik lehetőség is: az úgynevezett peren kívüli vitarendező testületek. Ilyen testületből az Európai Bizottság gyűjtőoldala szerint jelenleg 11 működik az EU-ban, köztük az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amit 2024 augusztusában ismert el hivatalosan a DSA végrehajtásával megbízott magyar szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A vitarendező testületekhez két esetben fordulhatnak a felhasználók: akkor, ha a saját fiókjukat vagy valamilyen közzétett tartalmukat szerintük szabályellenesen korlátozta egy a DSA hatálya alá tartozó online platform, például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok, vagy akkor, ha jelentették más felhasználók szabályszegését, de a platform mégsem tett semmit.

A testületek egyedi ügyekben nem hozhatnak kötelező érvényű döntést, de a platformoknak együttműködési kötelezettségük van a vitarendező tanácsokkal.

Hogy két év és közel 200 magyar eset tapasztalatai alapján hogyan néz ki ez az együttműködés a gyakorlatban, arról Gosztonyi Gergely, az OPVT tagja, az ELTE Jogi Karának egyetemi tanára beszélt a Lakmusz podcastjában. A beszélgetés a Lakmusz Spotify-csatornáján is elérhető.

Tojnak a fejükre

Gosztonyi szerint a fogyasztóvédelem más területein korábban is működő alternatív vitarendezési módszerre azért volt szükség a digitális térben, mert sem a belső fellebbezés, sem a bírósági út nem működött megfelelően.

„A szolgáltató, nem tudom ezt másként megfogalmazni, magasról tojik a felhasználók fejére. Annyi felhasználója van a Facebooknak, hogy ha egy hisztizik, észre se veszi senki. A bírósági út pedig hosszadalmas eljárást jelent, továbbá a bírósági rendszer nincs arra felkészülve, hogy az legyen a jogvita tárgya, hogy a Facebook nem engedett belépni az accountomba.”

Az adott platform belső fellebbezési rendszerét továbbra is ki kell meríteni, mielőtt a vitarendező tanácsokhoz lehetne fordulni, a vitarendezési eljárás viszont jóval gyorsabb, mint a bírósági. A felhasználó legfeljebb 180 nap alatt döntést kap a kezébe, ráadásul az OPVT eljárása jelenleg ingyenes; korábban volt egy 3 ezer forintos díja, de ezt is eltörölték.

A vitarendező tanácsok megadhatják, hogy melyik online platformokkal, milyen típusú és milyen nyelvű ügyekkel foglalkoznak. A 9 tagú OPVT magyar nyelvű ügyekre specializálódott, ezen túlmenően viszont bármilyen online platformot érintő panasszal és bármilyen típusú tartalommoderálási üggyel lehet hozzájuk fordulni. Van olyan nagy európai vitarendező testület, ami szintén fogad magyar bejelentéseket, de Gosztonyi szerint probléma, hogy ők AI-jal értelmeztetik a magyar nyelvű tartalmakat, ami a helyi kontextus vagy a szlengbe tartozó kifejezések félreértéséhez vezethet.

Az OPVT-nek nagyjából kétéves működése alatt eddig körülbelül 190 ügye volt.

A panaszok Gosztonyi tájékoztatása alapján 85 százalékban a Facebook ellen érkeztek, és az ügyek jelentős részében fiókfelfüggesztésről szóltak.

Az OPVT ügyei közül eddig az kapta a legnagyobb nyilvánosságot, amit a Pesti Srácok indított YouTube-csatornájának törlése miatt. Gosztonyi Gergely ugyanakkor azt mondja, nem jellemző, hogy ismert szervezetek fordulnak hozzájuk. A Pesti Srácok mellett volt még néhány politikus által indított ügyük, de túlnyomó többségben magánszemély panaszosokkal találkoznak. Igaz, előfordul, hogy nem a személyes fiókjukat, hanem például a kisvállalkozásuk oldalát korlátozza egy platform.

Komoly visszatérő probléma, hogy a platformok (leginkább a Facebook) nem indokolják meg rendesen, miért függesztik fel egy felhasználó fiókját, annak ellenére, hogy a DSA szerint az indoklás kötelező lenne.

„A felhasználók jelentős részének fogalma sincs, hogy miért történik meg a fiókfelfüggesztés. Állnak a sűrű sötét erdő kellős közepén, és lövésük sincsen, mert annyit kapnak információként a platformtól, hogy felfüggesztettelek, mert megsértetted a közösségi alapelveinket. Hogy melyiket, hol, mikor, mivel, az egyáltalán nem derül ki az indoklásból, amit emiatt nem is biztos, hogy indoklásnak lehet nevezni.”

Az is gyakori, hogy az OPVT eljárásában sem érkezik bővebb érvelés, így a tanácsnak az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt a platform ellen kell döntenie még olyan esetekben is, amikor a felhasználó vélhetően tényleg megsértett valamilyen szabályt.

Gosztonyi szerint az elégtelen indoklás abból is fakadhat, hogy a platformok tartalommoderálási döntéseinek nagy részét már a mesterséges intelligencia hozza.

„Olyan volumenű tartalomról beszélünk, ami már a platformok kezéből is kicsúszott. Nem tudnak vele mit kezdeni.”

Együttműködés?

A 190 eddigi ügyből az OPVT 130-140 esetben tett ajánlást a platformok felé.

A platformok körülbelül az esetek 20 százalékban reagáltak pozitívan, 80 százalékban vagy egyáltalán nem reagáltak, vagy nem értettek egyet az OPVT döntésével.

De még a 20 százaléknyi ügy fele is „hamis pozitív” lett Gosztonyi Gergely tájékoztatása szerint, vagyis hiába mondta a platform, hogy végrehajtja az OPVT ajánlását, utána mégsem hajtotta végre.

Gosztonyi arról számolt be, hogy különösen a Metával nehézkes az együttműködésük, a Google-lel, de még az Elon Musk-féle X-szel is jobb tapasztalatai vannak. Szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha a DSA-be bekerülne, hogy a vitarendező tanácsok kötelező döntéseket hozhatnak. De még egy ilyen jogszabálymódosítás hiányában is sokat segíthetne az Európai Bizottság erőteljesebb fellépése.

„Ezeknek a tanácsoknak arra lenne szükségük, hogy ott álljon mögöttük az Európai Bizottság, és azt mondja, hogy figyelj, platform, ha nem működsz együtt, akkor lebírságolom rólad a gatyádat is.”

A jogász általánosságban sem elégedett azzal, ahogy a Bizottság a DSA-t alkalmazza az óriásplatformokkal szemben.

„Kevesebb ügy indul, mit amennyiben valóban fel lehetne lépni, és amikor fellépés van, általában akkor is az történik, hogy politikailag jól kommunikálható reelekben elmondják, hogy kiosztottuk a világ legnagyobb büntetését, majd két-három hónap múlva elfogadják a platformok vállalásait, és minden megy tovább. Kérdés, hogy ezek a döntések bírnak-e valódi visszatartó erővel.”

Pedig Gosztonyi szerint a DSA, hiába címkézi Donald Trump és az amerikai jobboldal cenzúratörvénynek, valójában erősebb fogyasztóvédelmi eszközöket adott a felhasználók kezébe, és ennek az egyik megnyilvánulása a peren kívüli vitarendezési rendszer is.

„Szomorú, hogy végre van egy normálisabbnak tűnő európai szabályozás az online tér működésére, és akkor ez a narancssárga hajú csávó elhekkeli az egészet, teljes félreértésben.”

A DSA, ha következetesebben alkalmaznák, Gosztonyi szerint enyhíthetné a digitális platformok túlhatalmát.

„Pozitívum, hogy a DSA európai szinten próbál meg fellépni azokkal a paltformokkal szemben, amiknek olyan hatalmuk lett a véleménynyilvánítás szabadsága fölött, amit el sem lehetett képzelni eddig a világtörténelemben.”

Gosztonyi abban bízik, hogy a jövőben a peren kívüli vitarendező testületek rendszere is hozzájárul majd ahhoz, hogy a platformok ne lesöpörhető felhasználókat lássanak a panaszosokban, hanem elkezdjék komolyan venni a felelősségüket.

(Címlapi fotó: Tóth András/Qubit)